Magyar Bőripar, 1924. január-június (31. évfolyam, 1-45. szám)

1924-01-05 / 1. szám

VISITS ; | | © b I ei I » J n­ a 4 de Gens st­aaa részére. Ad Br­rkereskedők Orsz. Egyesületének, sek Öretáee] Egy er rg a 08 Egyes ton­agyar Nyersterménykereskedők Or­ra Orsz. Egyesületének HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. " —— Postatakarekpénztári szám 3208. Osztrák er a hr szám 45,24. a ereset- de Budapest. Telefon: József 11 VG 1924 január 5. A magyar bőripar és bőrkereskedelem az 1923. évben. Irta: Pásztor Béla. "11923. december végén. HÁZ elmult esztendő jellemzésére magya­­rázatot sem kellene fűznünk az alant rész­­letezett táblázathoz. Világosan beszélnek a és egy kis zökkenésen kivül k 2 azé meg is lehetett számot vetni a min­­den tíz magot követő idő ujabb és­ ujabb . Tavaly 22 centime-mal zártuk az esz­­tendőt, a korona tehát Zürichben 0.22 frankot jegyzett a mai 0.03 jegyzéssel szem­­zni ugy, hogy a korona világparitása­ürichen keresztül 73090-kal­­ visszaesett. A helyesen­­ végzett kalkuláció szerint te­­hát sAuslandskroneg paritáson­­­ mert hi­­szena003 frank csakis a külföldi korona jegyzése az 1922. év végén létező Arakkal szemben ma a következő árakat kellene fizetnünk és pedig: "Már most illik figyelembe vennünk .az egy teljes év alatt beállott pénzügyi­­, gazdasági válságunkat, mely a kereske­­mék­et passzivitása folytán előállott és amely ma már teljesen nyilvánvalóvá­ totta azt, hogy kétféle korona árfolyamot tüll a "belföldi áralakulatoknál feltétlenül figyelembe venni. Az egyik az ugyneve­­tt, rág­a, vagyis a Zürichben jegyzett 0,03 frankos alapon álló kalkulá­­ció, mely azonban csak legfeljebb az ex­­portnál jöhet figyelembe, mert az­­ export devizabeszolgáltatást ennek a koronának az alapján kell számítanunk, a másik ko­rona­ pedig — és ez a fontos — az a korona, amelyet a külföld pénzpiacain fize­­tési eszköz gyanánt­­ elfogadnak, illetve, mely a mindenkori pénzpiac valutájához vi­szonyítva, a koronánknak a zürichi pari­­tást adja. Ez pedig ma, 0.0175 és 0.018 között variál.­­Ha ezek szernt az 1922. tető árakat az akkori 0,22 frankos koro­nával szemben a mai valóban létező 09018 frankos alapon kalkulálom,­­ak­­kor pontosan a következő árakat kellene jegyeznünk : év végén nyer a marhabor 8400 krupontalp 38500 nyers borjúból 12800 fekete box 12000 Ezt a számjegyek tehát azt bizonyít­­ják,­­ a nyers marhabőr 400­0-kal a krupontalp 3% „ a nyers borjubőr 590. ., a fekete box 3096 „ haladja tul a mai korona világparitásán végzett­­ kalkulációt. Ebből helyesen arra lehetne következtetni, hogy a nyers borjú­­bőr kivételével a többi árucikknek csu­­pán behozatali relációja van, ami a nyers marhabőr tételénél nem képezhetné kifo­­gás tárgyát, — annál nagyobb azonban a hátrány a készbőröknél amelyek­ a drágaságuknál fogva ilyképpen elveszítik a kiviteli lehetőségüket, — az exportképes­­ségüket. Mindezek előrebocsájtása után azonban mutassuk be a bőrszakma 1993. évi ár­folyam-táblázatát: December: 1. 8800 38500 12000 11000 0.0300 10. 8800 38500 12000 13600 0.0299 20. 9000 3900 0­ 12000 13600 0.03021% 31. 8400 38500 12800 12000 Ezek a számjegyek fokozatosan bemu­­tatják azt, hogy a korona értéke, vásárló­ereje­ hétről-hétre mennyire eltolódott. A folyton emelkedő árakkal párhuzamosan azonban egyúttal emelkedtek mindazok a szolgáltatások, melyek bármely árucikkek­­nek, így a bőrnek is a behozatalával vagy kivitelével járnak. Emelkedett így többek között a MÁV­ tarifája és pedig majdnem a tavalyinak kétszeresére. Emel­­kedett a behozatali vám, még­pedig az 1922. év végén fizetett 200-szorosáról­­­ feb­­ruár végén annak 450-szeresére, junius első napjaiban ,a 900-szorosára, ugyancsak még junius havában az 1700-szeresére és júliusban az aranyegységnek 3800-szorosára. Tehát rövid hat hónap alatt 360.0009/0-kal, vagyis az 1922. év .1900-szorosára. Hogy az 1923-ik év krónikáját alapos­sággal megírjuk, meg kell­­ állapítanunk, hogy február 10-én jelent meg az a hí­res kormányrendelet, mely a­ talpszerűen ki­­dolgozott marha- és lóbőröket, a nem talp­­szerűen kidolgozott marha- és lóbőröket, a­ borjúbőrt, a bak-, kecske- , és­ gödölye­­bőröket, valamint a cipőárukat levette a szabadlistáról " A " rendeletet megelőzőleg hónapokon keresztül éles harc fejlődött ki az­ ipar- és a­ kereskedelem érdekeltségei között, mely alkalommal ugy az OMKE, mint pedig az AMBOSz mem­o­­randumokkal és deputációjárással igyeke­zett bizonyítani a kereskedelmi kormány előtt a maga vélt igazát. A kereskedelem­­ügyi minisztérium­­ annak idején tényleg a kereskedelmi érdekeltségek álláspontját tette magáévá és ilyképpen a­ rendelet­­— mely­­nek megjelenését már 1922. őszén várták — elmaradt. Ez év februárjában azután a pénzügyi kormány, kizárólag devizapoliti­­kából, az annak idején félretett rendeletet megjelentette. Azóta a bőripari külkeres­­kedelmi bizottságban az ipar- és a ke­reskedelem­­­ érdekeltségei időről-időre persze mindig, heves harcok árán ,a kon­tingensben állapodnak meg, melynek kere­­tében azután elbírálásra és javaslattételre kerülnek az egyes beérkezett behozatali kérelmek. Most tehát, amikor az elmúlt­ esztendő sírjába dőlt és rezignáltan állunk a ha­­lott koporsója felett, elparentáljuk a mul­­tat "a end vetett minden bizal­munkkal. "­ lé Közegészségügyi okokból való forgalmi korlátozások a nyersbörbehozatalban. Azok a forgalmi korlátozások, amelyek érvényben állanak számos cikkre, mint pld. nyersbőrökre és más állati termékekre néz­­ve, amelyek ugyan szabadlistán vannak, de még­se hozhatók be minden fenntar­tás­ nélkül, már sok kellemetlenségre vezet­­tek. Éppen ezért pontos tájékozódás szük­­séges aziránt, hogy a v­ámtarifatörvény alapján milyen eljárás követendő a nyers­­bőr és egyéb állati u­ís behozatala tekintetében. Azon körülmény, HERE valamely cikk engedély nélkül behozható, nem jelenti egyszersmind a vám­tarifatörvény VII. cik­­kén alapuló közérdekből, különösen pedig egészségügyi­­ és közbiztonsági okokból fennálló tilalmak alóli mentességét. Különös jelentőséggel birnak az állatok, állati nyerstermények és vészterjesztő tár­­gyak forgalmának korlátozására nézve ál­­lategészségügyi szempontból fennálló ren­­delkezések (m. kir. földmivelésügyi minisz­­ter 1921. évi február 9-én kelt 40.863. sz. rendelete, közzétéve a Budapesti Köz­­löny 1921. évi február 17-én­­ kiadott 38. számában). Ezen rendelet értelmében a nevezett áruk esetről-esetre való behozatalá­­nak előzetes engedélyezése iránt .5 K-ás bélyegjeggyel ellátott kérvényt a m. kir. sg földmivelésügyi miniszterhez kell intézni­e a.m. kir. földmivelésügyi miniszterkalsi Állatforgalmi (III/4.) ügyosztályának tim­­ zett boritékban még a tervezett elindítás­ előtt idejekorán közvetlenül kell bekül­­­deni, akár a behozatali szabadlistán van? az illető áru, akár pedig az Árukülforga­­­lomra nézve érvényes szabályok szerint . behozatala valamely más hatósági enge­­­délytől van­ függővé téve. Ebben