Magyar Gazdák Szemléje, 1934 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
csak az ingatlanok szabadkézből való eladásánál, hanem az államszövetség területén a törzsöröklési elv hiányában nagy szerepet játszó örökrész-kifizetésnél is érezteti hatását. Hozzájárult e gazdasági miliő kialakulásához egy természetes ok, nevezetesen a népesség szaporodása is, hiszen Svájc lakosságának száma az 1870. évben megállapított 2,669.000 lélekről erőteljes és állandó növekedéssel 60 év alatt az 1929. évben megszámlált 4,052.000 lélekre szaporodott. A birtokok jövedelmezőségének,2 és ennek következtében azok értékének, úgyszólván megszakítás nélkül való növekedése már békében is szembetűnő volt, de különösen a háborús esztendők alatt vált jól szemlélhetővé, amidőn a mezőgazdaság háborús konjunktúrája és a pénz belső vásárló erejének még Svájcban is jelentkező, de pozitív mértékkel alig meghatározható romlása a föld árát messze a múlt század hetvenes éveiben tapasztalt, már akkor «Schwindelpreis» névvel jelölt színvonal fölé rúgtatta felé * 6 és parcellázásokat tett lehetővé, amelyeken a vállalkozó 25—150%-os nyereséget aratott le aránylag rövid idő alatt. Jelentős szerepet játszik az eladósodás keletkezése tekintetében ezeken az okokon felül az államszövetség területének földrajzi alkata és ennek következtében mezőgazdaságának különleges, főleg tejgazdaságra és állattenyésztésre beállított szerkezete is : a szegényebb talajú, különösen hegyes vidékeken élő parasztság ellenálló ereje mindig kisebb, s ezért az agrár-eladósodás teljes súlyosságában inkább a középső és a nyugati vidékeken fog jelentkezni, míg a termékenyebb keleti részeken a túladósodás még mai napság is ritka kivétel lesz. A svájci kisebb birtok, különösen a kizárólagos állattenyésztésre utalt magas hegységekben, azonban oly csekély jövedelmet hajt, hogy gazdáját eltartani képtelen. Üzemtani számítások szerint ugyanis általában legalább 2—3 ha. kultúrtalaj . Dr. Richard König kutatásai szerint Bern kanton több községében 1914. évben az örökrész kifizetése végett felvett adósság adta az újonnan kontrahált adósságok túlnyomó hányadát. A svájci mezőgazdaság jövedelmezősége Dr. Laur professzor, illetve a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet adatai szerint : 1901—1905. években átlag 3-07% = ha.-nként 141.— ar. fr. 1906—1914. « « 3-61%= « 189.— « « 1914—1919. « « 11-85% = « 510.— « « 3 Dr. H. Wirz kutatásai szerint Aargau kantonban az ingatlanok értéke az 1892. évtől az 1918. évig bezárólag átlagban majdnem megháromszorozódott, egyes esetekben, amelyek azonban szakemberek véleménye szerint tipikusoknak tekinthetők, az ingatlanok értéke 1908. évtől 1920. évig 50—70%-kal, 1928. évig pedig 100—200%-kal emelkedett. * A svájci földbirtok hektáronkénti átlagos árát szakértők 1918. évben 4300 svájci frankra (!) teszik. 6 L. Buchenberger: Agrárpolitik, II. kötet, 45. lapon.