Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
F - Földessy János - Földesy Arnold - Földi János - Földi Mihály
533 Búcsú F. Gy.-tól (MTA Nyelv- és Irod. Oszt. Közi. 1966. 1—4. sz.). Földessy János (Bp., 1888. máj. 8.—Bp., 1965. máj. 16.): ügyvéd, sportújságíró. Bp.-en végzett jogot, utána ügyvédi irodát nyitott s mint jogász működött. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC)-ban sportolt, egy ideig a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetőségének is tagja, a m. válogatott futballcsapat kapitánya volt. A Sporthírlap munkatársa, később a Magyarország sportrovatvezetője. Földesy Arnold (Bp., 1882. szept. 20.— Bp., 1940. máj. 29.): gordonkaművész. Popper Dávid és Frankfurtban Hugo Becker tanítványa. Tízéves korában lépett fel először nyilvánosan, 16 esztendős korában kezdte meg külföldi hangversenyútjait. 1908 — 1912 között az Operaház zenekarának tagja (szólógordonkás). 1908-tól a Nemzeti Zenede tanára, 1913-tól Berlinben működött mint a Berlini Filmharmonikusok hangversenymestere és a berlini zenei főisk. tanára. Hangversenyútjain bejárta Európát ésAmerikát, Ausztráliát, Indiát stb. 1937-ben lépett fel utoljára. — Irod. Csuka Béla: Arcképek a gordonkajáték történetéből Magyarországon (Bp., 1944). Földi János (Nagyszalonta, 1755. dec. 21.-Hajdúhadház, 1801. ápr. 6.): orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költő. Mint szegény árva fiú csak nagy nehézségek árán tudott tanulni. A debreceni ref.kollégium elvégzése után a pesti egy.-en szerzett orvosi oklevelet. 1781—83 között a kiskunhalasi ref. isk. rektorprofesszora. Legbensőbb barátja, Csokonai is felkereste. 1788-ban Szatmárra került városi orvosnak, 1791-től Hajdúhadházon működött mint a hajdúkerület orvosa. Weszprémi István debreceni orvos leányával kötött boldogtalan házassága, egyik gyermekének elvesztése is siettette korai halálát. Felvilágosult szellemű, sokoldalú tudós egyéniség volt, Csokonai barátja, Fazekas Mihály sógora. Nagy természettudományi munkájának csak az állatrendszertant tartalmazó első része készült el. A Debreceni Grammatika az ő kéziratos Magyar Nyelvkönyv c. nyelvtanának átdolgozása. Versei inkább formagyakorlatok a rímes-időmértékes verselésben. Horatius és Anekreón több versét lefordította. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel. — M. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (Bécs, 1793); Természeti história a Linné systemája szerint (Pozsony, 1801); F.J. költeményei (Bp., 1910); F.J. magyar grammatikája (Bp., 1912). — Irod. Mixich Lajos: F. J. (Bp., 1905); Nagy Sándor: F.J. a grammatikus és nyelvújító (Hajdúhadház, 1929); Boros István: F. J. és az első magyar állattan (MTA biol. oszt. Közi. 1952); Fenyő István: F. J. (Term. és Társad. 1956. 7. sz.); Bán Imre: Adalékok F. J. életrajzához (Irod. tört. Közi. 1957. 4. sz.); Julow Viktor: Doktor Földi (Alföld, 1964. 3. sz.). — Szt. Csokonai Vitéz Mihály: D. Földi sírhalma felett (vers). Földi Mihály (Bp., 1894. okt. 14.—Bp., 1943. okt. 16.): író, újságíró. Még középiskolás diák korában jelent meg Peterzilka bácsi c. novellája. Az I. világháborúban előbb közkatona, 1917-ben Bp.-en orvosi diplomát szerzett és katonaorvosként szolgált tovább. Sötétség (1918) c. novelláskötetének és Szahara (1920) c. regényének sikere után végleg írói pályára lépett. 1918—39 között a Pesti Napló munkatársa, 1924-től szerk.-je. A két háború közötti időszak jellegzetes bestseller-írója. — M. Novellák: Valakit szeretni kell (Bp., Földes Ferenc Földváry Gábor Földes Imre Földi