Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-07-22 / 241. szám
Kolozsvár 341. Csütörtök jul. 22. 1858. Megjelenik e lap |hetenként kétszer vasárnap és estttörtttklin. Elütizethetni minden postahivatalnál bérmentes levélben| vagy helyben a szerkesztői szálláson a kis Szamos mellett, az úgy nevezett Bayer~ kert 413 sz.alatt,egy évre 19. félévre 6, negyedévre 3 pfttal A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 4 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért 1 ír pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekkel egyszersmind a díj is beküldendő., (Harmad-évi folyam.) Császári rendelet 1858. jun. 20-ról, *) kiható minden koronatartományra, a lombard-velencei királyság s a katonai határvidék kivételével, mely által az átalános büntetőtörvény több kihágásai felett a bíráskodás a politikai hatóságokhoz utasittatik és e hatóságok által ez ügyben szem előtt tartandó büntető eljárás szabályoztatik. Az eljárás egyszerűsítése és gyorsabbítása tekintetéből, vonatkozólag a törvényszéki eljáráshoz utasítva volt azon kihágásokra, melyek a nyilvános felügyelési hatóságok hatáskörével legközelebbi összefüggésben állanak, miniszereim és birodalmi tanácsom kihallgatása után minden korona-tartomány számára, a lombard-velencei királyság és a katonai határvidék kivételével, következő rendeletet határoztam kibocsátani: 1. §. 1858. sept 1-től kezdve, az alább nevezett kihágások nyomozása és megbüntetése a politikai hatáskörhöz utasittatik és azért rendesen (2. § ) első folyamban azon hely politikai járás hatóságára, hol a kihágást elkövették és oly helyeken, hol a politikai ügyvezetés a községtanácsot illeti, ezekre; második folyamban a politikai országos hatóságra (helytartóság, országos kormány, helytartósági osztály) és harmadik folyamban, a belügyministeriumra ruháztatik át. 1) Megengedett társaságok tagjainak szándékos elhallgatása az elnök részéről (299 §.) 2) Előmozdítása a politikai hatóságok köréhez utasított kihágásoknak. (307 $.) 3. Megsértése a pátensek és rendeleteteknek (315 §.) 4. Kártétel a nyilvános világítási intézeteken (317 §.) 5) Kártétel a hidak, zsilipek, gátokon sat, mint szintén a büntetőtörvény 85 dik § ában a c betű alatt említett tárgyakon és az állam-teleraphok megsértése (318 §.). 6) Kártétel a felállított intő jeleken (319 §.) 7) A jelentési rendeletnek (320 § a—d betűk) már az 51-dik számú bir.tlap 1858 ápr. 2-diki rendelete által a politikai ügyvezetéshez utasított áthágásain kívül, még a többi, a 320-dik §-ban a c, f, és g alatt megjelelt áthágások is. 8) Felvétele a mesterlegénynek vándorkönyv nélkül, az iparos részéről (321 §.) 9) Visszatérése a számüzöttnek, vagy az öszszes vagy egy koronatartományból, avagy helységből kitiltottnak. (323 és 324 §.) 10) Jog nélkül tartása valami nyomtató műnek, vagy zugsajtónak, — jog nélkül készítése és használása az üttetőknek, (Panzen) bélyegek és mintáknak a pénzek utáncsináásához és jog nélkül készítése a hivatalos pecséteknek (326—330 §.) 11) A közhivatalnok vagy szolga cimének jogtalan elsajátítása, csalási szándék nélkül vagy érdemjelek s más tisztességi diszitmények jogtalan viselése (333 és 334 §.) 12) Áthágása a rendeletnek veszélyes helyeken fürdeni, a jégen csúszkálni, vagy a jégbordákra lépni (338 §.) 13) Jog nélküli gyakorlása a gyógyászatvagy sebészetnek, mint mesterségnek (343 és 344 §.) 14) Tiltott orvosi szerek árulása (345—348.) 15) A gyógyszertárakban az orvosságok hamis vagy rész készítése és elcserélése (343—353 §). 16) Belvagy külgyógyszerek jogtalan árulása (354 és 355 §.). 17) Fel nem jelentése a gyanús halálesetekvagy betegségeknek az orvosi személyzet részéről (358 §.). 18) Jognélküli kereskedés méreggel, vigyázatlanság a méregeladásnál, méreg kiadása a megkivántató engedély nélkül, abbahagyott vezetése a méregárulásról szóló jegyzőkönyvnek, hanyagság a méreg őrizése és külön tartásánál, annak törvényellenes tartása és szétküldözése és ismeretlen anyagszerek árulása (361—368, 370 és 371 §.). 19) Gyanús fegyverek készítése és kijavítása, a töltött fegyverek elhanyagolt eltevése és a fegyver vigyázatlan elsütése (372—374 §.). 20) Helytelen feladása a halál idejének a halott szemlénél (375 §). 21) A ragadós nyavalya eltitkolása a dajka részéről (379 §). 