Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-12-07 / 98. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Harmadik év. Pesten, december 7-én MS 43, 98. szám. TARTALOM : Országos cselédrendszer tervezete, mint az a’ M. Gazd. Egyesület által e’ czélra kinevezett kül­döttség által javaslatba hozatott. — Trencsin vármegye bortermése. (Rumi­). — Iparegyesület. Országos cselédrendszer tervezete, mint az a’ M. Gazd. Egyesület által e’ czélra kinevezett küldöttség által ja­vaslatba hozatott. Bevezetés. Azon osztálya a’ társaságnak, melly cseléd­nevezet alatt egyes családokhoz szegődve bizo­nyos bérért lekötött munkája által ezeknek kényel­mét vagy jóllétét előmozdítani vagy fenntartani se­gíti, — nemcsak tetemes száma miatt, hanem azért is, mivel a’ cselédség erkölcsi és anyagi viszonyai a’ házi és közgazdaság sikerére egyenes hatással vannak, — a’ státus különös figyelmét igényli. Hogy a’ státusban a’ józan szabadságot és ren­det fenntartani lehessen, nem szabad senkinek a’ tár­saságban a’ törvényen sem fölül, sem kívül állani, —igy a’ cselédnek sem. A’ cseléd ugyan társasági viszonyainál fogva, azon család tagjának tekinthető, mellynek bizonyos időre szolgálatját lekötötte, ’s ennélfogva kénytelen ugyan magát azon rendnek és fenyítéknek alávetni, mellynek foganatosítására ’s fenntartására a’ csa­ládfőt honi és természettörvények jogosítják; mint­hogy mégis a’ cselédi viszonyoknak kölcsönös, s már az 1552 ik évi Ildik és 1662dik évi 8dik czikkelye által honi törvényeinknek a’ felek önké­nyére bízott szerződés az alapja; magából érte­tődik, hogy 1) a’ viszony, melly a’ cseléd, és a’ csa­ládfő, vagy is gazda között fennáll, a’ szerződés­beli idő lefolytával egészen megszűnik; hogy 2) a’ családfőnek természetes fenyitéki és háztartási jogait a’ cselédre nézve azon feltéte­­lek szabályozzák, mellyeken a’ kölcsönös szerződés alapult; s hogy továbbá 3) a’ törvénynek oltalmazni kell a’ szerződő feleket kikötött kölcsönös igényeik teljes élvezetb­­­en, ’s minden önkénytes, és igazságtalan rövidí­tés ellen; egyszersmind pedig ,) miután törvények sem az emberi gyarlósá­got, sem a’ sors véletlenségeit meg nem szüntethe­tik, azon eseteket is kijelölni,mellyekben egyik vagy másik félre nézve a’ szerződés kötelező ereje elenyészik; olly esetekre ellenben ,) midőn valam­ellyik szerződő fél egyoldalú erőszakoskodás vagy könnyelműség által a’ szerző­dés feltételeit megsérti, 's kötelezéseinek önkénytesen megfelelni vonakodik, — rövid, és sikeres módot nyújtani, hogy a’ megsér­tett fél elégtételt nyerjen. E’ viszonyok helyes elintézése valamint a’ szer­ződő felek állásával megférő szabadságot, úgy a’ rendet is biztosítja azon időre, a’meddig a’ gazda

Next