Magyar Gazdák Szemléje, 1924 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
kenységét egymás iránt, a nemzetek életfeltétele gyanánt állította oda a nagy merkantil vállalkozások lehetőségét és sikerét. Vilmos császár harci vágyát nemcsak a hadsereg, nemcsak a nemzeti nagyság prófétái, hanem szerintünk, leginkább Ballin és társai, a hamburgi hajósvállalatok urai és a berlini bankárok fokozták, akik a gyarmati terjeszkedést, a külföldi piacok meghódítását félre nem tolható feladatnak jelentették ki. Vállalataik szempontjából kétségkívül az is volt. A németekkel szemben ott állott Anglia az ő two power standardjével, amely kötelességévé tette, hogy flottáját legalább is odáig fejlessze, hogy a két legerősebb versenytárs hajóhadával felérjen. A háború alatt a nagy vállalkozások, a gazdasági élet fokozódó koncentrációja szintén a nagy ingó tőkének kedvezett. A békekötéseknél befolyásának nyomát mindenütt fel lehet fedezni. És bizonyára alapos az a felfogás, amely szerint az Egyesült Államok mindenféle hagyományaikkal szemben azért avatkoztak fegyveres kézzel a nagy küzdelem eldöntésébe, mert a merkantil rétegek féltették követeléseik elveszítését, ha az antant elbuknék. E folyamat a múltba nyúlik vissza, de erősödése és virágzása a XIX. században mind nyilvánvalóbbá lesz. Mulhallnak sokat forgatott műve szerint az utolsó század gazdasági fejlődése egyoldalúan indusztrial-merkantilista irányú. Szerinte a keresztény nemzetek 1840-ben 82 millió tonna gabonát, 1895-ben 146 milliót termeltek. Ugyanezen idő alatt a hústermelés 68 millió tonnáról 94 millióra emelkedett, azaz a gabonatermelésnél 76%-kal, a húsnál 38%-kal. Ellenben az ipari készítményeknél az emelkedés 300%, a bányatermékeknél a vas és szén nagy kereslete folytán 1300%. A tengeri kereskedelem fejlődését a következő számok mutatják : 1840-ben a szállított áruk súlya 147 millió tonna, 1893-ben 176 millió. Az úgynevezett banking power, azaz a bankok által mozgatott pénztömeg 11-szeresre emelkedett. Nagyon érdekesek Neymark, az eléggé ismert francia statisztikusnak adatai, amelyek szerint Franciaországban a múlt században a nemzeti jövedelem 3 —5 milliárd frankról ennek tízszeresére, azaz 30—35 milliárdra emelkedett föl. E keretben azonban a földbirtoké csak kétszeres Industries and Wealth of Nations.