Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2023-12-15 / 50. szám

26 I MAGAZIN • AJÁNLÓ • KRITIKA Adventi elcsendesedés December 17-én, advent harmadik vasárnapján a szentendrei templomok között vezető szakrális séta nem csak az ünnepi ráhangolódásról szól, kiderül az is, mi áll a helyi templomok létrejöttének hátterében, miközben betekintést lehet nyerni a különböző felekezetű istenházak működésébe is. A Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett eseményre a regisztracio@muzeumicentrum.hu e-mail-címen kell jelentkezni. Hogyan (ne) adjuk el a rakpartot? Idén nyáron Budapest belvárosában, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Jane Haining rakpart különleges pihenőparkként funkcionált, és helyet adott több mint kétszáz, a városlakók által szervezett eseménynek. A Város és Folyó Egyesület (Valyo) által megvalósított programsorozat egy lehetséges válasz az autómentes város megvaló­sítására. December 19-én a budapesti Három Hollóban szervezett minikonferencián a Rakpart-2023 tanulságai és a terület jövője kerül fókuszba. Szó lesz arról, hogyan lehet a rakpartot még vonzóbbá tenni, és milyen programokkal, új funkciókkal le­hetne életre kelteni a 2-es villamos vonala alatt meghúzódó viadukt helyiségeit. De megvitatják azt is, hogyan lehet elősegíteni a minél sokszínűbb és változatosabb programokat anélkül, hogy külföldi turisták exkluzív bulihelyévé váljon a rakpart, és mi kell ahhoz, hogy elsősorban a budapestiek köztere maradjon mindez. Csodaváró betlehemes A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várako­zás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető történetekből épül fel. A hét képben megfogalmazott ad­venti táncjáték, a Csodaváró betlehemes december 28-án látható a budapesti Müpában. FORRÁS: MÜPA Tanmesék a világ legfejlettebb demokráciájáról DrMáriás új művészeti albumában saját tanmeséit, abszurdba hajló világunkról szóló kritikus és vicces értelmezéseit, prózáit, kommentárjait írja le a legkiválóbb festők stílusában ábrázoló festményeihez. A művész december 18-án Weiler Péter író-festőművésszel beszélget inspirációról és az új könyv keletkezéséről a budapesti Magvető Caféban. A kétely felfüggesztése A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, archiválja és óvja közösségek kulturális emlékeit. Miként néz minderre a kortárs művészet és a kortárs jelenségekkel dolgozó művész? Milyen tárgyakat, jelenségeket, fogalmakat tart izgalmasnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Művész tekintete sorozat és az annak részét képező kiállítás, A kétely felfüggesztése. Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművész a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgozott együtt múzeu­mi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások, közös elvonulások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze. A kiállítás kulcstémái a táj, az állatok és az emberek találkozása, az ismerhető valós és a nehezen megismerhető fiktív tör­ténetek, illetve a rituális és mágikus tárgyak mögött rejlő sejtett világok ábrázolása. Kocsonyaparti Különleges mulatsággal készül a Pozsonyi úti Láng Téka könyvesbolt az ünnepekre. December 16-án, szombaton, délután 4 órától Kocsonyapartira várják az olvasókat: a zenés rendezvényen a Magyar Hang-könyvek szerzőivel, Albert Leventével, Stefano Bottonival és Lányi Andrással is találkozhatnak. Mellettük Dés László, Grecsó Kriszti­án, Parti Nagy Lajos és Mautner Zsófia is részt vesz az eseményen. December 19-én, kedden, délután 3 órától Csáki Judit és Alföldi Róbert dedikálják a Rajtam nem múlt című kötetüket. Összeállította: Makrai Sonja 2023. december 15-21.