Magyar Figyelő 1914/1
Külföldi Szemle
Külföldi szemle Rampolla bibornok emlékiratai. A Leipzigben megjelenő Die Weissen Blätter című folyóirat közli a nemrégiben elhunyt bibornok emlékiratait, illetve azoknak egy részét, talán a legérdekesebbet, mely arról szól, hogy miért nem lett, nem lehetett a bibornokból pápa, s mit érzett a nevezetes vejo által pályafutásában feltartóztatott Rampolla, midőn életcélja — mert a pápaság elnyerése az volt — az utolsó pillanatban, sőt szinte az utolsó pillanat után reménytelenül semmivé lett. «Halálom után tetszés szerint felhasználható». Ezzel a felírással adta át emlékiratait Rampolla egy régi barátjának egy esztendővel halála előtt. A nyilvánosságra hozott részletben most kitárul előttünk hatalmas egyéniségének belső világa és megismerjük politikai hitvallását is, amelylyel annyi ellenséget szerzett magának egyházi és világi körökben egyaránt. Egyházának és hazájának egyaránt is fia akart lenni Rampolla : ez volt pályafutásának végzete. Mert tragikus volt ez a pályafutás, s bármily ragyogó is a bíbornoki méltóság. Rampolla számára csak állomást jelentett, ám ennél tovább, messzebbre és magasabbra akart elérni. Nemcsak a fényért, dicsőségért és hatalomért, hanem azért is, hogy diadalra juttassa a maga egyházi politikáját, mely azt hirdette, hogy az egyháznak nem lehet semmiféle politikája, s utópisztikus hóbort, ha a szentszék a huszadik században ragaszkodik még világi uralmának fikciójához, mikor pedig ez a világi uralom a feudalizmus bukásával örökre megbukott és nem támadhat fel soha többé. A szentszék világi politikája egyszerű intrikálás nívójára sülyedt, eredménye pedig az, hogy nem az egyházi államnak van hatalma a világiakon, hanem az egyházi beavatkozások által előidézett viszályokban a szentszék enged a világiak erejének, s evvel elvesztegeti azt az erkölcsi és szellemi befolyást, melyet ma egyetlen céljának kellene tekinteni. «Az a veto — írja Rampolla — mely az én tisztelt és szeretett Sarto barátomat juttatta a pápai székbe, úgy tartották, véget vetett a hármasszövetség érdekében az én franciabarát terveimnek. Másnak és többnek vetett végett. Az az osztrák kormány, mely végezni tudott a franciabarát Rampolla bibornokkal, ebben a külpolitikai kérdésben legyőzte volna Rampolla pápát is. Én nagyobb terveket szőttem; én mint egyházi szuverén békét kötöttem volna az olasz