Szépművészet 3. (1942)
1942 / 11. szám - Művészeti Élet
MŰVÉSZETI ÉLET AZ ORSZÁGOS EGYHÁZMŰVÉSZETI TANÁCS a katolikus nagygyűléssel kapcsolatban október 3-án tartotta ülését. Lépesd Antal apostoli protonotárius, egyházi elnöke magasröptű beszéddel nyitotta meg az ülést. „Hitvallást teszünk — mondotta. Mi a katolikus szót pozitív értelemben magyarázzuk. A katolikus Egyház tantételei, kegyelemgazdagsága és erkölcsi elvei az egész világnak rendelkezésére állnak. Mi valljuk a művészet katolicitását. Célunk a nemzeti egyházművészet nagymérvű előrevitele. Tudjuk, hogy maga a nemzeti jelleg nem jelenti egyúttal a művészetet. Azonban azt is tudjuk, hogy az egyházművészetet az Egyház előírásai, maga a katolikus lélek formálják. Magyarországon a művészeknek nagy érzékük van az egyházművészet iránt. Ezt láthatjuk a különféle kiállításokon elért nagy sikerekben is. A liturgiát lényegében is megértik. Ez az a mi egyházművészetünknek legsajátosabb vonása, mert az Egyház talajából fakadó és a lélek mélyéig lehatoló, az ikonográfiai és liturgiai előírásokat átélő művész így valóban egyházművészeti és általános művészeti szempontból maradandót fog alkotni. Rámutatott arra, hogy úgy az Országos Egyházművészeti Tanács, mint a Központi Egyházművészeti Hivatal befolyt az összes egyházművészeti kérdések intézéséb . Ez évben páratlan kinccsel gazdagodtunk. Földmívesek csatornaásás közben egy kereszt darabjaira bukkantak, melyeket sikerült megszerezni az esztergomi kincstár számára. A helyszínen további ásatásokat folytattak és a darabokból sikerült rekonstruálni a keresztet, mely a XIII. századból származik és amelyhez hasonlót nem ismerünk az Árpádok korából. Ismertette a kereszt egyes részleteit, mely limogesi minták után készült magyar munkának tekinthető. Pál Lajos mesterrel állították össze a keresztet, aki a kevés hiányzó részt művészi tökéllyel pótolta és a régi darabokat megtisztította. A keresztet az Országos Egyházművészeti Tanács tagjai tanulmányozták. Gerevich és Csányi professzor urak egyöntetűen megállapították a keresztnek a XIII. századból való származását. Magával hozta ezt a keresztet és bemutatta a Tanács tagjainak. Majd dr. Molnár Ernő, a Tanács előadója és az Orsz. Egyházművészeti Hivatal igazgatója tartotta meg beszámolóját. Fontosnak tartaná, hogy az Egyházművészeti Bizottságok, az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal között szorosabb kapcsolat jönne létre. Az Egyházművészeti Bizottságok működésükben nagy segítségére lehetnek úgy az Országos Egyházművészeti Tanácsnak, mint a Központi Egyházművészeti Hivatalnak, viszont a Tanács és a Hivatal is segítségére siethet az Egyházművészeti Bizottságoknak. Egymás működését kölcsönösen ismerve, előbbre vihetik az egyházművészet ügyét. Ilyen szorosabb kapcsolat áll fenn a győri, pécsi és veszprémi egyházmegyével. Lazább összeköttetésben állunk az egri és kalocsai egyházmegyékkel. Kívánatos lenne, hogy a többi egyházmegyék is közvetlenül bekapcsolódjanak az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal életébe. Az 1942. évben a háborús viszonyok ellenére is igen sok egyházművészeti kérdést oldott meg a Központi Egyházművészeti Hivatal. Ügyszáma ebben az évben sem fog mögötte maradni az elmúlt évinek, ami azt bizonyítja, hogy az általános érdeklődés az egyházművészeti feladatok iránt változatlanul