Magyar Hirlap, 1932. december (42. évfolyam, 271-295. szám)

1932-12-01 / 271. szám

Csütörtök Interpellációk özöne késő estig a Házban Az adóvekatúrákat, a hatósági önkénykedéseket és egyéb sérelmeket tettek szóvá "A képviselőház szerdai ülése a kérvényügyi bizottság jelentésének tárgyalásával kezdődött, amellyel kapcsolatban Buchinger Manó a szo­cialistáknak a választójogi reform ügyében be­adott kérvényével foglalkozott. Kertész Miklós és Propper Sándor szóltak még hozzá a szo­cialisták kérvényéhez, majd Pintér László a munkanélküliség pusztításairól beszélt. Fábián Béla két pontban foglalta össze a sofort-program 95 pontjával szemben azokat a tennivalókat, amelyekkel az ország bajain segí­teni lehet. Az egyik pont a közterhek csökken­tése, a másik pedig az, hogy a termények ré­szére piacot kell szerezni. A kormány két hónap óta nem csinált semmit, egyedüli eredménye az volt, hogy megszerencséltette az országot az ínségadóval. Ma már ott tartunk, hogy nem­csak a kispolgári társadalom, hanem a közép­osztály, az orvos, az ügyvéd is kétségbeesett helyzetben van. A faluban teljesen megszűnt a pénzforgalom és cserekereskedelem fejlődött ki. Ezután Malasits Géza a munkanélküli segé­lyek elosztásáról beszélt, amely szerinte egészen rapszódikus. A munkanélküli segélyezés leg­rosszabb formája az ínségmunka, mert nagyon leszorítja a munkabéreket. A Ház elfogadta a kérvényügyi bizottság je­lentését és a szavazást napirendi vita követte, amelynek során Almásy elnök indítványozta, hogy csütörtökön délelőtt tíz órakor tartsa a képviselőház legközelebbi ülését, őrgróf Palla­­vicini György a napirendhez szólva, elismerés­sel adózott Churchillnek, aki az angol parla­mentben nagyjelentőségű beszédet mondott, tel­jes tárgyilagossággal viseltetve a központi ha­talmak iránt. Az osztrák szerződést Gyömörey Sándor tette szóvá. Kifogásolta, hogy a kormány nem tájé­koztatja kellőleg a közvéleményt. Ezek a szer­ződések annyira létérdekeket érintenek, hogy szükséges, hogy a kormány legalább némi fel­világosítást nyújtson róluk. Kállay Miklós föld­művelésügyi miniszter kijelentette, hogy a rész­letekről egyelőre nem nyilatkozhatik, mert a szerződési tárgyalás még folyamatban van. A képviselőház foglalkozni fog az osztrák szer­ződéssel s akkor a képviselőknek kötelességük lesz határozott állást foglalni. Az adóbehajtások ’Az adóbehajtásokról Hegymegi Kiss Pál be­szélt. Kérte a pénzügyminisztert, hogy változ­tasson a helyzeten, mert a jelenlegi adóbehaj­tások antiszociálisak. Nem használnak a kincs­tárnak sem, mert a kincstár követeléséből ez­után nagyon kevés térül meg. Ezzel szemben nemzeti értékeket tesznek tönkre és a jövő termelését veszélyeztetik. A bürokraták és bankfiúk által vezetett lehetetlen adópolitika tönkreteszi az országot. Kérdezi, hogy mért mennek az ötezer pengőn felüli adótartozások a főispánok kezén keresztül? Ez a politikai természetű intézkedés az adózóknak politikai függőségét jelenti. Nincsen pénz és ugyan­akkor megütközéssel hallja, hogy a kormány Balilla-autókat vásárolt Olaszországban. Az ellenzéken nagy zaj támad erre és többen kiáltják: — Honnan van erre pénz*! — Balillafüred! — jegyzi meg Pakots József. Sokáig tart, amíg a zaj lecsillapodik s az­után a napirendi javaslat elfogadásával áttér­tek az interpellációkra. Az interpellációk Az első interpelláló Beck Lajos volt, aki az állami vasgyárak üzemét tette szóvá. A MAVART eddig nyolcvan millió pengőnél több adósságot csinált és adósságainak kamata meghaladja az ötmillió pengőt. .A diósgyőri vasgyárat fenn kell tartani, ezzel szemben a budapesti gyártelepet be kell szüntetni. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter szerint úgy ipari, mint büdsetális szempontból nagy­jelentőségű az állami gépgyár üzemének ren­tábilissá tétele. Részletes, kidolgozott terve van erre vonatkozóan, amely három szempont szerint készült el. Még­pedig, hogy az állami gépgyár deficitje nagy, ezt tehát le kell épí­teni, a második szempont a magánipar hely­zetének tekintetbevétele és a harmadik a szo­ciális szempont. Nem lehet most teljes leépí­tést elrendelni, mert ez nagy bajokat okozna. Kétszáz tisztviselő és 2500 munkás vesztené el kenyerét. Müller Antal a tej árának leszállítása ügyé­ben interpellál, amelyre vonatkozóan Kállay Miklós földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy bizonyos igazságtalanság van abban, hogy a tejfelhozatalt korlátozzák, de akik a múlt­ban szállítottak tejet, azok most is szállíthat­nak. A kétfilléres árleszállítást három hónapra állapította meg és ezalatt megvizsgálja az egész tejfrigyet és elkészíti a tejkérdés organikus át­szervezését. A szénárak leszállításának kérdése Kállay Miklós miniszter nyilatkozott még a holérarendszerről is Müller Antal második interpellációja kapcsán. Elismerte, hogy a bolétarendszer szinte lehetetlen magassá tette a kenyér árát, ebben az évben azonban a bolétarendszeren nem lehet változtatni. A jövőre azonban nem tartja fenn ezt a rendszert és a bolétát mással fogja pótolni. Müller Antal harmadik interpellációjában azt kívánta, hogy a kereskedelmi miniszter vizsgál­tassa felül a bányák árkalkulációját és akkor meggyőződhetik arról, hogy a mai szénárakat jelentékenyen le lehet szállítani. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter megjegyezte, hogy a szénárat leszállította és állandóan ellenőrizteti a Budapesten tárolt szénmennyiséget. A szénkérdést csak rendszeres munkával lehet megoldani és ezzel kapcsolat­ban a szénkormánybiztosság megszüntetése és a szénkartell feloszlatása célravezetőnek bizo­nyult. Vázsonyi János az állami tisztviselők beteg­­ellátására vonatkozóan interpellálta meg a pénzügyminisztert és hangoztatta, hogy amióta a népjóléti minisztériumból az állami tisztvise­lők betegellátási alapja a pénzügyminiszté­riumba került, azóta az alap szolgáltatásai még tovább csökkentek. Imrédy Béla pénzügyminiszter szerint ezt a kérdést rövidesen rendezni fogják, még­pedig kielégítő módon. Farkas Tibor a zárszámadások ügyében interpellált. Súlyosan elítélendőnek tartja azt a gyakorlatot, hogy a Ház még évekig sem talál módot az állami zárszámadás letárgyalására. Második interpellációjában az ország gazdasági helyzetéről és a közterhekről beszélt, amelyek csökkentéséről mindeddig nem gondoskodtak. ma premier ! Magyar film! ,A REPÜLŐ AMIN Vidi­im kalandorregény 12 fordulatos fel­vonásban. írták: P. G. Weber és Mihály István Rendezte: Székely István Személyek: Báthory, tanácsos : Góth Sándor A leánya . . . . . Vass Éva A riporter • .­a . Gyergyay István Cadar Kabos Gyula A démon • . . • Valery Bianka A gangszer . .­­ . Kertész Gábor A társa . . . . . Gellért Lajos Történik Budapesten.­­ Osso-film ,A repülő felvételeket készítette Eiben István. Royal Apollo Előadások: 4, 6, 8 és 10 órakor. Az első elő­­­­adáson mindennap félhelyárakk Hira Air —I­mill Hi­­lai&MBUH 1932 december 9. 3 A „Vreme" sértő cikke Kóródi-Katona János a jugoszláv kormány félhivatalos lapjának, a Freme-nek a magyar államot súlyosan sértő cikkeit teszi szóvá. Puky Endre külügyminiszter válaszában ki­jelenti, hogy nyomban intézkedett, hogy a ma­­gyar állam a megfelelő elégtételt megkapja. Ami a Vreme támadásait illeti, ki kell jelen­tenie, hogy a jugoszláv sajtó az utóbbi időben Magyarország ellen — hogy teljesen enyhe ki­fejezésekkel éljek — megengedhetetlen hangot használ. A jugoszláv sajtónak ezt az irányát oktalanságnak, vagy helyesebben nem okosnak kell nevezni, hiszen két szomszédos állam sok­féle kérdésben egymásrautalt és a gyűlölködő hang semmi esetre sem szolgálja a két ország közti jóviszonyt. Ez beleütközik az európai