Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János 1473-1504 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1894)
SCHÖNHERR GYULA az átalakulási küzdelem válságai között. De a nagy király nem végezhette be feladatát, s a mily szerencse volt a nemzetre megválasztatása, és oly végzetes csapás jön korai halála, mely véget vetett nagy alkotásainak. A magyar nemzeti királyság, amint a középkor végén Európa keletén állott, minden ízében Mátyás műve volt. Az ő lángeszének, hatalmas egyéniségének bélyegét viselte magán e nagy épület minden egyes része ; az előző korszak nem adott hozzá egyéb anyagot, mint egy idegen érdekektől beszennyezett, pártviszályok által szétroncsolt királyi szék forgácsait. Mátyás a trónt e romokból újra felépítette; az országot megtisztította külső és belső ellenségeitől ; a nemzetnek kijelölte az egység, a hatalom, a nagyság útját, s koronájának fényét kiterjesztette idegen államokra is. A kinek aránylag rövid uralkodása ily eredményeket képes felmutatni, az joggal tekinthette magát a királyi hatalom újjáalkotójának. Mátyás politikai művének fő jelentősége abban állott, hogy két nagy eszmét: a nemzeti királyságnak és az államhatalom központosításának eszméit igyekezett egymásban és egymás által diadalra juttatni. E kettős czélra való törekvésében a nemzet legigazibb létérdeke egyesül a korszellem vezérelvével, s ha e törekvés sikerül, Magyarország erős, hatalmas tényezőként foglalja el helyét az újkor államainak szövetkezetében. De a nagy mű befejezetlenül maradt, s végső eredményében, aminek megvédésére lett volna hivatva , az államélet meggyöngítésére vezetett. Mátyás oly eszközökkel élt czéljai elérésére, mikhez csak az ő erős egyénisége nyúlhatott veszélytelenül. Az erőket, miket politikájának szolgálatára felidézett, csak ő volt képes féken tartani; felszabadulva annak nyomása alól, első dolguk volt szétrombolni a művet, melynek fölépítéséhez kényszerítve adták munkájukat. Mátyás politikai iskolája az emberi érzelmek