A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár (1897)
Előszó
IV nagysága mívelési ágak szerint, a cselédlétszám, az eleven és holt leltár. A mű szerkesztésénél irányadóul szolgált, hogy a közös felszereléssel egységesen kezelt gazdaságok, ha különböző községek határában fekvő birtokokból vagy birtokrészekből állnak is, egy tételben mutattassanak ki, a gazdaság székhelyénél , de megjelöltetett egyik rovat alatt, hogy a gazdaság hány község határában fekszik. A szétszórt gazdaságoknak ilyen összefoglalása óriási munka volt, s a műben itt-ott mutatkozó hiányok és hézagok jobbára az itt fölmerült s alig legyőzhető nehézségekből származtak. A művet az egyes birtokok vagy birtokrészek tulajdonosainak betűrendes névmutatója zárja be. Némi indokolásra szorul, hogy miért nem a gazdálkodókról készült ily névmutató, holott a munka szerkesztésénél a fősúly ezekre fektettetett? A követett eljárást a mű kettős czélja magyarázza. A gyakorlati üzleti szempont, melyet a gazdálkodók kimutatása szolgál, teljesen érvényesül betűrendes névmutató nélkül is, mert megyéről-megyére, községről-községre minden egyes önálló gazdaság feltalálható a gazdálkodó egyén szabatos megjelölésével ; ellenben a gazdaságtörténeti szempont, mely a tulajdonosok földbirtokainak könnyű fölkeresését kívánja, csak úgy nyer kielégítést, ha tulajdonosok szétszórtan előforduló birtokait és birtokrészeit a betűsoros névmutató alapján nagyobb fáradság nélkül összekereshetjük. A czímtári anyag az 1895. év őszén végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás alkalmával kiállított egyéni kérdőívekből merittetett; a magyar kir. központi statisztikai hivatal azonban, mely a földmívelésügyi m. kir. miniszter úr ő Nagyméltóságának megbízásából a mű szerkesztését végezte, utólagos kiküldetésekkel nemcsak a bevallott adatok helyességét igyekezett megerősíteni, hanem lehetőleg a jelen állapotnak megfelelőleg kiigazíttatni az esetleg módosulást szenvedett adatokat. Hogy itt-ott mégis fordulnak elő hibák és tévedések, annak oka, hogy a kívánt felvilágosítások és helyreigazítások, a statisztikai hivatal minden erőfeszítése dacára, nem mindig adattak meg a kellő pontossággal és lelkiismeretességgel. De remélem, hogy e kisebb hibák és fogyatkozások lényegesen nem csorbítják a mű értékét s gyakorlatilag is hasznavehető művet adok a nagyközönség kezébe. Kelt Budapesten, 1897. év október havában. Dr. Jekelfalussy József s. k., a magyar kir. központi statisztikai hivatal igazgatója.