Magyar Építőművészet, 1976 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám
A Magyar Tudományos Akadémia 1962-ben elhatározta, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások jelentős részét az elkövetkező években a modern biológiai kutatások céljait szolgáló kutatóközpont megvalósítására fordítja. Ennek helyéül Szegedet jelölték ki, ahol a biológiai tudományoknak tekintélyes hagyományai vannak. Az együttes Újszegeden, az egykori városi kertészet telepén épült fel, mintegy 2,5 hektárnyi területen. A létesítmény fő tömegét a keletnyugati hossztengelyű laboratóriumi főépület képezi, melyben a Növényélettani, Genetikai, Biofizikai és Biokémiai Intézetek közvetlen kapcsolatban állnak a felmerülő tudományos kérdések több oldalról történő megközelítése, a költséges műszerpark közös használatának lehetősége céljából. Az épület funkcionális emeleteit gépészeti szintek fogják közre. A nyolcadik szint teljes hosszában hagyományos és SPF 1. A díszudvar lépcsője 2. Krómacél gömb, Józsa bálint műve 3. A főbejárat 11