Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-12-07 / 98. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Harmadik év. Pesten, december 7-én MS 43, 98. szám. TARTALOM : Országos cselédrendszer tervezete, mint az a’ M. Gazd. Egyesület által e’ czélra kinevezett küldöttség által javaslatba hozatott. — Trencsin vármegye bortermése. (Rumi). — Iparegyesület. Országos cselédrendszer tervezete, mint az a’ M. Gazd. Egyesület által e’ czélra kinevezett küldöttség által javaslatba hozatott. Bevezetés. Azon osztálya a’ társaságnak, melly cselédnevezet alatt egyes családokhoz szegődve bizonyos bérért lekötött munkája által ezeknek kényelmét vagy jóllétét előmozdítani vagy fenntartani segíti, — nemcsak tetemes száma miatt, hanem azért is, mivel a’ cselédség erkölcsi és anyagi viszonyai a’ házi és közgazdaság sikerére egyenes hatással vannak, — a’ státus különös figyelmét igényli. Hogy a’ státusban a’ józan szabadságot és rendet fenntartani lehessen, nem szabad senkinek a’ társaságban a’ törvényen sem fölül, sem kívül állani, —igy a’ cselédnek sem. A’ cseléd ugyan társasági viszonyainál fogva, azon család tagjának tekinthető, mellynek bizonyos időre szolgálatját lekötötte, ’s ennélfogva kénytelen ugyan magát azon rendnek és fenyítéknek alávetni, mellynek foganatosítására ’s fenntartására a’ családfőt honi és természettörvények jogosítják; minthogy mégis a’ cselédi viszonyoknak kölcsönös, s már az 1552 ik évi Ildik és 1662dik évi 8dik czikkelye által honi törvényeinknek a’ felek önkényére bízott szerződés az alapja; magából értetődik, hogy 1) a’ viszony, melly a’ cseléd, és a’ családfő, vagy is gazda között fennáll, a’ szerződésbeli idő lefolytával egészen megszűnik; hogy 2) a’ családfőnek természetes fenyitéki és háztartási jogait a’ cselédre nézve azon feltételek szabályozzák, mellyeken a’ kölcsönös szerződés alapult; s hogy továbbá 3) a’ törvénynek oltalmazni kell a’ szerződő feleket kikötött kölcsönös igényeik teljes élvezetben, ’s minden önkénytes, és igazságtalan rövidítés ellen; egyszersmind pedig ,) miután törvények sem az emberi gyarlóságot, sem a’ sors véletlenségeit meg nem szüntethetik, azon eseteket is kijelölni,mellyekben egyik vagy másik félre nézve a’ szerződés kötelező ereje elenyészik; olly esetekre ellenben ,) midőn valamellyik szerződő fél egyoldalú erőszakoskodás vagy könnyelműség által a’ szerződés feltételeit megsérti, 's kötelezéseinek önkénytesen megfelelni vonakodik, — rövid, és sikeres módot nyújtani, hogy a’ megsértett fél elégtételt nyerjen. E’ viszonyok helyes elintézése valamint a’ szerződő felek állásával megférő szabadságot, úgy a’ rendet is biztosítja azon időre, a’meddig a’ gazda