Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-19 / 261. szám
2 1970. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Elbúcsúztatták Noel H. Fieldet Pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában az egykori harcostársak, barátok, ismerősök és tisztelők népes serege mély részvéttel vett búcsút a Budapesten elhunyt Noel H. Fieldtől, az amerikai nép hű fiától, a nemzetközi munkásmozgalom bátor harcosától. A vörös szemfedéllel, virágkoszorúkkal borított koporsónál az elhunyt feleségével együtt lerótta kegyeletét dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Benke Valéria, Orbán László, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Magyar kommunista harcostársai nevében Garai Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja vett búcsút a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségétől, ismertetve, hogy a gazdag amerikai családból származó Noel H. Field mint került egyre közelebb a forradalmi munkásmozgalomhoz. 1925-ben az Egyesült Államok külügyminisztériumában kapott állást, s bár nagy jövő várt volna rá, kivált az USA szolgálatából, s tudását, erejét egyre inkább az imperializmus ellen, a kommunizmusért, a békéért folytatott harcnak szentelte. Svájcban, a Népszövetségben vállalt állást, majd Spanyolországba ment, s a köztársaság oldalán harcoló egységeknél a Nemzetközi Ellenőrzési Bizottság titkáraként dolgozott. A második világháború idején Franciaországban és Svájcban tevékenykedett, segítette, szervezte az európai antifasiszta ellenállást. 1949-ben a koncepciós perek során, hamis vádak alapján Magyarországon bebörtönözték. Életének legnehezebb évei ezek voltak, de akkor is példásan helytállt, rendíthetetlennek bizonyult. A rajta esett mérhetetlen igazságtalanság sem tudta eltéríteni a szocializmus, a kommunizmus eszméitől. Noel Field — minden megpróbáltatásban osztozó élettársával, Herta Fielddel együtt — 1954 decemberében — kiszabadulása és rehabilitációja után — a magyar kormánytól kért és kapott menedékjogot, s hazánkban telepedett le. 1956 őszén, felismerve azokat az erőket, amelyek a személyi kultusz alatt elkövetett törvénytelenségek jóvátétele címén a szocializmust támadták, felemelte szavát a Magyarországon felülkerekedett veszélyes törekvések ellen. S az 1956-os ellenforradalom utáni nehéz időszakban, a konszolidációért folytatott harcok szakaszában tevékeny részvevője volt a szocializmus munkájának. Vályi Gábor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője a barátok gyászát tolmácsolta. A hamvasztás előtti gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. A párt X. kongresszusának irányelveit tárgyalta a KISZ központi bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa Az MSZMP X. kongresszusának irányelveit vitatta meg pénteki ülésén a KISZ központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent és felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára , dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára tartott vitaindító előadást. Utalt arra: a KISZ KB megtisztelő kötelességének tekinti, hogy a pártkongresszust előkészítő okmányokat megvitassa, és állásfoglalását eljuttassa az MSZMP Központi Bizottságához. A dokumentumokat a KISZ központi bizottsága elsősorban az ifjúság helyzete, a KISZ feladatai és érdekei, valamint az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának érvényesítése szempontjából értékelte. Megállapította, hogy a kongresszusi irányelvek valósághűen elemzik az elmúlt időszak gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális változásait. A pártkongresszus tézisei össztársadalmi programot fejeznek ki, ezért az ifjúság, a KISZ is teljes egészében magáénak vallja, képviseli és kész aktívan segíteni célkitűzéseinek megvalósítását. A vitában felszólalók hangsúlyozták : fontos feladat, hogy az ifjúsággal, s mindenekelőtt a KISZ-tagsággal