etikába. Erről a helyről a legnagyobb felhábo­rodással kell elítélnie a támadásokat. Reméli, hogy a jugoszláv­ közönség józan része távol 11 ettől a hangtól. A Ház a választ tudomásul vette. Gróf Somssich Antal a kiskomáromi legelő­t­ársulat tagjai elviselhetetlen ártéri járulékai­nak helyesbítését kívánta. Az interpellációra Kállay Miklós földműve­­lésü­gyi miniszter válaszolt. Bizonyos fokig el­­­­ismerte, hogy talán túlzásba mentünk a lecsa-1 Ismét olcsóbbal­ vagyunk I 1 kg Kneip-malátakává___—‘7­­2 literes üveg Savanyúság —*73 60 dkg Idei mák________-'78 uborka,paprika,vegyesstb (üvegbetétJ4L __ .. *. I üveg Oroszhal I M2 darabos —*73 60 dkg Édes nemes paprika— — 7S .... ...... . . 20 dkg Fekete bors (egész) — '78 “““ST “I-« 10 dkg Orange-peco tea___-'78 ', , Va)bab k --------- 80 dkg Aszalt szilva____-78 * 75 Arpagyongy-----------------78 2 liter Ecet Jem'jonban --78 B Rjj Fehtérbab-----------------_.78 tanlsmszMtyun­k Mljo­n Milt amely a nagy forgalom miatt már 2 emeletet foglal el Az árak változásáról szükség esetén naponta hírt adunk ezen lap felső jobb sarkában DIVtfc&Xnk­OK Rákóczi-út 72—74. Élelmiszer-osztályunk este 8-ig nyitva. polással, de ezt az érdekeltek szorgalmazták. A vizsgálatot a konkrét ügyben azonnal elren­deli. Gróf Somssich a választ egyelőre tudomásul vette. Ismét az adóvexatúrák Gróf Hunyadi­ Ferenc megállapítja, hogy az adóvégrehajtások terén olyan brutalitások tör­­téntek, amelyek méltán kel­tik a legnagyobb felháborodást. Sok földbirtokos az elmúlt évek­ben egységes párti és kereszténypárti képviselő közbenjárásával adókedvezményt járt ki. — Kik azok? — kiabálják az egységes párton. S Hunyady Ferenc: Kérdezzék meg a jelenlegi miniszterelnöküktől, aki célzott erre bemutat­kozó­ beszédében. Követeli, hogy természetben lehessen az adót fizetni, földben vagy termény­ben. Sőt a hivatalnokok és tanítók egy részét is természetben kell fizetni. Andaházi-Kasnya Béla az OKH üzletpoliti­kája és szövetkezetellenes eljárása tárgyában interpellál. Az OKH hajszát indított egyik szö­vetkezete ellen, mert az elszámolást követel. Fel akarja számoltatni a neki nem parírozó egyetlen jövedelmező szövetkezetét. Az az OKH teszi ezt, amely egymillió aranykoronát kapott a szövetkezeti eszme istápolására. Kéri a minisztert, hasson oda, hogy ezek a szegény kubikusok befektetett pénzüket megkapják, mert a mai rendelkezés szerint a felszámolás után a befektetett pénz fele az OKH-t illeti, felét meg jótékony célra fordítják. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter vál­­aszában­ kijelenti, hogy olyan ellenteles jelen­téseket kapott, hogy egyelőre nem tud dönteni, ígéri, hogy kivizsgálja az ügyet, sőt a lehető­ség szerint azt az elvet is érvényesíttetni fogja, hogy a felszámolás után a vagyon azé legyen, aki befektette. Andaházi-Kasnya Béla viszonválaszában már nem is az igazságot, csak ezeknek a szerencsét­len embereknek a pénzét követeli. Ő is, a Ház is elfogadja a miniszter válaszát. Eckhardt Tibor is a kíméletlen adóvégrehaj­tások kérdésében interpellál. Egyes helyeken az adózó és családja fenntartására szolgáló kenyérmagvakat viszik el adóba. Mi lesz a mezőgazdasággal, ha az élő és holt felszerelé­seket adóba viszik. Kéri, hogy utasítsa a pénz-z­ügyminiszter alantasait, hogy senkinek háztar­­tási cikkét, vagy a termelés folytatására szol-­ gáló felszerelését adóba elvinni ne lehessen. Saj­nos, gyakran politikum is nyilvánul meg adó­kérdésekben. Az 5000 pengőn felüli adóked­vezmények elbírálásában Borbély-Maczky bors­­odi főispánnak van döntő szava. Nem nyug­szik bele, hogy az a balkáni szellem, amely ezen a téren megnyilvánult, érvényesüljön. Imrédy pénzügyminiszter válasza az adóvégrehajtásokról Imrédy Béla pénzügyminiszter együttesen vá­laszol az adókérdésben hozzáintézett interpel­lációkra. A közterhek behajtásának kérdése szerinte cirkulációs kérdés, azaz az adófizeté­sek dologi kiadások címén visszakerülnek a magángazdaságba. Ez a körforgás természetsze­rűleg improduktív. Időveszteség áll be. Legyünk azzal tisztában, hogy az ország 9 millió lakosát valahogy el kell látnunk. Az infláció nem egyéb, mint az adóztatás egy módja, de rendszertelen. A termelés folytonosságát biztosítani kell, ennek feltétele, hogy az államapparátus egyen­súlyban legyen. A termelés fokozása elsősorban a társadalom feladata. Olaszország viszonylagos prosperitása abból származik, hogy a társadalom azt termeli, ami kell és amellett az olasz nép igénytelen. Bassay Károly: Amíg az állam pocsékol, az adófizető nem lehet igénytelen! Imrédy pénzügyminiszter: Nem volt olyan nagy pocsékolás. A további feladat a kétség­telen tezaurált bankjegytömeg előteremtése. (Nagy felzúdulás a baloldalon.) Elismeri, hogy az adósvédelmi intézkedés sokat ártott azoknak, akiket védeni akart. Balsay Károly: Ki hozta? Imrédy pénzügyminiszter kijelenti, hogy holnap napvilágot lát az a kimutatás, amely­ből kiderül, hogy az utolsó négy hónap ki­adása messze alatta van a büdsé egyharma­­dának. Elkészült egy rendelettervezet, amely szerint az adót földdel is lehet fizetni, de terménnyel­ nem. Ahol a termények értékesítése nehézségekbe ütköznék, ott érintkezésbe lépett a Futurával. (Nagy felzúdulás a baloldalon.) A végrehajtásoknál elkövetett vesatúrákat esetről-esetre orvosolni fogja. Máris megszerve­zett az adóvégrehajtás ellenőrzésére egy bi­zottságot. Nem célja az adóalanyokat tönkre­tenni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a megélhetés­hez és a termeléshez szükséges eszközöket ne vigyék el adóba, erre vonatkozóan a törvény intézkedik. Felkiáltások a baloldalon. Miért nem tart­ják be? Imrédy pénzügyminiszter még megjegyzi, hogy lehetővé akarja tenni, hogy az árverést szenvedő maga értékesítse lefoglalt termé­nyeit. Farkas Tibor viszonválaszában nem találja kielégítőnek a miniszter válaszát. Nem tartozik azok közé, akik az állami beavatkozásokban találják ideáljukat. Elismeri, hogy Magyar­­országon ma pénzügyminiszternek lenni nem kellemes, de higgye el a miniszter, adófizetőnek sem. Szimptomatikus kezeléssel eredményt el­érni nem lehet, az államigazgatás gyökeres re­formjára van szükség. Gróf Hunyadi­ Ferenc viszonválaszában az állam pénzpocsékolását kifogásolja. Az eddigi adósvédelmi intézkedéseket kevésnek tartja. Eckhardt Tibor viszonválaszában szintén azt hangoztatja, hogy az adósvédelmi intézkedése­ket nem tartja kielégítőnek. A miniszter vála­szát nem veszi tudomásul. Vihar a főispánok közü­l Imrédy Béla pénzügyminiszter röviden csak annyit mond, hogy politikumot nem enged bele­keverni az adóvégrehajtásba. A kisgazdapárton nagy zaj támad és a padot verve kiabálják: — Akkor mi köze ehhez a főispánoknak?! Eckhardt Tibor azt hangoztatja, hogy igenis, a főispánok bevonásával politikát vittek az­ adóvégrehajtásba. A Ház a pénzügyminiszter válaszát tudomá­sul veszi. A mezőgazdasági munkások bére Ezután Némethy Vilmos interpellált a mező­­gazdasági munkások bére ügyében és elmondta, hogy az egyik uradalomban ocsuval fizették a munkásokat. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter vá­laszában kijelenti, hogy a kérdést rövidesen törvényesen akarja rendeztetni. A Ház a választ tudomásul vette. Az OTI szanálása Pakots József az OTI szanálása ügyében interpellált és azt kérdezte, igaz-e, hogy ezen­túl a betegekkel a beteglapért egy pengőt FÖLHÍVÁS! Felkérjük a t. közönséget hogy sa­jt érdekében és a fertőzés veszélyének elke­rülése végett utcán, villa­moson, autóbuszon, szó­rakozóhelyeken ne kö­högjön és köpködjön, hanem ha köhögési ingere van, szo­pogasson Kálime­nt­ gyógy­­cukorkát, amely a köhögési ingert azonnal csillapítja. gmummit.ui

Next