Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1970-01-18 / 18. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1970. JANUÁR 18. VASARNAP 7 /di '30/' o^ Képviselők fóruma / -1 D. b 0 0 / T*i v . Forint és emberi magatartás Az országgyűlés legutóbbi ülésszakakor állami költségvetési Javaslata kreditnapirendre. Amikor tírt Prieszeis Olga budapesti képviselő, a budapesti pártbizottság osztályvezetője felszólalásának második részéhez ért, az újságíró fülelni kezdett. Az első mondatok felröppenése után nem értette a középpontban szereplő téma és a felszólalás tartalma közötti öszszefüggést. Aztán néhány gondolat meghallgatása után nagyon is világossá vált a főként számokról, forintok sorsáról döntő, más szóval: az ország idei gazdálkodásáról határozó költségvetési vita és némely szemet szúró emberi magatartás — a képviselőnő ugyanis erről szólt — közötti igen szoros kapcsolat. Amikor felidézzük parlamenti hozzászólását, elöljáróban erről kérdeztük dr. Prieszál Olgát. — Forint és emberi magatartás. Közöttük a kapcsolatot a szocialista társadalmi klíma vonta szorosra és töltötte meg erkölcsi tartalommal. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az emberek saját ügyüknek tekintik az egész közösség, a társadalom forintjainak a gyarapítását. Másfelől azt, hogy az emberi magatartások egyik fontos mércéje nálunk éppen a forint. Mindenki előtt világos, hogy a népgazdasági forintok szaporításához a becsületes emberek összefogása és lelkesedése is nagyon fontos; továbbá az, hogy minden egyes ember ezekből a pénzekből részesedik. A mi társadalmunk azért is humánusabb, mert ezt a kapcsolatot nem erőszakkal, kényszerrel teremti meg, hanem az emberi tudat fejlesztésével, az alapvető érdekeltség megteremtésével. Mindezt bevezetőben el kellett mondanom, hogy kitűnjék: miért a parlamentben és miért éppen a költségvetési vitában beszéltem bizonyos, társadalmi életünkben fellelhető szemléleti fogyatékosságokról, némely állampolgári jog és kötelezettség összefüggéséről. — Véleménye szerint mi a módja azismertetett célok elérésének? — Elsősorban mindenkitől — legyen az vezető vagy beosztott — fegyelmezettebb munkát kell megkövetelnünk. Meg kell teremtenünk azt a közhangulatot, amely csakis a becsületes és fegyelmezetten dolgozó embereknek kedvez. Hogy egyetlen kollektívában sem tűrték meg cinkos öszszekacsintással egyesek munkakerülését, lógását; emelkedjen az „árfolyama” — anyagilag és erkölcsileg egyaránt — annak, aki becsületesen teljesíti a kötelességét. Szembe kell végre néznünk önmagunkkal. El kell ismernünk és meg kell változtatnunk azt, amiben a vezetés hibázott, de meg kell követelnünk ugyanezt a másik oldalon is. Aki pedig nem teljesíti a kötelességét, azzal szemben el kell járnunk. Pártunk Központi Bizottságának és kormányunknak az intézkedései lehetővé teszik, hogy a helyi vezetők ne tűrjék a fegyelmezetlenkedők tevékenységét, azaz megköveteljék a munkaidő jobb kihasználását. Végtére is nem tűrhetjük tovább, hogy az odaröppenő vándormadarakat bármiféle előnyben részesítsék. Szeretnénk végre elérni, hogy a vándormadarak utáni kapkodás helyett a termelés jobb szervezésével oldják meg a létszámhiányt. És ebben — ezt a vállalatok is tudják — elsősorban a törzsgárdára számíthatnak. Én alapkérdésnek tartom a munkahelyükhöz hű munkások nagyobb megbecsülését. Több szigorral — ön szerint hogyan léphetünk fel a termelést akadályozó lógósok ellen? — Elsősorban a munka tökéletes megszervezésével, ami jórészt kiküszöböli a lógás lehetőségét. Emellett — ha már csak ez marad hátra — el kell bocsátani a munkát gátló embereket. A mi társadalmunknak nagy vívmánya, hogy nem lehet embereket indok nélkül és meggondolatlanul az utcára tenni. Olyan eredmény ez, amiről semmiképpen sem mondhatunk le. Más a helyzet természetesen azokkal az emberekkel, akik a becsületes többség felemelkedését szándékosan akadályozzák semmittevésükkel, élősködnek a szorgalmas dolgozók nyakán. Éppen a többség érdekében kellene kitenni ezek szűrőit, ha