Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 5. (1904)
1904 / 3. szám - Dr. Almássy György: A közép-ázsiai vasuton
103 rejlik oka annak, hogy az emberi elme mind a mai napig nem tudott belül maradni azokon a korlátokon, amelyeket a kritikai philosophia kijelölt számára, amely korlátok közé zárt területet az emberi elme és megismerés jogos tulajdonának és háborítatlan birtokának nyilvánított. Kant philosophiája örök rendszer. Örök rendszer azért, mert minden következő idők philosophiájának ki kell állania a Kanti kritikát. Amely rendszer kiállja a Kant kritikáját, az joggal vállalkozhatnék az emberi gondolkozás előbbrevitelére. Vájjon van-e eddigelé ilyen rendszer? Azt hiszem, kérdésemre könnyű megfelelni. A Kant utáni philosophia aligha megértette teljesen Kantot. Valaminthogy a legújabb kor alakulásai is aligha megértették azt a szellemet, amely a franczia forradalomban nyilatkozott meg. A jövendő idők társadalmának építőmesterei még sokszor vissza fognak térni a nagy franczia forradalom gondolatvilágához, hogy a jövő alakulásaihoz innen merítsék a lelkesítő és teremtő eszméket. Ugyanezt állíthatjuk Kant philosophiájának a jövő gondolkozásához való viszonyáról is, de még azt is hozzá kell tennünk állításunkhoz, hogy tényleg minden idő gondolkozásának vissza kell térnie Kanthoz, a Kant philosophiájában feladott kérdésekre így vagy úgy meg kell felelnie, különben letér a haladás útjáról. A kritikai philosophia az emberi elme megismerő erejének bírálatára vállalkozott. Vájjon megoldotta-e Kant teljesen ezt a kérdést, vagy sem, erről lehet vitatkozni, annyi azonban bizonyos, hogy e kritikai munkát ezután minden komoly philosophiának tekintetbe kell vennie, vagy pedig magának kell a kritikát elvégeznie. Hogy mennyire igaz állításom, eléggé bizonyítja az a történelmi tény, hogy a Kant utáni kritikában philosophia költészetéből kiábrándult philosophiai gondolkozás vagy lemond véglegesen a tulajdonképeni philosophiai problémák megfejtéséről s vizsgálataival az úgynevezett positiv tények világára szorítkozik (Comte Ágoston positivismusa, Spencer Herbert synthetikus philosophiája), vagy pedig visszatér Kanthoz, hogy tőle kölcsönözze nagy feladatához az erőt és a lelkesítő igazságokat. Széltében hallszik a gondolkozásnak, talán a tévútra került gondolkozásnak csatakiáltása: térjünk vissza Kanthoz! Ezért állítottam s állíthattam joggal, hogy Kant rendszere örök rendszer. Kantnak nemcsak históriai jelentősége van — és soha sem lesz csak históriai jelentősége. Kant magát a kritikai problémát jelenti. S a problémáknak az a természetük, hogy ha egyszer megláttuk azokat, soha sem téveszthetjük szem elől. Lehetséges, hogy az igazság az a végtelenben levő pont, amelyhez közeledhetünk ugyan, de soha el nem érhetjük. S talán egyedül a problémák felismerése és megértése biztosít arról, hogy az igazság felé vezető helyes úton járunk. Talán beteljesedett Lessing kívánsága: a kész igazságot Isten magának tartotta meg, nekünk csak az igazság kutatását juttatta osztályrészül. Kant az igazság kutatásából oly bőségesen kivette a maga részét, mint talán senki más elődei és utódai közül. Dr. Bárány Gerő: A közép-ázsiai vasúton. Mutatvány dr. Almássy György „ Vándorutam Ázsia szivébe“ czímű munkájából, melyet a kir. m. Termtud. Társulat adott ki.Krasnowodsk, a transkaspi vasutak mai kiindulási állomása, egyike Oroszország legrégibb transkaspi birtokainak. A vasút korábbi kiinduló állomását, Usun-Adát, elhagyták, mert kikötője, a Mihailov-öböl, lassan kint egészen elhomokosodott. Krasnowodskot Nagy Péter czár parancsára, a Bekovics cserkesz fejedelem vezetésével Chiva és Buchara ellen indított expeditio alapította már 1716-ban. A legújabb időkig egészen jelentéktelen, teljesen isolált erőd volt, amely a Kaspi-tengeren való hajózás védelmére és a keleti khánságok ellen indított operatiók kiinduló pontjául szolgált. Csak 1878-ban, amikor komolyan megkezdték a tekke-türkmenek leigázását, tett szert Krasnowodsk nagyobb jelentőségre, mint a hadiműveletek kiinduló pontja, s ezért megnagyították az erődítményeket, amelyeket még ma is kaszárnyákul használnak. A tekke-háború szerencsés befejezése után elhatározták, hogy a Skobelev tábornoktól tisztán hadi szempontból, a Mihailov-öböltől egész Kisil-Arvatig épített vasutat tovább fogják vezetni. Amint azután Annenkov tábornok erélyes vezetésével 1883-ban újra kezdték az építést s a rendkívüli térszínbeli nehézségek daczára is meglepően rövid idő alatt, úgyszólván egész Turkestán szívéig hatoltak, azonnal belátták, hogy az eredetileg kiindulópontol választott Usun-Ada nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a természetszerűleg gyorsan kereskedelmi úttá fejlődő vonal tengerparti végződésétől várunk. Habár Usun-Ada kikötője a tágas öbölben elég védett helyen van is, az öböl nagyon szikár s előrelátható volt, hogy a sivatag északkeletről előrenyomuló homokbuczkái csakhamar teljesen be fogják temetni. 1896-ban tehát elhagyták ezt a kikötőt s Krasnowodsk (vörösvíz) lett a kiinduló állomás. Ettől az időponttól kezdődik a városka igazi réte s jelenleg, ámbár tulajdonképpen kétségbeesett helyzetben van, mégis virágzó és gazdag jövő vár reá. Meredek, vöröses-szürke sziklafallal kerített széles völgykatlan kerületén lépcsősen emelkednek a város lapostetejű, élénk fehér, zöld vagy kék színűre mázolt házacskái. A város közepén emelkedik az egyetlen monumentális épület, a faragott homokkőből, ízléses persa stílusban épült pályaudvar, amely kupoláival, hatalmas mór ablakíveivel és kétszínben csíkozott falaival uralja az egész helységet. Dél felé hosszú sor kietlen, fekete vagy vörösbarna sziklazátony rúg ki a tengerre, amely az ő 1885-ben Askhabádig 520 werstet, 1886-ban Mérvig és az Amu-darjáig 1070 werstet, 1898-ban Mérvtől Kuskig 142 werstet, 1888-ban Samarkandig 1415 werstet építettek. 1895-ben folytatták a samarkandi vonalat s 1899-ben megnyitották a ferganait Andidsan végállomással (307 werst), 1898-ban pedig a taskenti vonalat (332 werszt). Az egész közép-ázsiai vasúthálózat hossza jelenleg 2196 werst, vagyis 2518 km.