Müegyetemi lapok. Havi folyóirat a mathematika, természettudományok és a technikai tudományok elmélete köréből 1. (1876)
1876 / 10. füzet - Dr. Frőhlich Izor: Az elhajlított fény polarisatiója
MŰEGYETEMI LAPOK. HAVI FOLYÓIRAT A MATHEMATIKA, TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A TECHNIKAI TUDOMÁNYOK ELMÉLETE KÖRÉBŐL I. kötet. 1876. 10. füzet. AZ ELHAJLÍTOTT FÉNY POLARISATIÓJA. (A m. tud. Akadémia 1. év november 6-án tartott ülésén előterjesztett értekezés kivonata.) Dr. Fröhlich Izor, egyetemi magántanártól. Minden eddigi kísérlet, mely az elhajlított fény polarisatiója megvizsgálását tűzte ki czéljául, amaz, az egész fénytanra nézve oly kiválóan fontos kérdés eldöntésére akart szolgálni: váljon az egyenesen polarisált fény polarisatió síkjához merőlegesen vagy párhuzamosan rezeg-e. Ez irányban az első kutatásokat Stokes x) eszközölte, ki kísérletei által elméletéből folyó következtetéseket kívánt igazolni, és meglehetősen kielégítő eredményekhez is jutott. Utána Holtzmann 2) ugyanezen kísérleteket kissé megváltoztatott elrendezés mellett ismétlé, és Eisenlohr 3) az általa nyert adatokat az ő elméletével (melyben a hosszrezgéseknek a fénytüneményekre lényeges befolyást tulajdonít) egyeztette össze. Hasonló eljárást követett Lorenz 4) is kísérletei kivitelében eredményei STOKEs-eivel megegyeznek ugyan, de ő azokat saját, igen különös fényelmélete igazolásának tekintette. Pontosabban és kimerítőbben vizsgálta át ugyanezen viszonyokat Mascart 5, ki az elhajlított fényt egész 70 foknyi diffractiós szögig követve, annak polarisatióját határozta meg. ’) Cambridge Transactions. IX. 1. -) Pogg. Annál. XCIX. 446. 3) Pogg. Annál. CIV. 337. *) Pogg. Annál. CXI. 315. 5) Comptes Rendus LXIII. 1005. MŰEGYETEMI LAPOK. 10