Vértesy Jenő: Kölcsey Ferenc 1790-1838 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1906)
ELŐSZÓ
4 ELŐSZÓ Mikor megnéztem e szobrot, minden csak fokozta a melancholikus hatást. Koszorú volt a kezébe adva, már hervadó levelekkel. A kék égen aranyfényben égett a nap s nyári csend borult köröskörül az egész hallgató világra. Még egyszer fölidézzük irodalmunk e glóriás alakját. Látni akarjuk szomorú-komoly nemes arczát, hallani akarjuk hazafiságra buzdító szózatát. Fölidézzük az egész irodalmi és politikai világot, amint lerázta aléltságát, fölkelt az álomból és lett teljes valójában nagygyá és magyarrá. Oda akarunk állni e nagy kor kapujába, melynek szárnyai akkor tárultak föl teljesen, mikor az ébresztő költőre ráborult a sírhant. 3. A KÖLCSEY-CSALÁD CZIMERE.