fennáll. Az 1914—18-as világháború és az azt megelőző letűnt liberális korszak ellenhatást váltott ki az emberi lélekből, ami a hitélet elmélyülését hozta meg. A vallási kérdésekkel kapcsolatban széleskörű érdeklődés a külső életformákban is megnyilvánult, amennyiben a háború után a templomok egész sora épült nemcsak a Fővárosban, hanem országszerte. A magyar katolicismus templomépítő és berendező buzgóságát a háború nem érintette. A nehézségek az anyagi eszközök hiányában mutatkoznak. Az egyházművészet kérdései iránti érdeklődés ma is tart. Ezt kell az Országos Egyházművészeti Tanácsnak és a Központi Egyházművészeti Hivatalnak helyes mederbe terelnie. Úgy az Országos Egyházművészeti Tanácsot, mint a Központi Egyházművészeti Hivatalt az a cél hatja át, hogy ezt a feladatot kifogástalanul teljesíthesse. Korszerű templomépületek emelése, ikonográfiai és egyházművészeti szempontból helyes berendezések, beszerzések irányítása az a munka, melyet ebben az évben is végeztünk. Több, mint 12 templomépítési kérdéssel, 48 belső berendezési üggyel, 15 templomfestési és 14 szobrászati kérdéssel foglalkoztunk, több mint 500 szakvéleménnyel állottunk rendelkezésére a hozzánk fordulóknak. Az elmúlt év templomépítései közül legjelentősebb Weichinger Károlynak Losoncon építendő Szent László emléktemploma, mely rendházzal és kultúrházzal kapcsolatos. A terv korszerű, egyházművészeti szempontból kifogástalan, építőművészeti szempontból rendkívül sikerült. Felülbíráltuk a Budapest Szentföldi-templom terveit is, melyet Molnár Farkas készített. Foglalkoztunk a veszprém-egyházmegyei horvátkúti, gárdonyi, kistarcsai, balatongyöröki és balatonújlaki templomépítésekkel. A Budapest-Zuglói templomépítést a Székesfőváros XI. és XIII. ügyosztályával karöltve végezzük. Hozzászóltunk véleményünkkel a balatonkeresztúri, dombóvári, kőröshegyi, sopronbánfalvai, téti és vértesszőllősi templombővítésekhez, illetőleg restaurálásokhoz. A templomépítészettel kapcsolatban rámutatott némely viszásságra. A templom középület, ennél a jellegénél fogva a Mérnöki Kamara álláspontja szerint templomot csak építészmérnök tervezhet. Ezt az álláspontot sem a világi sem az egyházi hatóságok nem tartják be. Javasolja, hogy az Országos Egyházművészeti Tanács foglaljon állást, írjunk át az iparügyi miniszterhez, a Mérnöki Kamara elnökségéhez, a Magyar Mérnök és Építész Egylethez és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségéhez, hogy a templom tervezéseket, melyek évente több millió pengő értékű nemzeti vagyont tesznek ki, arra hivatott építészmérnökök végezzék. A háborús viszonyok ellenére szép számban készültek templomfestési munkák. A Budapest Szent Domonkos rendi templomot Kortuly Béla, a Budapest Máv. Kórház-kápolnát Medveczky Jenő, a csornait Nagy Sándor, a dunapatajit Heintz Henrik, az egri Ankolkisasszonyok templomát Megyer Mayer Antal, a mezőkovácsházait Breznay József és Bonda Eugenia, a sikondait Pilch Dezső, a törökőrit Jeges Ernő díszítették új, korszerű, liturgikus és egyházművészeti szempontból jó freskókkal vagy al seccokkal. A bogyoszlói, kőröshegyi, ősküi, sümegcsehi, törökszentmiklósi és versendi templomok festését nem állt módunkban helyesebb megoldás felé terelni. Az ajkai, Budapest-farkasréti, csokvaományi, dejtári, egri Angolkisasszonyok, hódsági, mátraszentistváni, ramocsa-