Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
D - Donáth Leó - Dongó-Gyárfás Géza - Donogány Zakariás - Doppler Ferenc
391 1923); Alkoholizmus és alkoholkérdés (Bp., 1928). Donáth Leó (Bp., 1888. febr. 7. —Bp., 1941. febr. 1.): sportvezető, vállalati igazgató. Bp.-en és Oxfordban járt egy .-re, bölcsészeti és államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányai alatt a legjobb m. rövidtávúszók egyike volt, 50 yardos gyorsúszásban csúcsot állított fel. Az I. világháború előtt megszervezte a Műegyetemi Athlétikai és Football Club (MAFC) világhírű úszógárdáját, utána pedig a Magyar Úszó Szövetség ügyvezető elnökeként hatalmas része volt azű úszósport, különösen a vízilabda fejlesztésében. A Nemzetközi Amatőr Úszószövetségnek 1920-tól haláláig főtitkára és pénztárosa volt. Nagy nyelvtudása, munkabírása és szervezőkészsége eredményeként 1924-ben kezdeményezésére alakult meg az Európai Úszó Liga, melynek haláláig főtitkára volt. Ugyancsak kezdeményezésére szervezték az Európa-bajnokságokat, ezek sorában 1926-ban Bp.-en került közreműködésével megrendezésre első ízben ez a versenysorozat. 1929-ben létrehozta a hatos vízilabdatornát, 1932-ben pedig a minden olimpiai verseny után megrendezett világrészek közötti váltóversenyeket. A nemzetközi úszószövetség érdemei elismeréséül nevére vándordíjat alapított, melynek védője az olimpiai bajnok vízilabdacsapat. Dongó-Gyárfás Géza (Kiskunfélegyháza, 1853. júl. 16.— Sátoraljaújhely, 1928. szept. 2.): levéltáros, újságíró. 1870-ben mint piarista tanított Nagykárolyban és Sátoraljaújhelyen. 1878-ban a rendből kilépve Zemplénvm. szolgálatába állott. Jogi tanulmányait Sárospatakon, Kassán végezte. 1876-ban a Máramaros, 1891-ben a Zemplén c. lapot szerk. 1908-ban Zemplén vm. főlevéltárnoka. Régészettel és néprajzzal is foglalkozott. — F. m. Lapok a tudományok könyveiből (Bp., 1877); Vázlatok az ősmagyar életből (Nagykároly, 1877); Sátoraljaújhely története (Sátoraljaújhely, 1907). Donogány Zakariás (Sülelmed, 1868. szept. 18. —Bp., 1917. márc. 19.): orr-gégeszakorvos. Orvosdoktori diplomát a kolozsvári egy.-en szerzett 1891-ben. A bp.-i élettani intézetben, majd Kétly Károly professzor belklinikáján tanársegéd. Külföldi ösztöndíjjal kétéves tanulmányutat tett. 1905-ben a bp.-i egy.-en a felső légutak betegségeinek tanából magántanárrá képesítették. Munkái a haemochromogennel, az orrlégzés jelentőségével, a tonsilitis gyógyításával foglalkoznak. — F. m. Magyar orr- és gégegyógyászati bibliographia és repertórium (Lipscher Sándorral, Bp., 1906). Doppler Ferenc (Lemberg, 1821. okt. 16. —Baden, Bécs mellett, 1883. júl. 27.): fuvolaművész és zeneszerző. Tanára apja, ~ József, aki isk.-mester és oboista volt. 1831-ben nyilvános hangversenyen szerepelt. 1834-ben Bécsben hangversenyezett. Öccsével, Károllyal az 1830-as években került Pestre. 1838-ban körutat tett Mo.-on. 1838-tól 1845-ig a pesti Német Színháznak volt első fuvolása. 1858-tól a bécsi udvari operaház tagja (első fuvolás és balettkarmester), majd viszszatérve Erkel mellett mint karmester működött. 1865-től a bécsi konzervatórium fuvolatanára. Öccsével Európa több városában hangversenyezett. — M. Hangszeres zene (nyitány, Hunyadi-induló, Magyar- és gyászzene Bánk-bánhoz, Impromptu zongorára), operák: Guzmann Johanna; Benyovszky (Analtázia címen is, 1847); Ilka és a huszártoborzó (1849); Vanda (1850); Vadon fia (1854); Er- Domanovszky Sándor Donáth Gyula Doppler Ferenc Doppler