Magyar Figyelő 1914/1

Külföldi Szemle

Külföldi szemle Rampolla bibornok emlékiratai. A Leipzigben megjelenő Die Weissen Blätter című folyóirat közli a nemrégiben elhunyt bibornok emlékiratait, illetve azoknak egy részét, talán a legérde­kesebbet, mely arról szól, hogy miért nem lett, nem lehetett a bibornokból pápa, s mit érzett a nevezetes vejo által pályafutásá­ban feltartóztatott Rampolla, midőn életcélja — mert a pápaság elnyerése az volt — az utolsó pillanatban, sőt szinte az utolsó pillanat után reménytelenül semmivé lett. «Halálom után tetszés szerint felhasználható». Ezzel a felírással adta át emlékiratait Ram­polla egy régi barátjának egy esztendővel halála előtt. A nyilvá­nosságra hozott részletben most kitárul előttünk hatalmas egyéni­ségének belső világa és megismerjük politikai hitvallását is, amely­­lyel annyi ellenséget szerzett magának egyházi és világi körökben egyaránt. Egyházának és hazájának egyaránt is fia akart lenni Ram­polla : ez volt pályafutásának végzete. Mert tragikus volt ez a pálya­futás, s bármily ragyogó is a bíbornoki méltóság. Rampolla szá­mára csak állomást jelentett, ám ennél tovább, messzebbre és maga­sabbra akart elérni. Nemcsak a fényért, dicsőségért és hatalomért, hanem azért is, hogy diadalra juttassa a maga egyházi politikáját, mely azt hirdette, hogy az egyháznak nem lehet semmiféle politi­kája, s utópisztikus hóbort, ha a szentszék a huszadik században ragaszkodik még világi uralmának fikciójához, mikor pedig ez a világi uralom a feudalizmus bukásával örökre megbukott és nem támadhat fel soha többé. A szentszék világi politikája egyszerű intrikálás nívójára sülyedt, eredménye pedig az, hogy nem az egyházi államnak van hatalma a világiakon, hanem az egyházi beavatkozások által előidézett viszályokban a szentszék enged a világiak erejének, s evvel elvesztegeti azt az erkölcsi és szellemi befolyást, melyet ma egyetlen céljának kellene tekinteni. «Az a veto — írja Rampolla — mely az én tisztelt és szeretett Sarto barátomat juttatta a pápai székbe, úgy tartották, véget vetett a hármasszövetség érdekében az én franciabarát terveimnek. Más­nak és többnek vetett végett. Az az osztrák kormány, mely végezni tudott a franciabarát Rampolla bibornokkal, ebben a külpolitikai kérdésben legyőzte volna Rampolla pápát is. Én nagyobb terveket szőttem; én mint egyházi szuverén békét kötöttem volna az olasz

Next