megismertessék, megértessék a kongresszusi irányelvek jelentőségét. A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken az Országház Vadásztermében Erdei Lászlónénak, a nőtanács elnökének bevezető eladása alapján vitatta meg az MSZMP X. kongresszusának irányelveit. Az ülésen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője is. A tanácskozáson az országos nőtanács tagjain kívül részt vettek a különböző társadalmi szervezetek — a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a TOT — nőbizottságainak képviselői is. A felszólalók tolmácsolták a nőbizottságokban az irányelvekről országszerte folytatott eszmecserék, megbeszélések tapasztalatait, a nők állásfoglalását, véleményét. A tanácsülés a nőtársadalom fórumaként egyetértését nyilvánította az irányelvekkel, és számos értékes gondolattal, javaslattal és kezdeményezéssel gazdagította a dokumentum vitáját. Kis krónika x-ősz van. Ha más jele nem volna, onnan lehetne tudni, hogy az erdős határú falvakban egyre többet panaszkodnak a vadkárokról. Zebegényben, a temető alatt, a faluszélen különös házikó áll. Egy volt borospincét, amely mellől a szőlőt elvitte a peronoszpóra, alakított át lakóházzá egykori gazdája. Emeletként két szobát húzott a pince fölé, és az egészet üvegverandákkal, erkélyekkel, falépcsőkkel tette oly hangulatossá, hogy minden sétáló megáll itt egy pillanatra. Az út fölé magasodó erkélyre futtatott szőlőtőkékről dús fürtök lógnak alá. A ház lakója egy magányosan élő idős asszony is a vaddisznókat szidja. Erdőszéli kis földjén a fele kukoricatermést elpusztították már. — Hiába a petróleum, a kátrány, nem lehet elriasztani a vadakat. Pedig már „butzemannt” is állítottam. — Butzemannt? ... — A rongyokba öltöztetett bábut hívjuk mi így. Madárijesztő, vagy inkább vaddisznóijesztő. Csak, sajnos, nem félnek tőle. A kocsmában Palluska bácsi, a vadász, aki 42 éve hordja a puskát, s naponta legalább 25 kilométert gyalogol a Börzsönyben, helyben hagyja a nénitől nyert információt. Sok a disznó, csakugyan elszaporodtak. Aztán mesél egy nagy vadkalandról, amelynek 23 centis agyara volt, tűzben rogyott össze a vadkörtefa alatt, de aztán földdel meg habbal szórta be a német vadászt és őt, a kísérőt. Palluska bácsi különben érezhetően a vaddisznók pártján van ... * A szendehelyi faluvégen, a patak meredek oldalán apró, de gondozott házak állnak. Az egyik tetején televíziós antenna, a másikon rácsos galambdúc. Néhány cigánycsalád lakik itt. Hét iskoláskorú gyerek szalad elénk. A legnagyobb 11 éves, okos arcú srác, ő a „főnök”. Az iskoláról kérdezgetem őket. — Te hányadikos vagy? — Most megyek harmadikba ... Már ez a közlés is furcsa, de a kisebbek, fellázadván a fegyelem ellen, kórusban mondják: — Nem is harmadikos, csak másodikos. Kibújik belőlem az amatőr pedagógus. — Mégis, hogy képzelitek el az életet? Milyen foglalkozást szeretnétek választani, ha megnőttök? A főnök szemében ravasz fény villan. — Ez a kettő igazgató lesz, a többi még nem döntött Több Pest megyei községben ,most őszszel tartják a kötelező tüdőszűrő-vizsgálatokat. Mellkas-átvilágításra helybe jön a röntgenes autó. A bagi tanácsházán is szorgalmasan töltögetik a vizsgálatra hívó nyomtatványokat. Az előre nyomtatott lapon megszólítás helyett vaskos fekete betűkkel: IDÉZÉS: Felszólítjuk a túloldalon címzettet... A szűrővizsgálatok jelentőségét, és az ehhez szükséges fegyelmet senki sem tagadja. Minden faluban találnak néhány olyan beteget, akinek sejtelme sincs arról, hogy gyógykezelésre szorul. Mégis, miért kell „idézést” küldeni ? Vajon meddig lesz még glosszatéma a hivatalos iratok hangneme? Eljött az esküvők évadja. Egy Heves megyei faluban mesélték, hogy nagyjából egyforma arányban vannak a templomi és KISZ-esküvők. Könnyű azoknak, akik templomba mennek, mert ott minden szokásnak kialakult tradíciója van. De milyen kedvességben részesítsék azt a kilenc fiút és lányt, aki a KISZ-esküvőkön kamarakórusban énekel. Hívják meg őket minden lakodalmi vacsorára? Ez kissé túlzás. Egy szelet torta és egy málna a cukrászdában? Ez pedig talán rideg elbánás lenne. Majd kialakul... Nekik is lesz esküvőjük ... S. J. Ülésszak előtt Tanácskozott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Az országgyűlés honvédelmi bizottsága — Pap János elnökletével — pénteken ülést tartott a Parlamentben. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a Pénzügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Napirenden a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat szerepelt, amelynek honvédelmi, illetve belügyi vonatkozásait tárgyalták meg a képviselők. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot arról, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el néphadseregünk a most záruló ötéves tervidőszakban, és milyen további feladatok várnak megoldásra a következő években. — A tapasztalatokat összegezve megállapítható — mondotta a miniszter —, hogy néphadseregünk korszerű szervezeti és technikai színvonalra emelkedett, felzárkózott a testvéri szövetséges hadseregek színvonalára, és képessé vált a rá háruló feladatok végrehajtására. Az elmúlt öt esztendőben korszerűsítettük a csapatok szervezetét, bővítettük a már rendszeresített korszerű fegyvertípusok körét. A háromszor nyolchónapos kiképzési rendszerre történt áttérés lehetővé tette, hogy a sorkatonák többsége szolgálatának teljesítése idején a korábbinál magasabb színvonalat érjen el a kiképzésben. A jobb eredményekhez jelentősen hozzájárult a bevonult fiatalok magasabb iskolai végzettsége, s a katonai előképzés színvonalának javulása is. Szólott a miniszter arról, hogy a tisztek döntő többsége az elmúlt években jelentősen növelte katonai-szakmai, politikai ismereteit. Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy tisztjeink magasabb elméleti tudást szerezzenek. Ma már a tisztikar jelentős részének felsőfokú végzettsége van. A következő tervidőszak feladatairól is részletesen beszélt a miniszter. Ezek közül kiemelte, hogy nagy gondot fordítanak mind a sor-, mind a hivatásos állomány élet- és munkakörülményeinek javítására, az elhelyezés kulturáltságának növelésére. Benkei András belügyminiszter egyebek közt arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tárca rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökből mód nyílott a személyi állomány egészségügyi-szociális ellátásának javítására. Hangsúlyozta: az elmúlt öt esztendőben jelentősen előrehaladtunk a belügyi szervek híradástechnikai felszereltségében. A nagyarányú előrelépés ellenére a fokozatos, tervszerű fejlesztés a jövőben is szükséges. Fontos feladatként jelölte meg a közbiztonság további szilárdítását. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a korszerű bűnüldöző munka feltételeinek biztosítására, az állampolgárok ügyei intézésének gyorsítására. A tájékoztatókat követő vitában felszólalt Kovács Antal, Bánóczi Gyula, Antalfia Jenő és Nagy Richárd. A képviselők egyebek közt megállapították, hogy a harmadik ötéves térvidőszakában tovább erősödött a hadsereg és a lakosság kapcsolata, amiben a honvédelmi bizottság időnkénti látogatásainak is szerepe van. A bizottság a tájékoztatók és a vita alapján úgy döntött, hogy a honvédelmi, illetve a belügyi tárca negyedik ötéves tervjavaslatát elfogadja, és az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése váljon a kereslet és a kínálat összhangja, folyamatos és biztonságos legyen az ellátás. A dr. Varga Jenő elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Elsőként Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes ismertette az áruellátás, illetve a belkereskedelmi fejlesztés ötesztendős programjának főbb vonásait. Rámutatott: 1971—1975 között a kiskereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem és a lakosság fogyasztásának növekedési ütemét meghaladóan, 38—40 százalékkal emelkedik. A terv realitásának feltétele, hogy rövidüljön az áru útja, a fogyasztási cikkeket a kiskereskedelmi vállalatok közvetlenül a termelőtől igyekezzenek beszerezni. A számítások szerint a következő öt esztendőben az iparcikkfogyasztás növekszik majd legdinamikusabban: 1975-re a családok 80 százaléka rendelkezik majd rádióval, televízióval, mosógéppel és hűtőszekrénnyel. A személyautók száma a tervidőszak végére eléri a félmilliót, tehát minden nyolcadik család autótulajdonos lesz. A társadalmi termelés hatékonyságának, a népgazdaság arányos fejlődésének és egyensúlyának igen jelentős forrása a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődése — húzta alá Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a második napirendi pont előadója, aki a negyedik ötéves tervet megalapozó külkereskedelmi számításokról adott tájékoztatót. A negyedik ötéves terv külkereskedelmi előirányzatai — mondotta — megalapozzák a gazdasági növekedés tervezett ütemét. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése révén fokozódik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, hatékonyabbá válnak a nemzetközi kapcsolatok. A két előterjesztést követő vitában számos képviselő fejtette ki véleményét. Felszólalt többek között: dr. Révay Zoltán, Kerkai Andorné, Hunyadi Károly, Csikesz Józsefné, Molnár József. A referátumokhoz — saját szakterületéről — kiegészítéseket fűzött Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Gerebenyei Imre, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője és dr. Sós József, az Országos Tervhivatal osztályvezetője. A tanácskozás dr. Varga Jenő zárszavával ért véget. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága pénteki ülésén megvitatta a népgazdaság negyedik ötéves tervének kereskedelmi vonatkozásait. Megállapította, hogy a következő öt esztendő legfőbb kereskedelempolitikai célkitűzésének kell tekinteni, hogy szélesedjék az áruválaszték. ja- Háromezerrel több kisiparos ( (pot) Majdnem egy éve — tavaly októberben — jelent meg a szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére vonatkozó kormányrendelet. A határozat óta az 1970-es első félévben Budapesten 491-gyel, vidéken pedig 2613-mal növekedett a kisiparosok száma. Figyelemre méltó, hogy a kisiparosok közül 10 699-en tevékenységüket nyugdíj, vagy más munka mellett, mint másodállást folytatják. A KIOSZ az új iparengedélyek javaslatánál elsősorban a rosszul ellátott vidéki területeket és a budapesti peremkerületeket, valamint az új lakótelepeket vette figyelembe. A kisiparosok létszáma többségében vidéken, a képesítéshez kötött szakmákban emelkedett. Ezekben az iparokban mestervizsga szükséges az ipar gyakorlásához. Jelenleg a kisiparosok tevékenységének mintegy 85 százaléka a javítás, szolgáltatás, nem egészen 15 százalék az árutermelés. A szolgáltatási kormányrendelet óta bővült az iránydíjak bevezetésének lehetősége. Budapesten és szerte az országban bizottságok működnek, melyek a megrendelt munkákkal kapcsolatban beérkezett panaszokat tárgyilagosan felülvizsgálják. Indokolt esetekben a kisiparossal megtéríttetik azt a kárt, amit kifogásolható munkával, vagy szabálytalan díjszámítással okozott. A határozat megjelenése után javaslatot tett a KIOSZ a kisipari működési engedélyek kiadásának szélesítésére, s a javító-szolgáltató tevékenység hitelfeltételeinek javítására. Javaslatait az illetékes szervek figyelembe vették, és a megfelelő jogszabályok alapján rendezték. B.K Előkészítő tanfolyam az ELTE-n Előkészítő tanfolyamot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara azok részére, akik az 1971—72-es tanévre felvételüket kérik. A matematika, fizika, kémia és biológia tárgyakból felkészítő tanfolyamok részvételi díja 450 forint.