Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-02-05 / 11. szám
KIADJA a’ magyar gazdasági egyesület. Harmadik év: Pesten, február 5-én I943. 11. szám. TARTALOM : A’ fő vélemények a’ növényi táprendszerre nézve.— Észrevételek a’ M. G. f. évi 5ik számában megjelent illy czimü czikkre .,Tapasztaláson épült gazdai felszámítása annak : hasznosb-e egynyire tü birkát tartani? vagy azt kétnyiretűre fordítani ? (Bártosságh József).— Ismét cséplőgép. (Szendreij Ignrcz).]—Középponti egyesületi munkálódások. (Török János). — Hirdetések. A’ fő vélemények. a’ növényi táprendszerre nézve. Jelenleg nincs fontos!), és minden tudományosan művelt gazda s vegykém figyelmét nagyobb mértékben igénylő kérdés, mint az, melly Németországban a’ növényi táprendszerre nézve keletkezett. Igaz ugyan hogy a gazdának nincs módja a vegytani és physiologiai tudományokat tökéletesen ismerni; mert földe, rétje, marhája, sat. úgy elfoglalja őt, hogy e tudományokra ideje nem igen jut; már pedig mindezek—főkép a vegytan — mindennapi és fáradhatlan gyakorlatot kívánnak attól, ki a’ tökéletesség csak csekélyebb fokára is el akar jutni. De mégis szükséges hogy legalább annyi ismerettel bírjon a’ gazda is e’ tudományokból, hogy a’ földet, mellyet művel, vegytanilag legalább fő alkatrészeire fölbonczolni képes legyen.Különösen szükséges,hogy a földben a' havagot, mészagot, a vízben fölolvadó sókat, a’ szénsavas meszet, szénsavas keserföldet, humuszsavat, a' réteges és rétegetlen maradékokat, agyagot sat. feltudja találni; hogy pedig mégis határozhassa, miként a’ föltalált alkrészek szerint mellyik osztályhoz kell földet számlálnia, szükséges a’ felnevezett részeknek mennyiségét százfók által meghatározni. A’ mi az osztályozást illeti, legjobb az úgynevezett Thaer-Schubler-féle, melly a’ németországi gazdáktól jelenleg legjobbnak tartatik főképen azért, mert e’ szerint igen könnyű a’ meghatározás. (Ez osztályozás legelőször Thaer által állítatott fel, későbben pedig Schubler tübingai tanár által javítatott). — Ez 8 osztályt foglal magában, mindeniknek megint alosztályzati vannak. A’ fő alkatrészek, mellyek szerint az osztály meghatároztatik : az agyag, humusz, mész és kavics; a’ föld, mellynek humusza 0,5%nél kevesli, szegénynek, mellynek 0,5 — 1,5%, meglehetősnek (vermögend), mellynek pedig 1,5 — 5%, az gazdagnak neveztetik; az agyagnak legnagyobb %je 50 ('s ezen felül), legkisebb 10; az első az úgynevezett agyagföldön, az utóbbi a’ kavicsosban fordul elő; a mésztartalom 0 —20 %; — mi a’ humusz, mész és agyag meghatározása után fennmarad, a kavicshoz számítatik. E’ sorozat szerint képes lehet a’ gazda minden nagyobb vegytani tudomány nélkül is megismerni földét. — Habár tehát a’ gazda nem lehet épen tökéletes vegykém és physiolog, szükséges még is legalább tudnia , mi tárgyról foly a nagyobb vita, mellyek az új vélemények alapelvei? Hogy pedig azokat megértse, szinte tudnia kell : milly vélemények voltak ezelőtt a’ növényi táprendszerről, és miben különbözik egyik a’ másiktól. — A’ növényi táprendszerre, és az azzal összeköttetésben álló trágyázásra nézve három egy-