Magyar Hang, 2018. június (1. évfolyam, 3-7. szám)
2018-06-01 / 3. szám
4 BELFÖLD Jobb oktatás helyett presztízsberuházások Pogátsa Zoltán szerint hazánk az egészségügy és a szociálpolitika terén is keveset költ FACSINAY KINGA Az elmúlt hetekben csak úgy záporoztak a brüsszeli figyelmeztetések, eljárások, és jelentéstervezetek Magyarországra. A sort az Európai Parlament állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának jelentése nyitotta meg - ebben a jogállamiság kapcsán fogalmaztak meg aggályokat -, és egy súlyosabb gazdasági intés zárta. Utóbbiban azt veti az Európai Bizottság a kormány szemére, hogy túlköltekezett, ezért már idén megszorító intézkedéseket kellene hoznia. Kissé meglepő a költségvetéssel kapcsolatos kifogás, hiszen a kormány állandóan azt kommunikálja, hogy minden rendben van, a büdzsé hiánya évek óta a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt alakul. Ami igaz is, és ez kétségtelen érdeme Kevesebb pénz érkezhet Beigazolódtak a félelmek, s az Európai Bizottság a lehető legnagyobb mértékben, csaknem a negyedével vágná vissza a Magyarország számára kiemelten fontos felzárkóztatási támogatások összegét a 2021- 2027-es időszakban. A kedden közzétett javaslat értelmében - 2018-as változatlan árakon számolva - hazánk az előző ciklusban kapott 23,67 milliárd eurós kohéziós támogatás helyett 17,9 milliárdhoz juthat. Ez hét év alatt 24,3 százalékos forráscsökkenést jelentene. Ebből még lehet alkudni, s egy reálisnak tűnő 10-15 százalékos végső forrásvesztés nem is tűnik túl kedvezőtlennek. Mint Bod Péter Ákos közgazdász korábban lapunknak kifejtette: nem baj, ha kevesebb a pénz, amennyiben azt értelmesebb dolgokra költik el a gazdaságpolitikának. Változnak azonban az idők, s az évtized elejének adósságválsága miatt szigorúbb költségvetési szabályokat fundáltak ki Brüsszelben, illetve immár az úgynevezett középtávú költségvetési célhoz is tartania kellene magát egy tagországnak. Ezt a büdzsé strukturális - egyszeri kiadásoktól és bevételektől - egyenlegére vonatkozóan határozzák meg, s elvileg azt mutatja meg, mennyire fenntartható a költségvetés. Tagadhatatlan, hogy Magyarország e tekintetben nem teljesít túl fényesen: GDP-arányosan 1,5 százalékos értéket vállalt a tavalyi, az idei és a jövő évre is, ehelyett a dupláját, 3,1 százalékos strukturális hiányt hozott össze 2017-ben, amely idén 3,6, jövőre 3,3 százalék lehet. Vagyis nemhogy közeledne, inkább távolodik a kritérium teljesítésétől a magyar költségvetés, ami Brüsszel szerint veszélyeztetheti a hiánycélpályát. Ugyanezt egyébként megállapították Románia esetében is. Ezért a bizottság több száz milliárd forintnyi szigorítást vár el a kormánytól csak az idén, és azt javasolja az Európai Tanácsnak, hogy fogadjon el ajánlásokat hazánkkal szemben. Ez után az Orbán-kormánynak öt hónap áll rendelkezésére a szükséges intézkedések meghozatalára. Olyan nagyon azonban nem érdemes izgulni az esetleges megszorítások miatt - hazánk ugyanis nem tagja az euróövezetnek. Az újfajta uniós költségvetési eljárás inkább jelzésértékű, lényegében semmi sem történik, ha a kormány nem teljesíti Brüszszel elvárásait - fejtegette a Magyar Hangnak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. - Ráadásul az új mutatószám, a középtávú költségvetési cél éppolyan alkalmatlan szabálynak tűnik, mint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok. Csak azt mutatja meg, hogy valahol túlkötelezik egy állam, ám az nem derül ki belőle, hogy a deficit hogyan jött össze. