Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)

1846-01-15 / 4. szám

39­60 még hosszas küzdelmek, ’s érdeksurlódások tárgyai leendnek, ’s végre is csak úgy fognak helyesen és ki­­elégítőleg befejeztethetni, ha a’ kivitelre szolgáló esz­közök ’s hozandó törvények iránt szakértők nézeteik figyelembe vétetnek, ’s e’ végre azon Egyesület véle­ménye kikéretik, melly a’ hazának tárgyavatott polgá­rait, ’s a’ mezőgazdaság hiányai és kellékei felett ítélni tudó értelmi tekintélyeket öszpontosítja körében. — ’S ha ekkoron a’ tárgy 50—60 fiók kebelében meg­hányatott, ’s az innét kikerülő nézetek és vélemények a’ középponti egyesületi kormány által egyeztetőleg megrostáltatván, szakértők auctoritásán épülő javaslat készül, ’s az a’ fiókok által, mellyekben a’ nemzet no­­tabilitásai részt vesznek, az országgyűlési utasítások­nál erélyesen támogattatik, lehet-e kételkedni, hogy akkor olly törvényeket nyerend az ország a’ honi me­zőgazdaság ügyének korszerű előmozdítására, mel­­­lyek­ valamint a’ megválasztott eszközökre nézve a’ kivihetőség zálogával bírnak, úgy kiszámított jótékony eredményük, ’s a’ különböző érdekeknek igazságos szempontból induló összeolvasztása tekintetéből a’ közjóllét országos emelésére alapos ’s századokra ki­ható támaszokat nyújtani képesek. E’ nagy fontosságú körülmény maga országos ügygyé teszi a’ gazdaság-egyesületi fiókok alakulását; de nem­ kevésbé fontos ez azon okoknál fogva is, mel­­­lyek előbbi számunkban előadattak. — Mert bármilly bölcsességgel ’s nemes szándékkal legyen is azon né­hány férfiú eltelve, kik az Egyesület ügyeit a’ közép­ponton vezérlik; bármilly helyesek és czélravezetök továbbá a’ javaslatok, mellyeket lapjaink által mező­gazdáink érdekében közzé tesznek : mindezeknek illő foganatja mégis nem lehet, hacsak fiókok, ’s azokban erélyes szakértő ’s melegkeblű férfiak nincsenek, kik a’ kivitelt a’ körülményekhez alkalmazva nem esz­közük. — így van a’ kölcsönös okulással ’s a’ tapasztalatok közlésével is a’ dolog. — Lehetetlen, hogy az Egye­sület tagjai, kik egyik vagy másik megyében szétszórva laknak, minduntalan ugyanazon megyének egyesek lakásától több mértföldnyire eső székvárosába , vagy épen Pestre gyülekezzenek össze minduntalan, hogy érdekes gazdasági tárgyakról vitatkozhassanak,’s egy­mást olvasmányaik, kísérleteik, és tapasztalásaik nyo­mán felvilágosítsák, serkentsék, oktassák; hanem ma­goknak a’ megyéknek is kerületekre kell oszolniok, olly nagyságuakra, hogy a’ bennük lakozó tagok ne­héz és tetemes költség nélkül igen gyakran, ’s ha lehet tán hetenkint is összejöhessenek. Minthogy pedig az illy gyakorlati vitatkozások, annál élénkebbek, becses tapasztalatokra, ’s igy a’ kí­vánt eredményre nézve annál dúsabbak, minél szá­mosban vesznek szakértők azokban részt; ’s miután az anyaegyesületi tagsághoz kötött, ’s a’ múlt számunk­ban osztályozott díjak mellett sem járulhatna minden értelmes, de szegényebb sorsú gazda vagy népnevelő az Egyesülethez, — szabály gyanánt megállapítatott, hogy ha valamellyik törvényhatóságban legalább 36 anyaegyesületi tagnak felavatása által fióki képesség támadt, ’s e’ fiók a’ szükséges választmány kinevezése által valóságosan alakult is, — a’ fiók azok sorából, kiknek sorsuk az Anyaegyesülethez való járulást nem engedi, magának fióktagokat évenkénti 2 pftnyi díj mellett szerezhessen, magából értetődvén, hogy e’ 2 ftnyi díjt, mint a’ fiók költségeinek fedezésére szolgá­latidőt, a’ fiókhoz tartozó anyaegyesületi tagok is fi­zessék, szabályon kívüli nagylelkűségnek azért semmi hatát nem szabatván. E’ rendszabály mellett, az ügy fontosságának némi érzetével, ’s a’közönség élén álló tekintélyek ha­zafiúi közremunkáltával, átmérőleg véve alig van me­gye , hol a’ fióknak 3—400 tagot nyerni nem lehetne. Az istenért­ a’ kis Stájerország, alig két magyar me­gyének területén, 6000, azaz hatezer taggal bir. Hogy ez nem mind földesur vagy köztisztviselő, kön­nyű átlátni. A’ legnagyobb rész parasztságból áll, m­ellynek gyakran feltünőleg éles kifogásai ’s észre­vételei, ’s többnyire hosszas gyakorlatbtól merített ta­pasztalásai eléggé érdekesekké teszik fiók- ’s kerületi vitatkozásaikat, hogy azokban, a' szeretetre méltó fő­­herczeg János példáján okulva, gróf és báró, ur és tisztviselő örömmel és pirulás nélkül részt vegyen. — A’német rendesen lassuvérű fajnak tartatik; ’s ha mégis elég ösztönnel bir az, a’ politikai érzékeket csiklandozó ingerektől olly annyira ments, ’s ném­el­­­lyektöl, kivált elfásult emberektől prosariusnak tartott földmivelés érdekei által meleg és élénk részvétre gerjedni,akkor valóban csalatkoznunk kellene az önma­gunk által annyiszor magasztalt meleg és ingerlékeny vérű magyar faj jellemében, ha kebelünkben a’ közjó érdeke, ’s a’ mezőgazdákban saját hivatásuk tökéle­­tesbitése, ’s a’ hont éltető mezőgazdaságnak felvirá­goztatása annyi részvétet támasztani képes nem lenne, hogy minden helység legalább 2—3 lakosa, papja és tanítója, minden úri birtok pedig tulajdonosa ’s helyet­tesei által a’ fiókban képviselve legyen ? Ennyire ugyan még egy megyében sem vittük; a’ politika haszontalan mámorában, ’s a’ czéltalan dő­zsölés, az édes faj m­ente nyomoré és gyümölcstelen tikkadtságában szunnyadozó erők még mindeddig nem tudtak ugyan zsibbasztó kötelékeik közül egészen ki­bontakozni, nem tudtak gyakorlati cselekvőségre éb­redni ; egyetemes felkelésről tehát nemesb ’s munká­­sabb életre még most nem szóllhatunk ugyan, de esi-

Next