Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
V - Vecsei Géza - Vecsei József, Vecsey - Vécsey Béla - Vecsey Ferenc - Vécsey Jenő - Vécsey Károly, gróf
felesége pogány volt. Gyermekei közül András és Béla felnőtt korukban lettek kereszténnyé, Levente azonban ősei hitén maradt. A Morva és Garam közti országrészt kormányozta, majd I. István ismeretlen okból Nyitrán bebörtönöztette (1033). Utóbb, miután kiszabadult, összeesküvést szított István ellen, aki ezért megvakíttatta és fülébe ólmot öntetett, fiait száműzte. A 12 — 13. sz.-i krónikások ~ gyermekeit öccsétől, Szár Lászlótól származtatták, hogy az uralkodóházat a ~tól való eredet terhétől mentesítsék. Vecsei Géza (Kisvárda, 1902. aug. 23.— Bp., 1960. máj. 2.): villamosmérnök, Kossuth-díjas (1954). Műszaki tanulmányait Németo.-ban végezte. Az 1920-as években a Hajós és Szántó villamossági gyárnál helyezkedett el, hol rövidesen az árammérő-gyártó részleg vezetője lett. Alkotó munkásságát a II. világháború és a fasizmus átmenetileg megakadályozta. A felszabadulás után rövid ideig szülővárosában egy vasüzem műszaki vezetője volt. A gödöllői Ganz Árammérőgyár alapításakor a gyár főkonstruktőrévé nevezték ki. Munkatársával, Mondl Ferenccel olyan új típusú árammérőt szerkesztett, mely világviszonylatban is az elsők közé tartozott s keresett exportcikké lett. — Irod. V. G. (Elektrotechnika, 1960. 5 — 6. sz.) Vecsei József, Vecsey (Debrecen, 1800. febr. 13. —Debrecen, 1855. szept II.): filozófus, az MTA 1. tagja (1839). Tanulmányait Debrecenben végezte és 1828 — 29-ben Göttingenben kiegészítette. Hazatérve Debrecenben segédlelkész, 1830-ban Bárándon, 1832-ben Debrecenben lelkész. 1836-ban a debreceni főisk.-n a bölcselet tanára. Cikkei a Tudományos Gyűjteményben, az Athenaeumban, a Sárospataki Füzetekben jelentek meg. — F. m. Versek.. . (Debrecen, 1823); A philosophiának jóltevő befolyása . . . (Debrecen, 1836); A hazai törvények tanítója fontos hivatása. . . (Debrecen, 1839). — Irod. Toldy Ferenc: Emlékbeszéd (Akad. Ért. 1855); Vécsey Béla (Fogaras, 1882. okt. 3. —Bp., 1965. febr. 24.): kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). Oklevelét 1908-ban szerezte. Gyakorlati működését 1908-ban a diósgyőri Állami Vas- és Acélgyárban kezdte. Részt vett a gyár korszerűsítésében, és tervei szerint épült az üzem új gázgenerátor-telepe. 1919-ben a gyár egyik ig.-ja lett. Emiatt az ellenforradalom után nyugdíjazták s magáncégeknél vállalt munkát. A Hubert és Sigmund acélgyárat nemzetközi színvonalú üzemmé fejlesztette és bevezette az indukciós kemencében való nemesacélgyártást. Jelentős eredményeket ért el a hazai bauxitok és a szarvaskői wehrlit feldolgozási lehetőségeinek feltárása terén is (1935). 1949-ben a Vasipari Kutató Intézet egyik szervezője, majd a metallurgiai osztály vezetője lett. Számos szakkönyve, tanulmánya és szabadalma ismeretes. — F. m. Vasötvözetek lassú edzésének gyakorlati jelentősége (Bány. és Koh. L. 1936); Az alumínium vasércek redukálhatósága (Bány. és Koh. L. 1949); A nitrogén mint acélötvöző elem (Bp., 1954). — Irod. Visnyovszky László: V. B. (Kohászati L. 1965. 9. sz.) Vecsey Ferenc (Bp., 1893. márc. 23.Róma, 1935. ápr. 5.): hegedűművész. Atyja, ~ Lajos, majd Hubay Jenő tanítványa, Berlinben Joachim Józsefnél tanult. 10 éves korában Berlinben lépett fel először, hangversenyútjai során bejárta Amerikát és RÁzsiát is. Elegáns játékmodorával, virtuóz készségével világhírt szerzett. — M. virtuóz szólódarabok hegedűre (Valse triste stb.); szalon darabok. — Irod. Papp Viktor: Arcképek a zenevilágból (Bp., 1918); Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók részére (Bp., 1936); Horusitzky Zoltán); V. F. (A Zene, 1940. 13. sz.) Vécsey Jenő (Cece, 1909. júl. 19.—Bp., 1966. szept. 18.): zeneszerző, zenetudós. Zeneszerzés-tanulmányokat Kodály Zoltánnál folytatott, 1941—42-ben állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát. 1942-től az OSZK munkatársa, 1945-től haláláig a zeneműtár vezetője. Sokat tett a 18. sz.-i magyar zene felélesztéséért. Szerkesztésével indult meg a Zeneműkiadó Vállalat Musica Rinata sorozata. — F. m. Suite (zenekarra, 1941); Kele diák (balett, 1944); Boldogkő vára (szimfonikus költemény, 1952); Vonóshatos (1956); Szimfonikus Concerto (Krúdy emlékére, 1958). — írásai: ,,L'infedella delusa". Haydn operájának felújítása (Zenetud. Tanúim. I., Bp., 1953); Haydn művei az OSZK zenei gyűjteményében (Bp., 1959). — írod. Kecskeméti István: V. J. (Muzsika, 1966. 11. sz.); Hamburger Klára: V. J. (Magyar Zene, 1966. 6. sz.) Vécsey Károly, gróf (Pest, 1807 —Arad, 1849. okt. 6.), honvéd tábornok, az aradi 13 vértanú egyike. Császári tisztként őrnagyi rangot ért el; 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848. okt. 12-én honvéd ezredes és a bácskai hadtest parancsnoka, dec. 26-tól tábornok, 1849-ben nagyváradi városparancsnok. 1849. ápr. 25-től az Aradot ostromló sereg vezére, ennek várát júl.i-én foglalta el. A világosi fegyver-