a­ be­­adványban pontosan jelezni kell: az Art minőségét, a mennyiséget (azt, hogy hány darabból áll, illetve milyen összsúlyú), B csomagolás­­­ nemet,­ a­­ csomagok sehn az áruk származási helyét (kerület, járás község vagy város), az esetleges beraktá­­­rozási, illetve gyűjtőhelyet, a feladási és" rendeltetési helyet, a feladó és a cím-­­zett nevét és lakását, a szállítás módját, | belépőállomás "nevét; a behozatal" céljáb­ól: végül­­ azt, hogy­ a kérvényre hozott" határozatról az értesítés milyen címre kül­d­dessék. A belépőállomás (hely) a külön" engedély alapján való behozatalt csakis az engedélynek az illetékes­ belépőállo­­másra "érkezése után és csakis akkor­ en­­gedheti meg, ha­­ a­ külön engedélyben ki­­­kötött összes feltételek és kikötések meg­tartattak. Abból a célból, hogy a beho­­zott állatok és állati nyersterményeknek " az illetékes m. kir. állatorvos által fogana­­tositandó előzetes megvizsgálása megtör­­téntéről a m. kir. vámkirendeltségeknek (vámbemondó állomásoknak) hivatalosan a­­domása legyen és, hogy ezen körülmény a vámkirendeltségnél okmányolva lehessen, az illetékes m. kir. állatorvos az" általa megejtett vizsgálatról, ellenőrzésről minden szállítmányra nézve külön-külön igazolványt tartozik kiállitani s ezt az igazolványt az­ illető vámkirendeltség rendelkezésére bo­­­csátani. Az állati nyerstermények­en vészterjesztő tárgyak csak a m. kir. állatorvos adtayr a földmivelésügyi miniszterium különen­­­gedélye alapján a beléptetés előtt . foga­­natositott állategészség-rendőri — ellenőrző" vizsgálat után léptethetők be. " ! , sület Meghivó. A Vidéki Bőrkereskedők Országos Szövetsége 1924 ja­­­nuár hó 24-én, délután 6 órakor teljes ülést tart Budapesten, VI., Gröf rol Jenő­ utca­ 4., az Országos­­ teki rád nagytermében, a köve napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés és javaslatté­­tel a szövetség további működésére vonatkozólag. 3. Hozzászólások. 4. Esetleg egy ERDE kiküldése, választmány és az elnökség­ kiegészítése. 6. A tagsági díjak megállapítása. 7. Esetleges panaszok és indítvá­­­nyok. Tekintettel a tárgysorozat fontos­­ságára, hiszen a lét és nemlét kér­­déséről­­ lesz hivatva az ülés dön­­­teni, fölkéri alulírott elnökség az or­­szág összes vidéki bőrkereskedőit, " tekintet nélkül arra, hogy eddigi tagjai voltak-e az Országos Szövet­­ségnek, vagy nem, hogy a gyülé­sen mennél nagyobb számban jelen­jenek meg.­­ Külön­­ meghivót az elnökség nem küld szét és igy ezen meghivö­tal tekintse magát mindenki­re hivottnak. szükebbkörü­­lei-­ SSSLHESEHRUEBERRERRUERINRZERSRRRGKRRSBBHTISERLRLBRARDNAERLEDREKARFRSSRESNGFRAGDERERILLAEBERRTRSDBAEEAPTDALRESERRAGUEBERBAANEERERREEREAAERRRATESREERIHTANALE BAGARIA KOROMFEKETE TINTAPOR Antichlort, kemnatriumot, bőripari vegyszereket legelőnyösebben­ szállit a = 3 Schön u Telefon: 188—82. Mindenütt kapható. (Stella) Rıavı Budapest, IX. ker., Mester-utca 9. sz. Telefon : József 68-61 bélésáru és uj kildsvásznak­ nagykereskedése. Aj kilós vásznak­­ Köpper, Chiron, el­es szines vászondarabok, khözbélés, posztó, celtek és vitorlavásznak nagy raktára. Budapest, VI., Szerecsen­­ u. 42. 1 KLEIN BELA - ún Cápa UJPEST, ISTVÁN-UTCA 13. BE Állandóan raktáron mindenféle felső- és talpbör, legolcsóbb napi árban. u 8 Armuth Hezső Bor- és borhulladék nagykereskedés Budapest, VI., Vasvári Päl-utea 11. VAR BÖRKERESKEDELMI RT BUDAPEST, VI. SZEREGLEN-UTCA 9. VASVÁRI PÁL-OTGA 10 Sürgönyeim : ELEON­­­­­­E Telefonszám : 154-5.

Next