­­ Magyar Hang Ünnep a Napfonattal Bodacz Péter D­ecember elsején megjelent a Nap­fonat karácsonyi lemeze Égből, fényből... címmel a Fonó gondo­zásában. A női a cappella formáció „régi adósságát” törleszti, hiszen adventi műsorát ha nem is teljesen mostani formá­jában, de már 2019 decemberében hallhat­ta a hazai közönség, míg tavaly ez idő tájt észtországi és finnországi koncertkörútjukon csendültek fel az ünnepi dallamok. Az Égből, fényből... nem színtiszta a cap­pella album, hiszen az öt lány hangszertudá­sát is megvillantja - citerán, fuvolán, zongo­rán, ír buzukin, gitáron és ütős hangszereken. És, a tőlük megszokott módon, most is bátran és szabadon nyúltak a zenei alapokhoz, ezút­tal népdalokhoz, sokszor hallott és elfeledett karácsonyi énekekhez. Amelyek garantáltan korábban nem hallott formában, mégis a ha­gyományokat követve szólalnak meg olyan témákat feldolgozva, mint az örömhír, a fény születése, a közösség, az anyaság, a család. A Napfonat egyébiránt eseménydús évet zár a karácsonyi lemezzel: idén tavasszal je­lent meg második albumuk Harmatcseppben él a világ bennem címmel (Fonó), amelyre a hazai közönség mellett felkapta a fejét a nemzetközi világzenei szcéna is: több te­matikus rádiócsatorna mellett a lemezt ját­szotta a BBC Radio 3 Music Planet című mű­sora, december első napjaiban pedig felkerült a World Music Charts Europe nemzetközi toplista igen előkelő 11. helyére. A Napfonat december 17-én a Fonó Budai Zeneházban mutatja be karácsonyi lemezét, de ezt megelőzően megjelenik az album há­rom dalához készült live session videó is. Napfonat: Égből, fényből... Fonó, 2023.3000 Ft ( FOTÓ: VERES ANITA Makrai W­olfgang Amadeus Mozart kora leg­­nagyobb komponistája volt, gé­niusz, akinek hatása a mai na­pig tetten érhető. Éteri zenéjén túl élete is visszatérően foglalkoztatja az utókort: kudarcokkal és küzdelmekkel teli utolsó éveihez, korai, rejtélyekkel övezett halálához a zenetörténet egyik kérlelhetet­len legendája fűződik. Antonio Salieri olasz operaszerző a XVIII. század utolsó évtizede­iben a bécsi udvar első számú zeneszerzője volt. A fiatal zseni, Mozart feltűnése azon­ban nemcsak pozícióját és egzisztenciáját, de művészi megítélését is veszélybe sodorta. Salieri csillapíthatatlan irigysége vak dühöt és gyűlöletet szült, olyannyira, hogy arzénnal mérgezte meg Mozartot. Salieri élete végén meggyónta bűnét, ám vallomásának sosem maradt nyoma. Salierin kívül gyilkossággal vádolták meg Mozart feleségét, Constanze Webert, az asszony szeretőjét, Franz Xaver Süssmayrt, Mozart tanítványát - aki az utol­só művét, a Requiemet befejezte -, valamint Franz Holdemel írnokot, akinek felesége állí­tólag Mozart szeretője volt. Az orvosok még elnagyolt búcsú ma is vitatkoznak a halál okán: tüdővész, vérbaj, tífusz, vesebaj is szóba jött, a halotti bizonyítványon azonban „heveny kásahim­lő” utáni urémiát neveztek meg az orvosok okként. Salieri harmincnégy évvel élte túl Mozartot, ő lett Beethoven, Schubert és Liszt mestere, alakja ugyan nem, de zenéje tanít­ványai muzsikája mellett szinte feledésbe merült. Ez a kultúrtörténeti pletyka ihlette Puskin 1832-es Mozart és Salieri című verses kisjá­tékét, melyből Rimszkij-Korszakov írt operát. A huszadik század egyik modern pszicholó­giai drámáját alkotta meg ebből a lehetséges viszályból Peter Schaffer, az Amadeust Milos Forman vitte vászonra Tom Hulce emlékezetes főszereplésével. A darabot Magyarországon először a Vígszínházban mutatták be 1982- ben, Kapás Dezső rendezésében Gálffi László és Tordy Géza játszotta a két főszerepet. A teát­rum most újra műsorára tűzte Schaffer drá­máját, Hegedűs D. Géza adaptációjában ifj. Vid­­nyánszky Attila Mozartot, Ötvös András Salierit alakítja. A két idősíkon játszódó mű középpontjá­ban a naiv, könnyen sebezhető zsenialitás és a földhöz ragadt középszer között húzó- ►

Next