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy az is egyensúlyhiányt okozhat a büdzsében, ha az állam aluladóztat. Magyarország erre jó példa: az utóbbi években jelentősen csökkent a társasági és a személyi jövedelemadó, és bizonyos területeken az általános forgalmi adó is. A kiadási oldalon is ellentmondásos a kép. Nemcsak hogy az állam rengeteget költ saját működésére, a közigazgatásra és sokszor presztízsberuházásokra. Gondoljunk csak a kormány budai Várba költöztetésére - ami szinte még sehol sem tart, de az építkezésekre és a műkincsekre szánt költségvetés már több száz milliárd forintnál jár. Az Európai Unióban néhány éve csak Ciprus előzte meg hazánkat ezen a téren. Más területeken viszont alulkelt az állam: ilyen az oktatás, az egészségügy és a szociális védelem. Az elmúlt években az uniós élbolyhoz képest mintegy 2,5, 5 és 7 százalékpontos volt a magyar lemaradás a GDP arányában ezeken a területeken. Ezért a magyar emberek betegebbek és képzetlenebbek, mint az átlagos uniós polgár. Ez azért különösen fájó, mert az ország versenyképességének hosszú távú alapja lehetne az egészséges, jól képzett és dinamikus munkaerő. Brüszszel igazából akkor fogalmazná meg jól az elvárásrendszerét és a kritikáját, ha nemcsak egy mutatószám teljesítését kérné számon a magyar kormányon, hanem kimondaná: az állam egyfelől szedje Gondoljunk csak a kormány budai Várba költöztetésére, ami szinte még sehol sem tart, de az építkezésekre és a műkincsekre szánt költségvetés mér több száz milliárd forintnál jár be rendesen az adókat, másfelől pedig költsön jóval többet a jóléti alrendszerekre, így az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára - szögezte le a közgazdász. A konkrét bírálat jelei azért fellelhetők a tavasszal benyújtott magyar konvergenciaprogramra adott uniós ajánlásokban. Brüszszel ebben megállapítja, hogy a továbbképzést és az átképzést célzó intézkedések kialakulatlanok. Szóvá teszi, hogy hazánkban a szegénység vagy a kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (26,3 százalék) még mindig meghaladja az uniós átlagot. A korrupció megelőzése terén hozott intézkedések továbbra sem kielégítők. Kritizálja az ügyészség szerepét is, és nagyobb átláthatóságot vár el a közbeszerzéseknél. Az egészségügy kapcsán az egészségtelen életmód, a források nem elég hatékony elosztása, a hálapénz és a munkaerőhiány is terítékre kerül. Ami pedig az oktatást illeti, az elemzés megállapítja: az alapkészségekkel összefüggő oktatási eredmények jóval az uniós átlag alatt vannak. Az Európai Bizottság tehát épp azokat a problémákat sorolja fel, amelyek megoldása nélkül csak szép gondolat marad az, hogy „nekünk magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hoznunk Magyarországra” - amint erről már Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett a Parlamentben május 10-én tartott győzelmi beszédében. Pogátsa Zoltán: az állam szedje be az adókat, de költsön többet a jóléti alrendszerekre 99 Érdemes lehet várni a forint átváltásával assan kezdetét veszi a nyaralási szezon, így egyre többen gondolkodnak el, vajon mikor érdemes valutát váltani a nyári pihenéshez. Rossz hír az utazásra készülőknek, hogy a forint már lassan két hónapja gyengélkedik, s a múlt héten az euróval szembeni árfolyama - ha csak néhány percre is, de - áttörte a 320 forintos lélektani határt. Különösen annak a több százezer magyarnak jelent érvágást a forint gyengülése, aki Horvátországba utazik az elkövetkező hónapokban. A horvát valuta ugyanis jobban tartja magát a forintnál, így már nagyon messzinek tűnik az öt évvel ezelőtti 36-38 forintos árfolyam. De nemrég a hónapok óta élő 42-42,5 forintos váltási arány is tovább romlott, a múlt hét végén már 43,21 forintot kértek egy kunáért. Vagyis az euróval szembeni értékvesztés a kunaárfolyamban is megjelent, ráadásul a 2016-os 513 ezer, majd a tavalyi 572 ezer turista után idén várhatóan 600 ezernél is több magyar látogat a mediterrán ország tengerpartjára. A nemzetközi pénzügyi folyamatok azonban olyan bizonytalanok, hogy még tanácsot sem nagyon lehet adni, vajon érdemes-e várni a pénzváltással. A mostani helyzetben sajnos nem lehet megalapozott tanácsot adni a nyaralni készülőknek, hogy érdemes mielőbb beszerezni a nyári pihenéshez a valutát, vagy inkább várni kellene a váltással. Talán ez utóbbi taktika lehet a befutó, hiszen lassan vége az április óta tartó gyengülésnek. Arra azonban kicsi az esély, hogy visszaerősödjön a forint, inkább a mostani körül, esetleg kissé alacsonyabb szinten stabilizálódhat az árfolyam. További esés akkor lehetséges, ha a bizonytalan spanyol és olasz politikai helyzet romlik, és erősödik a válság Argentínában vagy Törökországban. Ekkor ugyanis az HAJDÚ PÉTER , 2018. JÚNIUS 17.