Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1981
Keresztury Dezső: Az utas megáll
KERESZTURY DEZSŐ c4z utm megáll (DIVERTIMENTO) I. A szélben pörög pár gyűrt papírdarab, egy rongy plakát felszökik éppen s egy lucskos fecnire lecsap, aztán forognak szépen a kialvó alkonyfényben akárha mögém hanyatló ifjúságom mozivásznán, egy maszkabálon. . . Állok a lucskos esőfüggönyök omlani felvonult színfalai között: mintha csak valami parancsra várnának, hogy rám omoljanak, vagy épp azon tanakszanak: azt jelzi-e a fönti ég fénysivatagában úszó Nap szófukar magányával hogy ami látszik nincs és ami készül egy kozmikus kézlegyintés visszatükröződése: szándék, mi tán ha megvalósul, mindig másképp,ahogy a lapos, gyürekes korongnak tudott Föld égitestté lett, gömbcsillagok társa, a Semmi pányvájin futó kavics, s lehet a pányvából parittya is. II. Az utas megáll, szembenéz mikor élet-halál a tét s elvágná mint eret a kés értelmét a kétségbeesés: megérti, a lapot miképp, kik, mért vetik így-osztva szét, és tudja, kitérnie rég nincs mód, vakon jön a sötét, akkor, mint útját a kilőtt sörét, akaratába veszi végzetét. III. Megyek háromnegyed századdal vállamon, nézem, sürül vagy foszlik alakom visszhangzik szavam vagy visszahal, s fel lesz dörögve hangtalan?