már semmilyen jó szándékú figyelmeztetés, intés , nem használt.. Az a tapasztalatom, hogy sok vállalat munkaerő-gazdálkodási megfontolásból nem meri ezt megtenni. Pedig az egészséges, serkentő munkahelyi légkör többet használ a vállalati eredményeknek, mint néhány lusta dolgozó munkaimitációja. H. P. A kispolgári gondolkodás „reneszánsza" — Talán erre az időszakra esett azoknak a tapasztalatoknak az értékelése, amelyek a reform két éve során gyűltek össze? — Erről van szó. Megítélésem szerint jelenleg a különféle ideológiai, szemléletbeli problémák semmivel sem jelentenek kisebb gondot számunkra, mint a gazdaságiak. Helyzetünket, életformánk és életszínvonalunk fejlődését, valamint a nemesebb emberi életre való törekvésünket gátolja a kispolgári gondolkodás sok helyütt tapasztalható „reneszánsza”, vagy az anyagiasság. És ami ezekhez szorosan kapcsolódik: a munkafegyelem lazulása, a minden ragyogó egyéni teljesítményt elhomályosító egyenlősdi. Véleményem szerint társadalmunk előrehaladásának útjában éppoly akadályok ezek, mint az egyes megoldatlan gazdasági nehézségek. A dolgozó emberek többsége elítéli az említett magatartásformákat és mégsem tudtunk ezeken a dolgokon eléggé változtatni, mert ilyenfajta törekvéseinkből hiányzott a kellő erély. Meggyőződésem szerint már a közeljövőben — jobban támaszkodva a józan gondolkodású, fegyelmezett emberekre — több határozottsággal kell fellépnünk e jelenségek ellen. Jogok és kötelességek egysége — Sokan mindezt az új mechanizmus adta nagyobb önállóság rovására írják. Véleménye szerint igazuk van? — Nincs! Hibáink legfőbb forrása vezetői emberi gyengeségeinkből fakad. Akadnak, akik nagy energiát fordítanak bizonyos jogok megszerzésére, de hamar elfelejtik, hogy minden jog kötelességekkel is jár. A Munka Törvénykönyvének a módosításával, a szabad munkahelyválasztás világosan megfogalmazott jogával minden dolgozó nagy lehetőségekhez jutott. A munkafegyelemben nélkülözhetetlen kötelezettségekről azonban sokan megfeledkeztek. Azért találjuk szemben magunkat az egyenlősdivel is. Az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, nem jelenti azt, hogy mindenki egyforma megítélés alá esik a javak elosztásakor. Ez esetben már más a mérce, ki mennyivel járult az elosztható javak megteremtéséhez. Fontosnak tartom, hogy már ma megvalósítsuk a differenciált elosztást. Akár bérekről, akár a nyereségrészesedésről van szó. Hiszen a következetes differenciálás kettős dolog. Egyrészt jobban megbecsüljük és fizetjük azt, aki jobb és felelősségteljesebb munkát végez; másrészt nem engedjük meg, hogy bárki is a puszta jelenlétéért fizetést vegyen fel. Úgy vélem, ezt a célt a becsületes emberek megértik és támogatják. Véget ért a januári tavasz /■ Egész Európában győzött a tél Újra támadásba lendült, és egyelőre győzött a tél. A januári tavasznak vége szakadt. Sajnos, remény sincs arra, hogy a tavaszias tél a közeli napokban visszatérjen. Dr. Tardos Béla, a Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa szombaton délután a következő felvilágosítást adta: " A Kárpát-medencét szombaton délelőtt már nagyrészt kitöltő hideg levegő a déli órákra a hőmérsékletet országszerte plusz 2, mínusz 4 fokra vetette vissza. Sok helyen erős és viharos lökésekkel kísért északi szél, továbbá a záporszerűen hulló és nagy tömegű hó a Dunántúlon újabb erős hófúvásokat okozott és okozhat még az elkövetkező órákban. Több út járhatatlanná vált. — Mit várhatunk? — A hőmérséklet csökkenésére, valamint a havazásoknak és a hófúvásoknak a Duna—Tisza közére és a Tiszántúlra való átterjedésére is számítani kell. — Európában milyen az idő? — Hideg van. Mindenhol lehűlt a levegő. A legutóbbi jelentéseink szerint Berlinben és Varsóban mínusz 7—10 fokot, Moszkvában pedig mínusz 20 fokot mértek. Legnagyobb a hideg a Moszkva és Leningrád közötti térségben, ahol szombaton több helyen mínusz 35 fokra hűlt le a levegő. Jon délután már teljes erővel dolgoziat'' az utak járhatóvá tétele érdekébett.Az esti jelentések szerint Dunántúlon 25 út járhatatlan. Vonatkésések vidéken, karambolok a fővárosban A MÁV-nál Kocsis Sándor fődiszpécserrel beszéltünk. — Sajnos, a vasútnál is gondot okoz az időváltozás — ezzel kezdte tájékoztatóját. A budapesti igazgatóság területén lelassult a teherforgalom, a gurulópályaudvarokon (elsősorban a Ferencvárosban) hihetetlenül megnehezült a munka. A személyforgalomban még fennakadás nincsen, de már több vonat sokat késik. Sajnos, a budapest—hegyeshalmi vonalon legrosszabb pillanatnyilag a helyzet. Ha már a közlekedésinél tartunk, arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Budapesten? A BKV fődiszpécsere erről így tájékoztatta a Magyar Hírlap munkatársát — Az utak nagyon síkosak. Nehéz a közlekedés. Erre egy jellemző adat: a szombati kora délutáni csúcsforgalom idején a csúszós utakon 18 járművünk karambolozott Szerencsére sérülés nem keletkezett, de az anyagi kár jelentős. — A forgalomban nem volt fennakadás? — Nagyon lelassult. A lakosság elsősorban a villamosokat veszi igénybe, mert az ilyen csúszós időben az gyorsabb, mint az autóbusz. Szombaton 1319 villamosunk és 1000 autóbuszunk szállította az utazókat. Különböző műszaki hibák miatt 58 autóbuszt napközben is ki kellett vonni a forgalomból. Szombaton a késő délutáni órákban Csepelről azt a hírt kaptuk: nincs víz. Mi a valós helyzet? — kérdeztük a Vízművek ügyeletét, ahol Ráth László mérnök a következőket mondotta: — A Duna igen alacsony és ráadásul még fokozta a gondunkat, hogy Káposztásmegyeren a főtelep transzformátorhálózatában feszültségcsökkenés következett be, emiatt leállt a nagy felszíni vízmű, valamint a horány—surányi új vízműrendszer termelése is. Az Elektromos Művek megállapította, hogy a hóvihar okozta a külső távvezetékekben a rongálást. A hibák kijavításához hozzákezdtek és előreláthatólag vasárnapra már javul valamit a főváros vízellátása. Hófúvások A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyeletén Papp Kornél főmérnökkel beszéltünk, aki a következőket közölte: — Szombat dél óta igen sokat romlottak az útviszonyok. Délután az egész országban elrendeltük a készenléti állapotot, mert további hófúvásokat jeleztek. — Számos út járhatatlanná vált. Először Fejér megyéből kaptunk értesítést, ahol három alsóbb rendű úton nem lehet közlekedni. Később Komárom megyére is átterjedt, ahol már 18 alsóbb rendű út, Veszprémben pedig három út vált járhatatlanná. Több kisebb települést a szombat esti órákban már járművekkel nem is lehetett megközelíteni. Nagy hófúvás miatt, valamint az út síkossága következtében forgalmi akadály keletkezett az M 1-es úton, Bicske és Tatabánya között. Ács és Komárom között pedig járhatatlanná vált. Az M 1-es úton, Érd térségébenés a 6-os úton, Dunaújváros—Dunafüred között szintén forgalmi akadály van. Számos gépkocsi, autóbusz elakadt és a forgalmi dugó „felszámolása” meg is kezdődött. Fejér, Komárom és Veszprém, valamint Győr és Sopron megye területén az útügyi igazgatóságok szombat Hat hétre lezárják az Astoria-aluljárót Bekötik a földalatti állomását Előreláthatólag hat hétre lezárják az Astoria-aluljárót — tájékoztatta az újságírókat szombaton a városházán tfr. Nagy Ervin, a közlekedési főigazgatóság osztályvezetője. Elmondotta, hogy a metróépítés menetrendjéhez igazodva, az egyik legnagyobb szabású munkára most az Astoria-aluljáróban kerül sor: bekötik az aluljárórendszerbe az itteni metróállomást. Ennek megfelelően január 19 én reggel 6 órakor elzárják a gyalogosforgalom elől az aluljárót, s a forgalmat várhatóan másfél hónapra a felszínre terelik. Az intézkedés meglehetősen sok embert érint, hiszen a közlekedési szakemberek számításai szerint csúcsidőben óránként mintegy 20 ezer ember haladt itt át. Az építők előtt két lehetőség állt: vagy úgy nyitnak utat a metróállomáshoz, hogy közben a gyalogosok használják az aluljárót — s ebben az esetben a munkálatok 15—13 hetet vettek volna igénybe —, vagy úgy, hogy elzárják azt a forgalomtól, s ebben az esetben lényegesen rövidebb idő