Szépművészet 2. (1941)
1941 / 11. szám - Molnár Ernő: Nagy Sándor és Szőnyi István legújabb művei
a Megváltó, előtte térdel három hűséges tanítvány. Jelentős mozdulattal mondja nekik: „ő többet vetett be mindannyiuknál“, mert a szegénységéből adakozott. A bemutatott freskók tanúsága szerint Nagy Sándor művészetének fő jellemvonásai: mély lelkiség, kiváló képszerkesztő erő, gazdag képzelet és díszítő kedv, biztos rajz és technikai tudás. Alakjai mozgásukban és arckifejezésükben telítve vannak mély lelkiséggel. Krisztusa — különösen újabb freskóiban — külső emberi mivoltában csakúgy, mint belső kifejezésben sajátosan egyéni megfogalmazású és megfelel a keresztény elképzelésnek. Mozdulatai és arckifejezése az isteni méltóság, a végtelen bölcseség és jóság érzeletét keltik. A többi alakjai is: a Szentlélek eljövetelének apostolai, a házasságtörő nő, a gyilkos tekintetű farizeusok, a tékozló fiú méltatlankodó testvére stb. mindmegannyi szép példái a művész jellemző erejének. Nagy mestere a képszerkesztésnek. Az első kompozíciói még bonyolultabbak (Kánai mennyegző, Kálvária), de a tavaly és idén festett freskói elrendezésben egyszerűek, világosak, áttekinthetők és önmaguktól beszélők. (Jairus leányának feltámasztása.) — Előadása gazdag, elbeszélő és részletező. Sok alakot szerepeltet. Ezeket korabeli és keleti viseletben mutatja be. Nagy örömmel ad helyet a szövetanyag ábrázolásának (Jairus felesége, a Házasságtörő nő). Szereti az épületbelsőségeket, azok berendezési tárgyait (kandeláber, krétai vázák, szőnyegek) és a külső színteret (Krisztus sírbatétele) gazdagon bemutatni. Ezek festésében kezdettől fogva elismerésre méltóan segédkezett a mester tanítványa, Vandrák Irén. Formaadása — mint a képszerkesztő stílusa is — felette alkalmas a falfestésre. Mintázása halkhangú, a fény-árnyék ritkán jut szóhoz nála. Annál nagyobb szerepet juttat a rajznak, a vonalnak. Biztoskezű rajzoló. Arányokban, formákban, mozdulatokban, kezek s lábak rajzában sohse téved. Színei világosak és levegősek (Ördöngős meggyógyítása). Mesterségbeli tudása tökéletes. Mintaképe a festő- és rajzeszközöket szerető és tiszteletben tartó művésznek. A freskók általános elrendezésben nagyszerűen igazodnak az épülettesthez. Ezt az igazodást szerencsésen húzza alá a már említett sgraffitto-keret. Ennek kialakításában Demján József és Németh Márta képzőművészeti főiskolai hallgatók segédkeztek. Kár, hogy a háború okozta anyaghiány miatt a színezése nem egységes. A templom boltozatát a szentélyben és a kereszthajóban az égboltozat gazdagabb rajzú, a hajóban egyszerűbb és természetesebb ábrázolása díszíti. Nagy Sándor a pestszenterzsébeti templom belső díszítésével korszerű egyházi festészetünk egyik legeredetibb úttörő mestere lett. Nevezetes ezévi állomása a korszerű egyházi falfestésnek a győri Szent Imre herceg úti plébániatemplom, mely Körmendy Nándor építész tervei szerint épült. Az építési munkálatokat 1937. június 21-én kezdték el. Ma már nemcsak a templom áll, de felépült mellette balról az egész épülettömb középső hangsúlyát adó torony és ettől ismét balra a plébániaház is. A templom és általában az egész épülettest alaprajzában, felépítésében, szerkezetében és részleteiben egészen eredeti, korszerű, harmonikus és nagyszabású alkotás. 1941 nyaráig elkészültek „hímes kő“-ből Hollós-Mattioni Eszter szószéke, Perc Jenőnek az előcsarnokban elhelyezett mozaikjai és a külső homlokzaton Kovács Margit kerámiái. Jelenleg készülnek N. Kovács Mária tervei szerint a hajó északi falában elhelyezendő tizennégy terrakotta keresztúti dombormű és Varga Ferenc által mintázott s a temlom elé helyezendő Szent Imre-szobor. A templom felépítésére és berendezésére szánt ötéves munkaterv kapcsán ez év nyarán került sor a falfestő munkálatok megkezdésére is. A tempom tervezésénél az építész, de maguk az illetékes tényezők is arra törekedtek, hogy a falfestésnek nagy felületek jussanak. Körmendy Nándor ennek a szándéknak megfelelőleg, a belsőtér megvilágítására szolgáló ablakokat közvetlenül a mennyezet alatt, mintegy frízszerűen helyezte el, így elérte azt, hogy a szentély félköríves hajlásában és a hajó északi falán freskófestésre alkalmas nagy területeket kapott. A szentély kifestésére ez év júniusában Szőnyi István, a Képzőművészeti Főiskola tanára kapott megbízatást, a már előbb bemutatott két vázlatterv alapján. Szőnyi júliusban elkészítette a részletrajzokat és a kartonokat, augusztus 12-től szeptember 24-ig pedig megfestette az egész sorozatnak beillő, kompozíciót. A kompozíció hét figurális jelenetből, illetve csoportból áll. E jelenetek egy nagy, hatalmas gondolatot hirdetnek: Krisztus diadalát, Krisztus a királyok királya, Rex regum. Az Egyház az utóbbi évtizedek nagy társadalmi válságai között ezt a gondolatot iparkodik az emberiség, a hívek elé állítani. Ezért rendelte el évekkel ezelőtt Krisztus király ünnepét. Ezért van az, hogy a templomok falain és képein mind sűrűbben jelenik meg Krisztus ilyetén, ma még kialakulóban lévő ábrázolása. Krisztus király: az élet és halál ura, aki legyőzte a halált és diadalmasan felment a mennybe, ott ül az Atya jobbján és onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat. Ez a hatalmas gondolat uralkodik és nyert Szőnyi István kezén méltó kifejezést az egész freskóciklus és szentély tengelyében. Fent a felhők felett a diadalmas Krisztus angyaloktól körülvéve * * * száll a mennybe. Alatta az Olajfák hegye, a térdelő 274