Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-06-11 / 42. szám
682 681 téshez aránylag hasonló nagyságú téren két annyi munkás kezet igényelvén, ’s azokat jóval tartósb ideig foglalatoskodtatván, ugyan azért számosabb,’s mint tapasztalni lehet, egészségesb és vidámabb népességet táplál. Nézzük csak a’ munkások szorgalma által mivelt hegylánczok-, halmok- és lapályokat, ezek még akkor is ezereknek szereznek munkát, ’s igy élelmet is, habár csak több évek lefolyása közben áll be ollykor egy egy bő esztendő ; — tekintsük a’szöllömivelésnél előforduló munkák tartósságát, mellyek a’ szöllömíveseket állandóul foglalatosságban tartják, ’s ennélfogva a’ folytonos munkásságnak a’ nép jelleme, erkölcsi szelidülésére igen igen jótékony befolyását; bizonyára a’szüllőmivelés,mellyet hazánk mezőgazdasága gyöngyének mondhatnék, megérdemli, miként egy jól rendezettt nemzetgazdaság lánczában, mint kiegészítő, ’s kitűnő rész tekintessék. És innét a’ szöllömivelés a’ mezőgazdaság történetében régisége és fontossága miatt egyikét foglalja el a’ legfőbb helyeknek; ’s meddig csak éghajlat engedte, a’szőllötö követé az embert, hol pedig az már veszedelmére jön, ’s nem virulhatott, a’ kereskedés szerzé be kedvelt terményeit. A’ szellömivelés az embernek igen sok szükségeit fedezi, főleg a’ bor, s e’ felséges adománya a’ jó természetnek, szomját kellemesen oltja , olly hatást idézve elő, mi mellett a’ test és lélek ereje villanysebességgel , és kellemesen izgattatik, erösbül és gyarapodik; — igen — ,,a’bor felvidítja szivét az embernek.“ — Továbbá: a’ szellömivelés utján nyerünk 1. fris, és aszú fürtöket, 2. must befőzése által szörpöt, 3. czélszerü kezelés utján czukrot, 4. mint említem bort, 5. a’ bornak lepárolása, mint szinte a’ törköly kifőzése által szeszt, 6. eczetet, 7. borkövet. Már ha felvesszük, miként sok gazdasági, műipari, vegyészi, és orvosi készítmények előállítása borszesz, borkő és eczet hozzájárulása nélkül sok tekintetben lehetetlenné válik, bizonyára innét is csak a’ szöllömivelés fontossága tűnik ki. Azonban a’ szöllömivelés mezején főleg a’ bor, és borszesz volnának a’ tárgyak, mellyek a’ t. E. figyelmére annál inkább méltók, mennyivel gazdagabb keresetforrást nyithatna magának hazánk , azoknak tökéletesb elkészítése ’s virágzóbb kereskedésbe hozása által. — Borunk ugyan elég terem, — sőt több semmint jelenleg a’ belfogyasztás ’s külkereskedés aránya kívánatossá teszi, de hogy virágzó borkereskedésünk legyen, ha azt különben a’ politikai ’s vámviszonyok nem akadályozzák, a’ termés mennyisége mellett szükséges főleg annak minőségére tekintettel lennünk, mi pedig eddigi pinczekezelésünk mellett ekkoráig jobbára elhanyagoltatéit. — Hogy a’ bortermés feleslege a’ termény értékét ne csökkentse, igen kívánatos volna , hogy a’ hazai ipar mezején gyárak keletkeznének, mellyek a’ belfogyasztás és kereskedés alól fennmaradt termés feleslegét, ’s átalában csekélyebb értékű borainkat szeszszé alakítván, ez által a’ honi iparnak egy uj jövedelmes ága keletkeznék. — Lám Francziaországban Chevalier szerint több mint 6 millió embernek ad munkát a’ szöllőmivelés, és évenkint 38—40 millió hectoliter bort, — mintegy 700 millió frank összes értékben. Ez összegből a’ kivitel 80 milliót tesz, miből a’ cognacra 32 millió frank esik. E’ mellett ott a’ borkereskedés igen élénk belforgalmat okoz, ’s a’ városoknak fogyasztási adóban 110 millió frankot jövedelmez. — 1834-ben Francziaország egész szőllöföldjének területe 2,134,822 hectart — 300 Q mérts. tett; birta összesen 2,250,000 tulajdonos, kik ez évben mindössze 90 hectoliter bort szüreteltek , mellynek 1/7 része cognaccá égettetett; átalában az említett évben a fogyasztás következő számokban mutatkozott: szesszé (cognaccá) égettetett . . . 12,000,000 kivitetett............................................ 2,720,000 az ország belfogyasztása .... 73,740,000 megmaradt 1,800,000 akó; honnét kitetszik, miként a’ gabnatermesztés után Francziaország legtetemesb jövedelmét a’ szöllömivelésböl huzza. És ez arány t. E. borkereskedésünk szerencsés!) stádiumában aligha nálunk is be nem következnék, — mindenesetre azt hiszem,miszerint tekintve az éghajlat és föld kedvezéseit, — az előállítás olcsóságát, mezőgazdaságunknak aligha lenne tisztán jövedelmezőbb ága; mi természetesen a’ bornak tökéletesebb, ’s a’ velünk kereskedésbe állott nemzet ízlése szerinti előállítását , a’ feleslegnek, vagy átalában a’ csekélyebb értékű termésnek pedig szeszül leendő átalakítását feltételezi. Szóval mennyire fontos, és jövedelmező ága légyen a’ mezőgazdaságnak a’ szellőmivelés, bizonyságul szolgálhatnak Németországnak több tartományai is, mint rajnai Bajorhon,a’nassaui hőség, rajnai Poroszország, Baaden, Württemberg szöllötermő vidékei, hol a’ népnek csaknem kizárólag a’ szöllömivelés egyedüli, és jutalmazó keresetága. E’ rövid vázlatból is úgy hiszem eléggé kitűnik a’ szöllömivelés fontossága, miből is a’ status azon sürgős feladása foly: vajha a’ kellő intézkedéseket mielőbb megtegye azon akadályok megszüntetésére, mellyek a’ közjóllét tetemes kárára szöllömivelésünk ’s borkereskedésünk felvirágzását nyűgözve tartják. Miután a’ t. E. becses bizalma feladatasomul tüzé ki hazai szöllömivelésünk hiányainak kipuhatolását, 's azoknak miként lehető elhárítására a’külföldi tapasztalások és intézkedések nyomain javaslatokat előterjeszteni , bátor vagyok ez érdemben mélly tisztelettel röviden érinteni a’ következőket: