Magyar Hirlap, 1892. május (2. évfolyam, 121-151. szám)
1892-05-01 / 121. szám
18 ________________ a hízelegni nem tudás elégséges, hogy az embert az előléptetésből kizárják. Ezért kellett Tolnay nemes alkotását, előző szolgálati rendtartásunkat, érvényen kivül helyezni. Az önkényes előléptetések rendszere a legczélravezetőbbnek látszik a felsőbbség kezében elnémítani feltűnés nélkül a — szerintük létező — renitens elemeket, kiknek még eszükbe mer jutni, hogy talán mégsem volnának ők fehér rabszolgák. Hiszen az előléptetésből való kizárás ellen felebbezésnek helye nincsen. Teljesen ki vagyunk ezáltal szolgáltatva a felsőbbség kénye-kedvének, önérzet nélküli páriákká lealacsonyítva, kiknek abszolúte semmi jogunk sincsen s kiktől csak azért nem követelnek még több szolgálatot, mert utóvégre az emberi test képességének is van határa.Említették azt is, hogy soron kívülijj előléptetésben csak azok részesültek ezúttal, kik vagy rendkívüli, vagy a szakirodalom terén kifejtett munkásság által szereztek érdemeket. Milyen szerencsés helyzetben is lehetnek azok, kik ráérnek még szakirodalommal is foglalkozni. E szerény sorok írója örül, ha ebédje elköltésére marad egy órányi ideje. Ilyen beosztás mellett tessék írni szakirodalmat. Ugyan mit mondana hozzá a baleset-vizsgáló, ha esetleges vétségemet egy szerény katasztrófácska előidézése körül azzal akarnám menteni, hogy kérem épp pr szakmunkát írtam „a vasúti balesetek sikeres elhárítása körül teendő óvintézkedésekről“, hogy a legközelebbi előléptetésemet szakirodalmi tevékenységem által előmozdíthassam. Szolgálati pragmatikát kérünk, védelmet az önkény, az erőszak ellen; kérjük, hogy államosíttassunk végre mi is azokkal a vasutakkal együtt, amelyekhez hozzá vagyunk nőve. Addig hiába minden kísérlet a legüdvösebb irányban is, mert nem lehet egy , a zömében elégedetlen óriási hivatalnoki testülettől odaadó működést, önzetlen szolgálattételt várni akkor, amikor annak tagjai át vannak halva minden ízületükig attól a tudattól, hogy helyzetük, egész jövőjük mennyire a véletlentől függ. Tessék meggyőződni szerkesztő úr, mily aránytalanul nagyobb mértékben léptek elő ezúttal is főhivatalnokaink. Pedig az ő javadalmazásuk különben is sokkal inkább tűrhető, mint az alsóbb rangú tisztviselőké, akiknek legalább 5 — 6 esztendeig kell várni, míg a fizetésük 100 frttal emelkedik. KÜLÖNFÉLÉK. Uj találmány. Burdin H. nevű úriember, mint Bukarestből írják, oly szerkezetű órát talált fel, mely a bérkocsikban elhelyezve, pontosan jelzi, hogy milyen távolságot tett meg a kocsi s mennyi ideig járt. Megmutatja az óra azt is, hogy minden egyes utas mennyi ideig használta a kocsit s ez hány kilométert futott be egész nap. Megkövesült emberi nyomok. Egy koppenhágai lapnak írják, hogy Norvégia egyik vidéki archeológiai társulatát valaki szépen megtréfálta. Megvételeit a társulattal egy csomó követ, melyeken tisztán látni lehetett az emberi nyomokat: kezek és lábak lenyomatát. Már több tudós értekezletet tartott e világraszóló leletről, mikor végre kiderült, hogy az archeológiai társulatot rútul rászedték. Az egész kőzet cementkeverék volt, amit persze könnyen lehetett emberi nyomokkal ellátni. A budavári dinamitosok. — Rémtörténet. — Az orosz-török háború után az európai kongresszus egybehívása állván küszöbön, a lipcsei polgármester egy szép napon táviratot kap Berlintől a külügyminiszter aláírásával, hogy volna-e Lipcsében a kongresszusi tagok számára elegendő helyiség ? A távirat elolvasása után a polgármester szem előtt tartva azt, hogy az európai hatalmasságok képviselői mennyi pénzt fognak hozni a derék lipcseiek konyhájára, nehogy ezt a konczot más város előlük elhalássza, lóhalálában, azaz külön vonaton rohant Berlinbe, ahol a külügyminiszter előtt nem győzött affölött hálálkodni, hogy városa a miniszter ur figyelmét mily nagy örömmel fogadja, s hogy a szükséges helyiségeket teljesen díjtalanul hajlandók átengedni. Nagy szemeket meresztett erre a porosz államférfin, aki az izgatott polgármestertől álmélkodva kérdezte, hogy hát voltaképpen miről is beszél? MAGYAR HÍRLAP — A kongresszusról, kegyelmes uram. — Álmodik a polgármester úr ? Miféle kongresszusról ? A jó ur felelet helyett előkotorászta zsebéből a villám szárnyán vitt üzenetet. A kegyelmes ur pedig megnézegette a sürgöny mindkét oldalát s azt kérdezte, hogy hányadika is van ma tulajdonképpen? — Április elseje, kegyelmes uram. — No hát akkor valami kötni való az úrral áprilist járatott, mert nekem eszem ágában sem volt soha az urnák sürgönyözni. A polgármester még mai napig sem tudja, mint hagyta el az audiencziás termet, oly vegyes érzelmek között támolygott ki onnan. A mi erélyes főkapitányunkat senki sem küldte fel Bécsbe, hanem idehaza járatott vele valaki egy kis áprilist. Párisban, Brüsszelben, Barczellonában dinamitrobbanások rázkódtatták meg a levegőt, a mi rendőrségünk is résen volt s a kakasgyufától, a legártatlanabb robbanószertől, a puskapor természetű emberig mindent kancsal szemekkel tekintett. Nem csoda tehát, hogy éppen kapóra jött neki egy névtelen levél, melynek kacskaringós ákombákomja azt a nagy titkot súgta be, hogy résen legyenek, mert a Hentziszobrot fel fogják legközelebb robbantani, s egy mostanában sokat emlegetett kurucz képviselő már be is szerzett egy ceukor-süveg alakú pokolgépet s azt már el is helyezte valahol a szobor körül. Nosza lett sürgés-forgás a rendőrpalotában, egész sereg detektívet és számozott pléhtábláju kékbeli úriembert mozgósítottak, akik napokon át vizsgálták a mogorva szobrot a jó budaiak nem csekély bámulatára. Minthogy pedig a legszorgosabb kutatás ha‘czára sem találtak még csak egy szál kakasgyufát sem, a gőzsikló felső állomásán unatkozó rendőr mellé oda állítottak teljes díszben még egy másik rendőrt, akit, bárha azóta már három hét is elmúlt, szerencsésen ott is felejtettek, így tehát a főváros legcsendesebb része, a Szent-György-tér abban a szerencsében részesül, hogy kettős rendőri őrszem tartja fenn ott a rendet, ahol pedig senki se zavarja meg. Aki tamáskodik e sorok igazságában, az saját szemeivel győződhetik meg felőle. Most a két rendőr, egyéb hasznosabb foglalkozás hiányában, kölcsönösen bámulja egymás „dátumát“, mint ahogy a nép humora számozott pléhtáblájukat elkeresztelte. Az egészben az a legkomikusabb, hogy a főkapitány elfelejtette megnézni a névtelen levélnek az ő igazi dátumát, mely — mi tűrés-tagadás benne — április elsejéről való. 1892. május 1. "■—Unarm nílaí ii'i ■i^l>ili11 n «ii»»!'iüairfn lÉtuiamu i ■ - —■■■- . , .........— Szerkesztői üzenetek: Vilma. Amit írt, csinos. Csak nagyon sötét, nagyon színtelen, írjon derűsebb dolgokat, asszonyosabbakat. — Amit levelében igér, arra csak azt mondhatjuk, hogy: igen szívesen látjuk. „6. bölcsész“. 1. Igen, fölveszik mint önkéntest, de ehhez első sorban is apai engedélyre van szüksége, miután még nincs hadköteles korban. — 2. Semmi egyéb, csak szolgálati évének végén tegye le jó sikerrel a tiszti vizsgát. — 3. Az a katonai parancsnokságtól függ, mely, ha már előbb tisztté nevezték ki, maga tűzi ki a határidőt, hogy mikor kell jelentkeznie a próbaszolgálat megkezdésére. Természetesen, míg tisztté ki nem nevezik, próbaszolgálatot sem teljesíthet, de hiszen ehhez csak egy hónapi türelem kell. — A próbaszolgálat után — ha beválik — nyomban áthelyezik a tényleges állományba. Akadémiája. Érettségi bizonyítvány hiányában nem folyamodhatik az önkéntességi jog elnyeréséért, hanem pótolhatja a dolgot azzal, ha az illetékes vizsgáló bizottság előtt vizsgát tesz az előírt tantárgyakból. A fővárosban is van tanfolyam, mely a felvételi vizsgára előkészít, különben a vizsga tantárgyai föl vannak sorolva a véderő-törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben. Hortobágyi. Részletesebben kellene ismernünk a kérdéses levelek tartalmát, hogy azoknak netaláni büntetőjogi következményeiről véleményt adhassunk. A zsarolás tényálladékához szükséges „fenyegetés“ ugyanis tág fogalom, amely sokféleképp magyarázható: „Nem kell, mert trófia. Kedvesen és eleven tollal, színesen, szépen meg van írva az eleje, de a vége ellapul. Olyan, mint egy festmény, amelynek egy darabja szépen meg van festve, de a többi része csak vázlatos mázolás. A történetet ott, ahol a vámház le van írva, valami ügyes fordulattal s néhány érzelmes sorral be kellene fejezni. Peregrinus. 