Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
K - Korbuly János - Korbuly József
421 Központi Kutató Int. ig.-ja volt. 1956-tól a bp.-i műszaki egy.-en a vegyészeti és mezőgazdasági ipari gépek tanszékének tanára. 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig a kémiai technológiai tanszék vezetője, s 1960-tól 1968-ig az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetének ig.-ja, majd tudományos tanácsadója volt. Több tudományos testület, szakbizottság munkájában vett részt. A Szilikátipari Tudományos Egyesület elnöke, majd díszelnöke, az Aranydiplomás Mérnökök Körének elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Tudományok Tudománya Körének alapítója s elnöke. A bp.-i műszaki egy. t. (1967), a Leningrádi Technológiai Intézet díszdoktora (1968), a londoni Science Policy Foundation t. tagja (1968), az MTA aranyérmese (1969), a Bolognai Tud. Akad. t. tagja (1972), Faenza város díszpolgára és aranyérmese (1975). Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Tanulmányozta az olaszoki kerámiai nyersanyagokat és a kelet fajanszfesték összetételét.Új eljárást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Dal Borgóval, tanítványával olcsó és gazdaságos falburkoló lapot talált fel (kervit). Kezdeményezte a kémiai technológiai oktatását. Nagy jelentőségűek a gráfelméletnek a kémiai technológiai folyamatoknál való alkalmazására tett kezdeményezései, az alagútkemence és a szendvics gyorségetés. Közel 200 szakközleménye mellett politikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is jelentek meg. Portréfilmet Kardos István készített róla (1966). — F. m. Kémiai technológia (Bucsi Imrével, Bp., 1963); Wartha Vince (Móra Lászlóval, Bp., 1974); Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata (Haskó Lajossal, Bp., 1975). — írod. Rónai Mihály András: Marcello Cora a ravatalon (Élet és írod., 1975. 49. sz.); Polinszky Károly: K. M. (Kémiai Közl., 1976. 1. sz.); Polinszky Károly: K. M. (Magy. Tud., 1976. 7 — 8. sz.); Szebényi I.: K. M. (Periodica Polytechnica, Chem. Eng., 1978.1. sz.); Móra László: K. M. (monográfia, Bp., 1978); DiBiase, Carmine: M. K. (monográfia, Napoli, 1978); Korbuly János (Bp., 1893. jan. 2.—Bp., 1976. dec. 20.): gépészmérnök, Kossuth-díjas (1963). ~ József fia, ~ Károly öccse. Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte (1918). 1916 — 1918 között a fischamendi (Ausztria) repülőgépgyár vezetője. 1919-ben a csepeli Weiss Manfréd gyár alkalmazottja lett. 1939-ig a szerkesztési iroda főmérnöke, majd 1946-ig a gyár műszaki ig.-ja. 1946 — 1951 között a Hofherr és Schrantz traktorgyár főmérnöke, ezt követően a Mélyfúró Berendezések Gyárának, majd a Magya —Szovjet Olajipari Vállalat (MASZOLAJ) vállalatnak, utóbb a Bányászati Kutató Intézet mérnöke. 1956-tól 1960-ig a Vörös Csillag Traktorgyárnak, ezután nyugdíjazásáig (1966) a Ganz-Mávag Mozdony és Gépgyárban a járműgyártásnak vezető főmérnöke. Nyugdíjazása után a Vörös Csillag Traktorgyár és a Bányászati Kutató Int. tanácsadója volt élete végéig. A Weiss Manfréd gyárban elsősorban a traktor- és autógyártás területén tevékenykedett. Irányításával ott készült Mo.-on az első kétütemű autómotor, az első személy- és tehergépkocsi és a ,,John Deere" licenc alapján gyártott traktor. 1928-ban háromtengelyes katonai terepjáró gépkocsit tervezett (WMH-2 tip.). 1933-tól angol megrendelésre többek között az AC típusú összkerékhajtású terepjáró, a 10 tonna teherbírású 4 tengelyes üzemanyagszállító gépkocsi és a V4 típusú harckocsi prototípusának tervezését irányította. A felszabadulásig több, utóbb sorozatban gyártott páncélgépkocsi és harckocsi (Csaba, Turán, Zrínyi) tervezését vezette. 1944 őszén — a Weiss Manfréd gyár műszaki vezetőjeként — sikerrel szállott szembe a német katonai vezetésnek azzal a döntésével, hogy a gyári erőtelepet felrobbantsák. A II. világháború után a szovjet hadsereg megbízásából az újból meginduló termelés során kezdetben gépjármű-alkatrészeket, a szükséghidak részére csöveket és cölöpverő gépeket gyártott, vasúti kocsikat javított. 1948-ban — a Steyr licence alapján készült „Csepel" motor megjelenésekor — a Hofherr Traktorgyárban vezetésével készültek DR. 50. típusú traktorok. Ezen alapult a későbbi dömperek és forgó-rakodók sorozatgyártása. 1956-tól a Vörös Csillag Traktorgyár számos tervezését irányította. Megszerz. az összkerékhajtású orrnehéz traktortípusokat (UE 28, D4KB), melyeknek vontatási hatásfoka és vonóereje jelentősen nagyobb volt a hagyományos traktorokénál. A Ganz Mávag mozdonygyárában sikerrel korszerűsítette a motorvonatokban alkalmazott 17/24 típusú motorokat. Élete végéig folytatta tervező munkásságát. Korbuly József (Sárosmagyarbenkesz, 1847. márc. 12.—Bp., 1914. jún. 10.): gépészmérnök. ~ János és Károly apja. Eredetileg kovács- és géplakatos, megtakarított pénzéből végzett mérnöki tanulmányokat. Az akkoriban alakult Magy. Államvasutak (MÁV) szolgálatába lépett, 1906-ban a MÁV aradi üzletvezetőségének vezető helyetteseként vonult nyugalomba. Jelentős találmánya volt a vasúti kocsik csapágyazásának