Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1842-06-30 / 52. szám
817 818 Fiat application — E’ sokféle eszközök természetesen ismét szükségképen fognak különbözni egymástól a’ czélhoz és föld neméhez képest; s valljon mikor lehet reményleni, hogy mind ezekre nézve bizonyos, és szigorú elvek fognak felállítatni, mellyek követése által minden földmivelő saját viszonyaihoz alkalmazott eszközhöz juthasson? — hiszen az egyszerű ekével sem vagyunk még tisztában, miután, mint mondók, minden egyes vidék a magáét tartja legjobbnak. — Ez állításra nézve azonban többnyire csak annyi áll, hogy a’ földmivelő rendesen a’ czélszerűtlen ekével is jobban szánt, ha hozzá szokott, mint a’ legjobbikkal, melly előtte ismeretlen. Az orvosság e’ részben tehát főleg a’ jobb ekék megismertetésében, s megkedveltetésében áll, mire mindenek felett idő kívántatik. Némelly országban e czélnak gyorsabb elérhetése végett jutalmazások használtattak ; nálunk azonban ez végre országos nagylelkűség nem mutatott ki eddig forrást, ’s minden, mit reménylhetünk, csak abban áll, hogy mivel több ’s vagyonos!) gazdák sikeres példája idővel a kevésbbé vagyonost is elismerésre vezetni, s vonzani fogja. Ez ügyben a m. gazd. Egyesületnek fontos feladás jutott, t. i. a’hazának külön részeiben divatozó ekék összegyűjtése, ’s azoknak mind egymás között, mind a külföldiekkel való összehasonlítása, egyszersmind pedig jó vagy rész tulajdonságaik kinyomozása és ismertetése. Egyes hazánkfiainak szívessége a’ nevezetesb honi ekék birtokába juttatá az Egyesületet, ’s igy jön lehetségessé, hogy a’ medárdvásári nagygyűlés alkalmával már a’ múlt esztendőben nyilvános próba tétethetett Pestnek homokos határában az ekével, mellynek eredménye a’ „M. Gazda“ m. é. folyamában közre bocsátatott. Ugyanezen próba ismételtetett az idén is a’ medárdi gyűléskor; a’ különbség ’s határozottabb ítélet hozhatása végett mindazonáltal ez alkalommal a'budai agyagos földű határban vitetett végbe a’ próbaszántás.— A’ honi ekék közül e’ czélra a’ legjobbaknak ismert tolnai, fejér vári pusztai, s a vasmegyei rohonczi ekék választattak. Képességüket ezen ekék teljes mértékben nem mutathaták meg azért, mert szántatlan ugart nem találván, rövid idő előtt szántott földet kellett szántani, mi annál kevésb nehézséggel járt, mivel pár nappal előbb meglehetősen esözvén , az agyag omló állapotban volt; de egyenlő s ugyanazon körülmények forogván fenn, az eredményből mégis igazságos ítéletet lehetet hozni, melly főleg abban öszpontosult, hogy a tolnai és fejérvári eke agyagföldben, mind a’ kívántak vonóerőre, mind a’ szántási mélységre nézve messze a’ rohonczi eke mögött maradnak, mert széles fatalpu szerkezetűknél fogva a súrlódást szaporítván , a’ vonóerőt nehezítik, a’ köldök- s kormánydeszka alacsonyságánál s a’ szántóvas állásánál fogva pedig mély szántásra képtelenek. Az említett két eke többnyire porhanyós homokos vidéken használtatván , a’ viszonyokhoz képest vannak széles, és nem igen mély barázdák hányására szerkesztve; midőn ellenben a’ rohonczi eke, agyag lévén mindenek felett szülőföldje, keskeny vastalpon áll, ’s igy kevésbbé surlódván, aránylag kisebb vonóerőt igényel, mélyebben jár, s keskeny barázdákat vet. Valamint azonban e’ három eke minden oldalróli kívánságnak meg nem felelt, úgy egyes jó tulajdonokat nekik megtagadni nem lehet, mellyek természetesen csak a’ helybeli viszonyokra vannak számítva, ’s ennélfogva terjeszthetősök is csak hasonló körülmények között lehetséges , úgy hogy sikeretlen volna tolnai ekét használni akarni Rohoncz vidékén , de a’ rohonczi eke, egy kissé szélesebbre eresztve, kedvező eredménnyel alkalmaztatnék Fejérnek és Tolnának bármilly porhanyó vidékén. — Hogy ez utóbbiak olcsóbbak, mint a’ rohonczi eke, mellynek vas részei több költséget okoznak, — nem olly körülmény, melly eldönthetné amazoknak nagyobb becsét vagy hasznosságát, mert a’ nyereséget, mellyet amaz olcsóság nyújt, fölül múlja a’ veszteség , mellyet a’ vonóerő megfeszítése a’ rohonczihoz képest okoz, melly utóbbi keskeny vastalpain nemcsak könnyebben jár, hanem tizszerte tovább is tart. — Közös hibájok marad mindazonáltal a’ kormánydeszka egyenessége , melly nagyobb súrlódást s igy nagyobb erőfeszítést okoz, s nem is olly tökéletesen fordít, mint a’ vaspléhből készült s csigamódra hajtott kormánya a Zugmájerféle és hohenheimi ekének. Az előbbi e’ két rendbeli eke közül, melly készítőjének nevét viseli, az ausztriai státusszövetségben divatozó ekék között az első helyen áll,’s Zugmájer ur méltán megérdemli az összes földmivelők összes háláját. Fő sajátsága abban áll, hogy a’ gerendelyen s két szarvon kívül mindene ’s igy talpa és kormánya is vasból készült, amaz keskeny, ’s igy csekély súrlódással jár, — emez hajtott, s igy tökéletesben fordít; köldöke alkotásánál végre s a szántóvas helyheztetésénél fogva mélyen szántani képes; csak ez utóbbinak, t. i. a’ küldőknek nagyon is függőleges állása nehezíti némileg ezen ekének járását, mivel azon szögben, mellyet rajta a' szántóvas a’ köldökkel képez, majdnem az egész felemelt földszelet összetorlódik a’ helyett, hogy mindjárt elmetszése után a’ kormánytól vétetnék át. Innét van a’ Zugmájerféle ekének nehezebb járása, mint a’ mint elméletileg képzelhető, ’s innét, hogy