1. A büntető-törvénykönyv minden könyvkereskedésben kapható. 2. A törvényes nő az első marad. 3. A humoreszk tárgya jó, de az ötvenes évek stílusával van megírva. 4. A kéziratokat a lapok nem szokták visszaküldeni. V. Gy. Kecskemét. Sokan kérdezték már tőlünk, hogy „Gizella“ kicsoda ? A szellemes írónő nem engedte meg, hogy inkognitóját leleplezzük. Kegyed azonban azt írja, hogy legalább azt mondjuk meg : kecskeméti-e a Magyar Hírlap Gizellája, vagy nem ? Erre a szerkesztő azt izeni, hogy éppenséggel nem kecskeméti. M. Gy. Selmecz. Akinek hat gyermeke van, legyen az akár mind fiú, akár mind leány, Magyarországon nem részesül semmiféle államsegélyben. Francziaországban hét gyermek után elengedik az adót. Askim ben Zs. Konstantinápoly. Csakugyan van valami a versében, a mi arra mutat, hogy nem üres a szíve. Csak folytassa és arra vigyázzon, hogy elhasznált költői képeket ne rakjon a verseibe. Ilyen például a következő sora: „Gerle zokog busán Lombos fa árnyában.“ Mi a csudának zokogtatja ön a lombos fa árnyában azt a gerlét ? Igaz érzéseket kell énekelni, őszinte hangon, ha jó poéta akar lenni. Zugiró. Szegzárd. Minden író azon kezdi, hogy tanul és pedig először is megtanulja alaposan azt a nyelvet, amelyen írni akar. Ez ajánljuk önnek is. É. B. Budapest. Igaza van. Bécsben egyébiránt tömérdek szédelgő fészkel s veti a hálót a magyar közönségre. Legjobb a Csanády bátyánk elvét tartani szem előtt: „Minden rossz a mi Bécsből jön.“ P. K. Marosvásárhely. „Újságíró* nem kérdezhet ilyet : „Kik Pesten jelenleg a kitünőbb írók ?“ Anthropoa. 1. Ha jó, megjelenik. 2. Az egyetemen, mint magántanuló. N. G. Szatmár. Lapunkban hirdettük. Hungária Trieszt. Az országos statisztikai hivatal. Andi és Jolán. A plébánia-hivatalhoz kell folyamodni. Mokrini előfizető. A vasúti rendeletekben megvan. Inkább protekczió kell oda, mint tudomány. In. H. Budapest. Kaas Ivor báró nem képviselő. G. G. Budapest. Csak annyiban eredeti, amennyiben gyönge. Miért ragaszkodik olyan erősen ahhoz az egy témához, hiszen azóta húsz más novellát írhatott volna s mindenesetre jobbakat. Újvárosi olvasókör. Sokféleképpen magyarázzák, de még nem jutottak a tudósok megállapodásra. B. I. Nagyszöllős. Mindenki lehet minden, ha fiatal, tehetséges, szorgalmas és erős az akarata. Szentesi előfizető. A Pálmai Ilka-féle „Színpadi festék“ teljesen elfogyott. Csongrád. Illik, ha nem azért és úgy cselekszi, hogy lássák. A bátorság. Ez a befejezés jobb. De miért nem küldte el az egészet? F. L. Budapest. Igaza van. A gyűjtést meg lehet indítani s tíz évig is lehet gyűjteni. P. Z. Nagyon theoretikus. Hetilap használhatja. Novag A. Zs. Ügyvéd nélkül ezt nem lehet elvégezni. S. B. Budapest. A választások után közölték a lapok. F. Sziget. A márványra esett tintafoltot sóskasóval kell bedörzsölni. Attól sárga lesz, s így inkább tűrhető. Egy unoka. Ki az a nagyapa? Ha van írói neve, szívesen teljesítjük a kívánságát. Fabula. Hangutánzó szó. IZLETI ItAláAUZ. Placht Testvérek cs. és kir. szak hangszergyára. Budapest, József-tér és Wurm u. sarkán. Hangszerek legnagyobb raktára. Árjegyzék ingyen. 2722. Szelnár József császári és kir. udv. szállító virágcsarnoka, Budapest, Koronaherczeg-utcza 16. Illusztrálta árjegyzék kívánatra bérmentve. 2775. ---------------------------i--------------------------------------------Chmel J. és Fia cs. és kir. udvari szállítók, Gizella-tér, Haas-palota. Magyarország legelőkelőbb zongoraterme. Alakíttatott 1835-ben. Egyedüli képviselője a leghitneresebb mestereknek, mint Bősendorfer sat.jj 2776. Sirkőraktár: Binéter Manó, Bpest, Károly-korut 9, sir. (Fiók raktár Szolnokon.) Nagy választék aegszebb Sírkövekből gyári árak mellett. Képes árjegyzék ingyen és fémmentve. 2786. Fodor József fényképészeti műterme, «vidapest, Károlykörút 6. szám. Ajánlkozik mindennemű fényképek, olajfestmények és aquarel-képek elkészítésére, művészies kivitelnél. 31q3,