alattvégezhetnek. Alapos megfontolás után az utóbbi megoldást választották, mert az építés alatt álló aluljáróban amúgy sem lehetett volna megteremteni a kulturált közlekedési viszonyokat. A kényszerű forgalmi tilalmat most arra is felhasználják, hogy korszerűsítsék, új, tetszetősebb köntösbe öltöztessék az aluljárót. A tervek szerint az aszfaltburkolatot felbontják, s mintegy 900 négyzetméternyi, fekete-fehér gránitkockákkal mintázott szürke márvánnyal helyettesítik. Az oldalburkolatot átcsiszolják, fényezik, az oszlopok fekete márványruhát kapnak, s az igényeknek megfelelőbbé formálják a világítást. A metróbejárat az aluljáró Baross tér felé eső szakaszán nyílik meg, az átvezető kis folyosót már a február végi nyitáskor megszemlélhetik a fővárosiak. A gyalogosforgalmat a felszínen az aluljáró-építést megelőző időnek megfelelően állítják vissza, zebrákat festenek az úttestre, s rendőr inti majd óvatosságra a gépjárművezetőket. Átadták az első tanyai URH rádiótelefont Mezőtúron szombaton ünnepélyesen üzembe helyezték az ország első nyilvános tanyai rádiótelefonját, amely egyben az ország négyszázhatvanadik tanyai segélykérő állomása. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár által készített URH-rádiótelefon a várostól légvonalban tizenkét kilométerre levő, az országúton mintegy huszonnyolc kilométeres kerülővel megközelíthető Új Élet Tsz központját köti össze a mezőtúri városi postával. A rádiótelefon a városi postaközpont közreműködésével távolsági beszélgetésre is alkalmas. Az üzembe helyezésen megjelentek: Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, valamint a debreceni postaigazgatóság képviselői. Árvédelmi készültség A közúti autóbusz-közlekedésben is kieséseket idézett elő a hófúvás. A hóakadályok miatt — az esti jelentések szerint — nem közlekedik a Zirc—Bakonybél— Pápa, Dunaújváros—Dunaföldvár járat. A helyzet állandóan változik, az utasok tehát érdeklődjenek a budapesti 182— 828-as számon. A Vízügyi Főigazgatóságon elmondották, hogy a szombati lehűlést megelőző országos eső sok gondot okozott. Az eső rendkívül meggyorsította a hómezők olvadását. Szeged térségében, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén egy nap alatt több mint 7000 holddal terjeszkedett a belvíz és már csaknem 65 ezer hold áll víz alatt. Tápé községben három vályogépület összedőlt. A családokat idejében kiköltöztették. Jó néhány lakásban feltört a talajvíz, több lakóházat dúcolással kellett megtámasztani. A község veszélyeztetett pontjain nagy teljesítményű szivattyúkat helyeztek üzembe. A debreceni vízügyi igazgatóság körzetében 10 600 hold lapályos, mély terület került víz alá. Növekedett a belvíz a Duna— Tisza közén, elsősorban a Duna-völgyi Főcsatorna térségében. Az esőzés és a fokozott olvadás hatására itt most 115 ezer hold területet — főleg rétet és legelőt — borít el víz. A hóló megduzzasztotta a Mátra menti patakokat. A Bene patak Detk község közelében kilépett medréből. A Tamna Verpelétnél 24 óra alatt másfél métert áradt és ezért szombaton délután elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Zagyva középső szakaszán pedig első fokú készültséget rendeltek el. F. J. Gyorssegély és futalom a hármas ikrek szüleinek A pécsi Dobos családot ért váratlan öröm, a csütörtökön született három fiú érkezése érthető érdeklődést, együttérzést váltott ki mindkét szülő munkahelyén. A gazdasági vezetők és a szakszervezet a hirtelen megszaporodott család anyagi gondjainak enyhítéséről, társadalmi segítésükről határoztak. Az apa — Dobos Dezső geofizikus technikus, a Mecseki Ércbányászati Vállalat 11-es üzemének dolgozója — szombaton a vállalat igazgatójától 5000 forint jutalmat, a szakszervezettől 3000 forint gyorssegélyt és 800 forintos vásárlási utalványt kapott, a vállalat nőbizottsága pedig tervbe vette, hogy hármas ikerkocsit csináltat a Dobos fiúknak. A pécsi megyei kórház, amelynek Dobos Dezsőné a dolgozója , szintén ötezer forint segéllyel, illetve jutalommal sietett a család segítségére.