Magyar Állatorvosok Lapja, 1951 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1951 / 8. szám - Abonyi Lajos - Balázs Tibor - Geörch Ferenc: Glyceria aquatica okozta ciánmérgezés szarvasmarhában
240 központ rövid izgalma folytán a légzés percvolumene rövid ideiig nő,különösen a frekvencia fokozódik. Az adagtól s a méreg felvételének módjától függően később (a bőr alá adott legkisebb halálos adagnál pár perc múlva) a légzésszám csökken. (1. kép.) A légzősfemmiarit lekötésével a cytochrom oxidáció és így a szöveti légzés bénult. Az oxihaemoglobin redukciója és a széndioxid megkötése, valamint eltávolítása gátolt. A vénáikban ás artériás vér kering, a bénult légzőközpont már csak időszakosan reagál a felhalmozódó széndioxidra és így Cheyne—Stokes-féle — periódusos — légzéstípus alakulhat ki, majd ritka és nagy légzés,mint a Kusmaul-légzés (végül pedig a légvételek megszűnnek. (2. kép.) A cianihidrogénnek a vazomotoros központra való hatása a vérnyomás változásával jár, mely azonban nem oly kifejezett és jellegzetes, mint a légzésre való hatása. A Giypernia aquatica okozta ciánmérgezés tünete közül a szarvasmarhák felfúvódását ugyancsak ciánhidrogén hatásnak tulajdoníthatjuk. A szarvasmarhában lefolyt mérgezés 'aránylag kedvező 'kimeneteleiben sszerepet kell tulajdonítanunk az előgyomrokban lezajló erjedési (oxido-redusrezív) folyamatoknak, mely a méreg megkötésével és elbontásával méregteleníthet. A mérgezés felismerése a lehelet keserűmandula szaga és az egyéb leírt tünetek mellett akkor lehetséges, ha kortársaink a Glyceriát megismerik s a fenti módon (légypróbával) meg is vizsgálják. Kortársaink felvilágosító munkájával, az állatoknak a Glyceriás legelőről való távoltartásával a mérgezések megelőzhetők. Sok hasonlatosság van e mérgezés s a régebben ismert (Kolloway által közölt) háromélű sás és gombáinak tulajdonított mérgezési esetek között. A háromélű sást a Glyceria mellett mindenütt megtaláltuk s rajta a gombákat is. Vizsgáltuk a különböző helyekről begyűjtött sásfélék esetleges ciántartalmát is, azonban egyikből sem sikerült ciánt kimutatnunk. Jogosnak látszik tehát az a feltevés, hogy a régebbi ily mérgezéseket is a Glyeeria okozta. Felmerült az a kérdés,hogy a Glyceria-mérgezés következtében kényszervágott állatok húsa fogyasztható-e? Tekintettel arra, hogy a ditamhidrogén a főzéssel nem mérgező termékekre (ammóniára, és formiátra) bomlik, a hús a méregtőll függetlenül a húsvizsgálati szabályok szerint bírálandó el. Szólni kívánunk még a Glyceria, illetve a ciánmérgezés oki kezeléséről is. A mérgezések kezelése általános szabályainak megfelelően améreg felszívódását igyekszünk megakadályozni 2%-os kálium permanganat, vagy 1%-os hidrogénperoxid oldatnak szájon át való beöntésével. Majd carbo medicinalissal és hashajtókkal (sós hashajtókat azonbannem célszerű használni) kiséreljük meg a méreg eltávolítását. A már felszívódott ciánhidrogént leghatásosabban natrium nitrittel, majd natrium thiosulfat kezeléssel méregtelenítjük. Nátrium nitrittel (10 kem 5%-os oldat 100 kg-ként lassú i. v. adásával) methaemoglobint képzőnk, mely a ciánt megköti, majd 100—200 g natrium thiosulfattal (10%-os oldatban í. v. befecskendezésével) a cianmadhalemoglobinból dissociáló cianidot rodaniddá alakítjuk át és így kiürítését is meggyorsítjuk. A nátrium nitrit adagolásával együtt Pulsotont vagy Sympathomimet is adjunk, hogy a vérnyomás csökkenését kivédjük. 1. kép 2. kép MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA ÁLLATORVOS KARTÁRS! ÉRTED IS VAN, A TE TOVÁBBKÉPZÉSEDET IS SZOLGÁLJA A MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA LÉPJ TE IS ELŐFIZETŐI ÉS OLVASÓI SORÁBA