Magyar Hirlap, 1892. április (2. évfolyam, 92-120. szám)
1892-04-01 / 92. szám
1892. április 1. azt lehetne hinni, hogy homályos válaszával szándékosan akart tág teret nyitni a részakaratú kombinációknak. * A következő sorokat kaptuk : Horváth Gyula képviselő úr e lapokban két kifogást tesz a képviselőház szerdai üléséről kiadott gyorsírói hivatalos tudósítás azon része ellen, mely az ő ügyében történt interpelláczióról szól. Az első kifogás a Horánszky Nándor képviselő úr második felszólalásába közbevetett 4—5 szónyi saját nyilatkozatára vonatkozik, amennyiben nem azt kiáltotta közbe, hogy „azt írták, hogy engem Tisza fizet“, hanem azt, hogy „tehát akkor engem Tisza fizetett.“ Horváth Gyula képviselő úr ezen közbeszólását a nagy zajban, mint ezt a gyorsírói fölvétel jelzi is, nem lehetett tisztán megérteni s az illető gyorsíró mondotta is, hogy nem értette egész világosan a közbeszólást. Megengedem, hogy a bevett gyakorlat szerint helyesebb lett volna a zaj miatt tisztán nem érthetett közbeszólást egészen elhagyni. — Horváth Gyula képviselő úr másik kifogása a miniszterelnök úr egy kijelentésére vonatkozik, amelyet a nevezett képviselő úr és állítólag Horánszky képviselő úr sem hallott és így föl kell tennie, hogy az a kijelentés utólag íratott be a gyorsirói naplóba. Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy Horváth Gyula képviselő úr ma megnézte az eredeti hivatalos gyorsirói naplót és látta, hogy a miniszterelnök úr beszédének illető részében semmi legkisebb pótlás vagy igazítás nem foglaltatik, hanem hogy az tisztán az illető gyorsíró följegyzését reprodukálja. Tisztelettel Fenyvessy Adolf, országgy. gyorsirófőnök. Politikai hírek. A nemzeti párt holnap, április 1-én, délután 5 órakor értekezletet tart. A házassági jog kodifikálása ügyében összehívott szaktanácskozmány ma Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt folytatta tanácskozásait. A vezérhadbiztosok ügye. A félhivatalos O. É. jelenti : Blancz Vilmos honvéd vezérhadbiztos, akinek a nevét szintén belekeverték az annak idején sok port fölvert honvédségi szállítási ügybe, a bírói vizsgálat elrendelését kérte maga ellen. A honvéd-főtörvényszék, mely ez ügyben már határozott, nem talált okot arra, hogy megindítsa ellene a vizsgálatot, mivel a vezérhadbiztost, akinek különben sem volt dolga szállítási ügyekkel, nem érheti a gyanú árnyéka sem. — És Cserhadnay vezérhadbiztos miért nem kért maga ellen bírói vizsgálatot ? Nyilatkozat. Alulírottak, mint a VI. bírálóbizottság Budapesten időző tagjai, kijelentjük a Magyar Hírlap márcz. 31. számában „megtámadott mandátumok“ czim alatt megjelent közléssel szemben, hogy annak czélzatos s különösen Darányi Ignácz elnök eljárása ellen irányzott része teljesen valótlan, miután a bíráló bizottsági elnök annyira részrehajlatlanul és pártatlanul járt el, hogy véleményét e kérdésben ma sem ismerjük. Ennek folytán úgy neki, valamint az előadónak is egyhangúlag köszönetet és elismerést szavaztunk. Végül tiltakozunk még azon feltevés ellen is, mintha bármelyikünk bárki által is befolyásoltatott volna, ami különben egyáltalán meg sem kiséreltetett. Kelt Budapesten, 1892. márczius 31-én. Kajnvh József, Szentiványi Kálmán, Endrey Gyula dr., Kabós Ferencz, Horváth Béla. Az utolsó választás. Ma reggel csak két kerületnek nem volt képviselője: a két öngyilkos képviselő kerületének. Szarvason ma történt a választás, mely a kormánypárt vereségével végződött. Keczelen — ahol most élénken folynak a választási készülődések — a kormánypárt nem is állít jelöltet. A mai választásról és a keczeli mozgalmakról tudósítóink a következőket jelentik: A szarvasi választás. A kormánypárt, mely az újabb választásoknál egyre-másra veszti el a kerületeket, ma elvesztette Szarvast, a szerencsétlen végű Csáky István gróf kerületét. A választás rendkívül heves küzdelemmel járt. Reggeltől estig egyre teljesen egyformán növekedtek a szavazatok , így : Haviár, Szivák. Ezentúl egyre nagyobbodott Haviár Dániel többsége, s a végeredmény az, hogy Haviár 43 szótöbbséggel Szarvas város képviselője lett a kormánypárti Szivák Imre ellenében. Szarvas város mandátumát tehát vissza Délután 1 óra 30 p. 