22) Épitkezésnél a rendelt intőjelek felállításának, vagy az épület félhető beomlása feljelentésének elmulasztása (380, 381 és 382 §.). 23) Az építőmesterek hanyagsága, kiknek az állás, vagy építmény beomlik (383§.).24) Kora beköltözés az újonnan épült házak és boltokba (386 §.). 25 Dühös állatnak elmulasztott feljelentése, ártalmas állatok jog nélküli tartása, elhanyagolása az engedéllyel tartott vad- vagy gonosz természetű házi állat őrzésének, az állatok boszantása vagy ingerlése (387—392 §.). 26) Az egészségi rendeletek áthágásai (394—397 §.). 27) Elindokitása a kutak, víztartóknak sat. (398 §.). 28) A rendelet szerint meg nem nézett marhák húsának árulása (399 §.). 29) A marhadög ellen kiadott rendeletek áthágása (4'10—402 §.). 30) Italok hamisítása, az egészségre ártalmas módon (402—405 §). 31) Önedény-hamisitás (406 §). 32) Egésség veszélyeztető készítése vagy eltartása enni való áruknak (407 és 408 §.) 33) Önmegcsonkítás, magát a katonáskodás alól kivonás végett (409 és 410 §.). 34) Szándékos és verekedéseknél előforduló testi sértések (411 és 412 §.). 35) A cselédek és inasok túlzott megverése a cselédtartók, vagy mesterek részéről (421 §.). 36) Az utcák megrakása éjszaka idején, szekerek, hordók sat. által, vagy a rendelt intőjelek azok mellett felállításának elmulasztása (422—425 §.). 37) Könnyen kárt okozható tárgyak levetése az ablakokból és az oda tett vagy akasztott tárgyak megerősítésének elhagyagolása (426 §.). 38) Gyors és vigyázatlan lovaglás vagy szekerezés és felügyelet nélküli állva hagyása szabadban a befogott szekerek vagy lovaknak (427, 430 §.). (Vége köv.) (A n. enyedi ref. egyházkerület rendkívüli rész. zsinata Fel-Vincén 1858 junius 13-kán.) Ezen rész. zsinat, a mely ily szokatlan időben, esperes Basa Mihály elnök által azért hivatott rendkivülileg is össze, hogy a közelebbről lefolyt közzsinat-tartási bevételek- s kiadásokra nézve az illetők adjanak számot az ő sáfárságukról; — ezen rész. zsinat, — mely távol a rideg önzés legparányibb árnyékától is, menten minden materialistikus elvektől, jövőre kiható szellemi intézkedéseinek oly nemes kihatásait mutatta, s érdemes, hogy ne csak a jegyzőkönyv hasábjain ragyogjon, hanem a nyilvánosság színvonalára is felmerüljön. A t. esperes és jegyző atyafiak pontos kimutatást adtak a kezükön átment pénzekről s mi még náluk volt, a gyűlés színén az illető directori pénztárnok kezébe szolgáltatták. De leginkább igénybe vette az atyafiság figyelmét a directori s gazdai sok ágú és különbnemű terjedelmes számolat, mint amely a közzsinat-tartási bevételek és kiadások rendszeres és részletes kimutatását foglalta magában. Hogy ez olyan fog lenni, amilyennek találtatott, arra az atyafiság számított még a terhes kötelességek átruházásakor s így nem volt egyéb hátra, mint a felelősség alóli fölmentés, közmegelégedés és köszönet nyilvánítása. Mi úgy hisszük, hogy a kötelességteljesítés nem érdemel köszönetet, midőn tulajdonképpen csak azt cselekszi az, ember, mit az erkölcsi törvény parancsol. Az olyanra nézve, ki előtt a kötelesség szava szent, az elismerés kielégítőbb, mint a dicséret- és köszönettel halmozás. Ezen egyházkerületben követendő például tűnik fel az, hogy a közpénzek akkora nyilvánossággal kezeltetnek, hogy az esperes, ki a fölelelős, minden pillanatban tiszta tudomással bír azokról, s így ha hiba van, mindjárt kezdetben orvosoltathatik az. Ha így volt volna és lenne mindenütt, akkor bizonyosan sokkal kevesebb ok lenne rá, hogy a közpénzek lelkiismeretlen elfecsérlői, az özvegyek és árvák megrablói közkereset alá vettessenek, q. e. d. — De menjünk tovább. A számadás nyomán örömmel értesült a rész zsinat, hogy a közzsinat-tartási költségekbe a világiak szép mennyiséggel vettek részt s igy az atyafiság által hozott önkéntes áldozatból szép kis öszszeg jön meggazdálkodva. Tehette volna az atyafiság, hogy ezt, mint sajátját magán céljára fordítsa, annyival is inkább mivel a felszedés alkalmával ki volt mondva, hogy ha szükség feletti marad fen, aránylagosan mindenki visszafizetésben részesülend. — bár ha most az aratás előtt egyiknek is másiknak is jól fogott volna, — nem volt egy arc is, melyen a pénzsóvárgás legkisebb nyoma is látszott volna. A legszebb egyetértéssel kimondatott tehát, hogy ez közcélokra, nemesebb és jövőre kiható intézkedésekre fordittassék. Ez okán elhatároztatott 1.) Hogy ezen egyházkerületi özvegy-árva gyámintézeti pénztár, mely alig egy néhány évi hitkezelés mellett már is szép jövendőt igézőleg növekedik, a fenmaradt összegből gyámolittassék kétszáz p. forinttal. 