130 134 , 3 „ 08 p. 281 280 Este 6 „■ — p. 443 439 MAGYAR HÍRLAP hódította Haviát, aki a múlt ülésszakban is szarvasi képviselő volt. A keczeli választás. A keczeli választókerületben immár teljes erővel megindult a képviselőválasztási mozgalom. Mostanáig három jelölt küzd a közbizalom elnyeréséért, de ami az egész választási mozgalomban legsajnálatraméltóbb, a vallási kérdés is fel van vetve a kerületben, s az egyik jelölt a katholiczismus jelszavával indult neki az alkotmányos küzdelemnek. A kerület függetlenségi és 48-as pártjának választói ma délelőtt értekezletet tartottak Keczelen és Vályi Árpádot kiáltották ki jelöltül a központ ajánlatára. A sürgős munka daczára a kerület minden községéből megjelentek a küldöttek az értekezleten. Ugyancsak ma délelőtt tartotta meg Komlóssy Ferencz pártonkivüli programbeszédét Keczelen, a tanítói lak udvarán. Komlóssy beszédében azt vallotta, hogy 48-as alapon áll, de nem csatlakozik egy párthoz sem, mert minden párt a polgári házasságot akarja. Komlóssy egyre hangoztatja, hogy ő nem pártonkívüliségével akar hódítani, hanem mint katholikus jelölt. Délután 2 órakor Vályi Árpád függetlenségi jelölt tartotta meg programmbeszédét nagy számú hallgatóság előtt. A választóknak Kolozsváry István halasi függetlenségi képviselő mutatta be a jelöltet. Majd Vályi Árpád függetlenségi jelölt után Linder György képviselő, a nemzeti párt tagja szólott, ki figyelmeztette a választókat, hogy vallási dolgokat ne vigyenek bele politikai harczba. Ezután Szabóky kalocsai ügyvéd intézett beszédet a választókhoz s egyúttal felolvasta Ugrón Gábor képviselő táviratát, melyben Ugrón a 48-as párt részéről szintén melegen ajánlja Vályi Árpád megválasztását. Erre a választók a legnagyobb rendben szétoszlottak. Vályi Árpád képviselőjelölt körútra indult s több országgyűlési képviselő kíséretében látogatja meg a kerülethez tartozó községeket. A tisztviselők fizetése. A tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat ma nevezetes stádiumba jutott és a fővárosban lakó állami tisztviselők nagy sikert értek el. A képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a pénzügyminisztert és kimondotta, hogy a fővárosi állami tisztviselők fizetésének minimuma ne 600, hanem 700 frt legyen. Ha szavazásra kerül a sor, alkalmasint ez lett volna a sorsa annak a javaslatnak is, mely átmenetileg perczentuális kedvezményt akart biztosítani a tisztviselők számára, csakhogy ezt az indítványt függőben hagyták. A pénzügyi bizottság üléséről, valamint az ügy egyéb mozzanatairól alább referálunk . A Ház pénzügyi bizottsága. A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Lukács László előadó jelentést tett a törvényjavaslatra vonatkozólag a képviselőházhoz legújabban érkezett kérvényekről. . . • • Gyurkovics a zágrábi jogügyi igazgatóság személyzetére is kiterjesztendőnek véli a 7. szakasz rendelkezéseit. Wekerle miniszter felvilágosításai után a §-t elfogadták, de Darányi indítványára kimondatott, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a §-ban foglalt kedvezmény esetleg más tisztviselőkre is kiterjesztessék. A 8. §-t elfogadta a bizottság, de második bekezdését az igazságügyminiszter meghallgatásáig függőben hagyta. A 9. §. a fizetések minimumáról szól és azt Budapestre, valamint az országon kívül fekvő állomáshelyekre vonatkozólag 600 írtban állapítja meg. E szakasznál nagyobb vita támadt. Lukáts László előadó indokoltnak tartaná, hogy a fővárosban a két legalsóbb rangosztályhoz tartozó tisztviselőknél a nős és nőtlen tisztviselőkre nézve a javadalmazás tekintetében némi különbséget tegyenek. Darányi azt javasolja, hogy a fővárosban alkalmazott tisztviselők fizetési minimuma hatszáz forint helyett hétszáz forintban állapíttassák meg s bizonyos százalék határoztassék meg, melyben a három alsó rangosztályhoz tartozó, jelenleg a fővárosban alkalmazott tisztviselők átmenetileg részesíttessenek, addig is, míg akár a fizetési fokozatra nézve, akár rangosztályban előlépnek. Wekerle miniszter kiemeli, hogy a minimum felemelése iránti indítvány szerint rendkívül nagy ugrás lenne a gyakornokok s a legalsóbb rangosztályban alkalmazott tisztviselők javadalmazása közt, s utal arra, hogy mily nagy a vidékről a gravitáczió a fővárosban megüresedő tisztviselői állásokra. Kiemeli továbbá azokat a szolgálati szempontokat is, amelyek ez indítvány ellen szólanak s hogy a javaslat diszpozícziói különben is messze túlmennek ama kívánalmakon, melyeket csak még egy évvel ezelőtt maguk az érdekeltek kifejeztek. A mi Darányinak második indítványát illeti, szóló nem zárkózik el az elől feltétlenül, de ennek megfontolás alá vétele az átmeneti intézkedéseknél lesz helyén. Horánszky kívánatosnak tartja, hogy legalább a családos tisztviselőkre nézve tegyenek különbséget, utalva arra a tapasztalásra, hogy éppen a szegény emberek gyermekeiből kerül ki a társadalomra nézve leghasznosabb anyag. Hegedűs a miniszter által hangsúlyozott indokoknál fogva elfogadja kiinduláspontul a javaslatban foglalt fizetési minimumokat, de csak az esetben, ha az illető tisztviselők nőtlenek, a nősek számára azonban maga is indokoltnak tartaná, hogy némi különbséget tegyenek a javadalmazásban. Hieronymi hozzájárul a szakasz rendelkezéseihez, utalva arra is, hogy a szóban forgó állásokra rendszerint aránylag kisebb képzettségű egyéneket neveznek ki, s hogy a legelőször kinevezett tisztviselők a legritkább esetben családosak. Wahrmann szerint a kérdés megbírálásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a társadalmi jelenséget, hogy nálunk már jelenleg is jóformán mindenki állami tisztviselő akar lenni. Harkányi Frigyes és Králitz gyakorlati szempontokból a törvényjavaslat rendelkezéseit teszik magukévá. A bizottság többsége a fizetési minimumot a fővárosban alkalmazott nős állami tisztviselőkre nézve hétszáz forintban állapítja meg, egyebekben a szakaszt változatlanul elfogadja. Wekerle kijelenti, hogy e módosítással szemben fentartja a törvényjavaslat álláspontját. A 10. és 11. §-t vita nélkül elfogadták. A 12. § ban (altisztek és szolgák illetményei) a lakbérkategóriákra vonatkozó dispozícziókat a 3. §. új osztályozásának megfelelően módosítottak. A §. utolsó pontját a postaszolgákra nézve a kereskedelmi miniszter meghallgatásáig függőben hagyták. A 13. §-ba felvették azt a rendelkezést, hogy a kinevezett tisztviselő részére, amennyiben állását — hivatalos akadályoztatás esetét kivéve — később foglalná el, ha ez a hó első felében történik, a hó közepétől, ha a hó második felében történik, a következő hó első napjától teendő folyóvá a fizetés. A 14. §-t változatlanul elfogadták. A 15. §-t szintén érdemleges módosítás nélkül fogadta el a bizottság. A 16. § tekintetében a jelentésben felemlítik, hogy a bizottság kebelében felmerült az a kérdés, vajjon nem lennének-e a tisztviselők igényeiből eredő ügyek a felállítandó közigazgatási bírósághoz utasítandók, mire a miniszter kijelenti, hogy előzetes kérdések tárgyalására esetleg hivatva lehet e bíróság, de az igények elbírálása nem lesz hozzá utalható. A 17. § ból törölték azt a pontot, mely szerint az eddig a XII. rangosztályba sorozott állami tisztviselők a XI-ik rangosztályba sorozandók. A 18. § tárgyalásakor Darányi kijelentette, hogy a törvény végleges életbeléptetésére igen hosszú időnek tartja az 5—10 évet s e helyett 3—6 év felvételét óhajtja. Wekerle miniszter megjegyzi, hogy az 5—10 év maximális meghatározást képez. A bizottság ez időpontokhoz a „legfeljebb“ szót illesztvén, érdemleges módosítás nélkül elfogadja a §-t. A 17. §-nál Darányi megújítja amaz indítványt, hogy a három alsó rangosztályhoz tartozó fővárosi tisztviselők javadalmazása átmenetileg bizonyos százalékos javításban részesíttessék. Wekerle miniszter kijelenti, hogy miután e kérdés az egész kormányt érinti, mielőtt véglegesen nyilatkoznék, szükségesnek tartja, hogy előbb minisztertársaival érintkezzék. A bizottság ,elhalasztván e kérdés eldöntését, Széll Kálmán indítványára elhatározza, hogy azzal kapcsolatosan és kombináczióban a miniszter által előterjesztendő részletes számítások alapján újra tárgyalás alá veszi a javaslatnak a kérdéssel szorosan összefüggő 9-dik §-át is. Gyűlések. A fővárosi törvényszéki és járásbírósági telekkönyvvezetők ma délelőtt Fektor Ferencz elnöklete alatt értekezletet tartottak. Megvitatás tárgyát a tiszt«