2.) Hogy az alakuló félben lévő egyházkerületi könyvtár alapjául tétessék le egy száz pengő forint 3.) Hogy készíttessék egy könyvtár és 4.) a megmaradandó mennyiség, mintegy 140—150 pftból formálódjék egy kerületi pénztár, mely időről időre növekedvén, — tanítási, nevelési és más közszükségletekre fordittathassék. — Örömmel tapasztalván ezen r. zsinat, hogy a közelebb lefolyt közzsinat alkalmával, annak ízletes elrendezése s tisztességes ellátásában, valamint ezen e. kerületi elöljáróság s annak alárendeltjei kötelességüket teljesítették — melyért találják fel saját keblükben a legszebb jutalmat; — úgy a szoros értelemben vett személyzeten kívül még mások is, testületek, községek sat. nemes versenyt fejtettek ki — a közzsinatnak, a vallás méltóságához képesti kitüntetésében;— elrendeltetett, hogy az ilyeknek nemes buzgósága ne csak jegyzőkönyvileg jegyeztessék fel, hanem írásban is elismerő köszönet nyilváníttassák. — Felolvastatván az alakulandó k. könyvtár alapszabályzata, az, a bővebb ismerkedés tekintetéből, köröztetni határoztatott — azon megjegyzéssel, hogy az e tárgyban működő bizottmány a lehető észrevételeket s megjegyzéseket összeszedvén, az őszi rész zsinaton a könyvtárt — mint megalakultat mutathassa be. Az ily nemű tények és intézkedések csaknem kézzel foghatólag bizonyítják, hogy ezen egyházkerület, ennek jó irányba vezérlő lelkes egyénet megvetve az „ede, bide, hideg’ elvet, vetnek a jövendőnek még pedig jó magvakat a igy az első egyházi atyáknak „legalább saruikat megoldani óhajtanák.“ — Adja az ég ura, hogy a jó magvak jó földbe hulljanak ! Adjon Isten gazdag aratást !! Aranyosvölgyi. A lóversenyeket illető hirdetmény. A m. belügyek ministeriumának f. év és hó 11 -dik napjáról 5984. szám alatt kelt és a cs. k. helytartóság által ugyan ez év és hó 14-ről 4026 evi. szám alatt közzé tett m. határozata által az idei kolozsvári lóversenyek közzététele s illetőleg megtartásának határnapjára nézve azon változtatás rendeltetvén , miként az 500 és 300 aranyos császári dijakra a versenyzés nem julius 26. és 27. napjain mint hatóságilag is hirdetve volt, hanem julius 30-dik napján tartassák meg, — a lóversenyek tehát, ez évben nem 2. hanem 3. nap u. m. jul. 26, 27 és 30-dik napjain fognak megtartani. Hogy pedig a két császári díjnak 30-dik júliusra lett áttétele által a julius 26 és 27-dik napjain tartandó lóversenyek érdekükből ne veszítsenek, azon napokra pótlólag még két új versenydíj íratott alá:—a következő feltételekkel u. m. 1) Elegy verseny 60 aranyra, tették többen. Futhat minden nemű, fajú és korú ló. Távolság 1'/2 mfld. Tétel 4 arany. Fuss vagy fizess. Teher 4 évesre 115 f. 5 év. 125 f. 6 és idősbre 130 f. — Még 5 fttal többet, bár hol nyert 5 fttal többet. — Telivér még 5 fonttal többet visz. Nevezni kell jól. 26-dikán déli 12 óráig, vagy a helyszínén kettős betétellel. — A tét összeg fele a második lóé. 2) Vigasz-verseny 200 pftra, tették többen. Futhat minden ezen versenyeken futott de nem nyert bármely nemű és korú nem telivér ló. Távolság 1 */2 mfld. Tétel 20 pft. Fuss vagy fizess. Teher 4 évesre 115 ft.—5 év. 125 ft. — 6 és idősbre 130 ft. — Mén 3 fttal többet. Bár hol nyert 5 fttal többet visz. — Nevezés a helyszinén. Minden az első lóé. Az említett napokon pedig az az folyó hó 26, 27 és 30-dik napjain délután 5 órakor kezdődőleg fognak a lóversenyek megtartatai a múlt évben is pályatérül használt úgy nevezett Várostóján, hová a k. középutca végén lévő t. Pataki úr majorja melletti utón kell szekérrel menni, visszajövőleg pedig a réten át a vámház mellé vezető útón. Helyek ára: Azok számára, kik akár gyalog, akár lóháton a pályatér közepére bemenni kívánnak, az e célra készített rézjegyek szolgálnak belépti jegyül: egy ilyen mindhárom napon érvényes jegynek ára 5 ft pp. A bírói állvány ez évben a számozott és *) Megjelent a birodalmi törvénylap f. ipt jun. 23-kan kiadott XXIV-dik darabjában.