Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)
1970-11-01 / 304. szám
2 1970. NOVEMBER 1. VASÁRNAP PÁRTÉRTEKEZLETEK Magyar Hírlap Jelentés a budapesti pártértekezletről (Folytatás az 1. oldalról) növekedett a kiskereskedelmi forgalom, 22 százalékkal szemben előreláthatóan 44 százalékkal. Az áruellátás javulása fedezte a szükségleteket, az igények folyamatos kielégítését azonban a húsfélékből, elsősorban sertéshúsból nem sikerült mindig biztosítani. A maximált árú, olcsóbb cikkek terén is mutatkoztak hiányok. A javuló életkörülményekre utal, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalma 80 százalékkal növekedett. Még 1965-ben a budapesti munkás és alkalmazotti háztartásoknak a fele, ma már több mint háromnegyed része rendelkezik televízióval, a háztartások felében pedig második rádiót vásároltak. 1965-ben minden ötvenedik, 1969-ben pedig már minden harmincadik budapesti lakosra jutott egy személygépkocsi. Előreláthatóan 58 ezer család költözik új lakásba a III. ötéves terv során. A lakáscseréket számítva összesen legalább 300 ezer budapesti lakos kerül a réginél kedvezőbb lakáskörülmények közé. A szolgáltatások fejlesztése terén a harmadik ötéves tervben előirányzott 13 százalékos növeléssel szemben 22 százalékos emelkedéssel számolhatunk, mindez azonban még nem oldja meg a problémákat." A budapesti pártbizottság a múlt év végén a párt Politikai Bizottsága elé tárta a főváros helyzetének, fejlesztésének kérdéseit. A Politikai Bizottság határozata alapján — mutat rá a jelentés — el kell készíteni a főváros egészét átfogó, Budapest vonzáskörzetével összehangolt fejlesztési koncepciót. Az állami erőből való lakásépítésre 19,4 milliárd forintot lehet fordítani. Ehhez járul a közlekedési és a közműhálózat, az ivóvíztermelő kapacitás fejlesztése, a földgázprogram további megvalósítása, a távfűtésbe bekapcsolt lakások számának növekedése, a kórházak fejlesztése, az óvodai férőhelyek gyarapítása. A város szerkezetében és az iparban bekövetkezett változások miatt az 1960- ban készült általános városrendezési terv módosítására van szükség. A módosításra vonatkozó javaslatokat a budapesti pártbizottság megtárgyalta és elfogadta. Az átdolgozott tervet a fővárosi tanács még az idén a kormány elé terjeszti. A lakásszanálásokat is figyelembe véve, a főváros lakásállománya öt év alatt 50 ezerrel növekszik. A jelentős fejlődés ellenére az országban kimutatható lakáshiány mintegy 40 százaléka Budapestet terheli. Jelenleg a fővárosban 130 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván. A Központi Bizottság és a Minisztertanács közös határozata alapján, a jövő év közepén életbe lépnek a lakáshelyzettel kapcsolatos új rendelkezések, öt év alatt minimálisan 85 ezer lakás építésével lehet számolni, s ezzel — a szanálásokat is számításba véve — legalább 60 ezer lesz a tiszta lakásszaporulat. Ez 10 ezerrel több, mint amennyi a harmadik ötéves tervben megvalósult. A budapesti pártbizottság jelentése megállapítja, hogy a harmadik ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére Budapesten 6 milliárd forinttal többet fordítanak, mint a második ötéves tervben. Ugyanakkor 10,4 százalékkal nőtt a szállított utasok száma, azonban csak 2,4 százalékkal a szállítókapacitás. Ez a csúcsforgalmi időszakban — hangsúlyozza a jelentés — olykor politikai feszültséget is okoz. A fővárosi közlekedés szempontjából helyes és szükséges lenne, hogy a metró második szakasza határidő előtt, 1972 végére elkészüljön, többsége általában helyesli. Az egészségügyi ellátás terén néhány aggasztó jelenséggel kell szembenézni. A kórházi ágyak számát például 1100-zal kellett volna növelni, de csak 340 létesült. A nagy zsúfoltság és elavulás miatt nem kielégítő a betegellátás. A kerületi orvosi rendelőintézetek korszerűsítése elmaradt. Az egészségügyi beruházások elmaradásáért felelősség terheli a fővárosi tanács vezetőit — állapítja meg a jelentés —, mert nem tették meg idejében, kellő határozottsággal és eredményességgel a szükséges intézkedéseket. Felelősség terheli továbbá az építőipar illetékes vezetőit is az egészségügyi beruházások háttérbe szorítása és a késedelmes határidők miatt. A harmadik ötéves tervben előirányzott 2250 bölcsődei férőhely helyett csupán 1740 létesült. Ez a helyzet azért aggasztó, mert a bölcsődés korú gyermekek száma erőteljesen nő. A budapesti óvodákban 33 441 férőhelyen 38 135 gyerekkel kénytelenek foglalkozni, és emellett tavaly ötezer felvételi kérelmet kellett elutasítani hely hiányában. Ugyanakkor az üzemi, a vállalati óvodákban 490 férőhelyet megszüntettek, amellyel semmiképpen sem lehet egyetérteni. Az egészségügyi beruházások, az óvodai, bölcsődei férőhelyek A főváros alsó- és középfokú oktatási intézményei megnyugtatóan fejlődtek az elmúlt időszakban. Különösen kedvezően fejlődött az utóbbi két esztendő során a felsőfokú szakemberképzés. A diákok között általában nyugodt a politikai légkör, tovább szilárdult a párt és a kormány iránti bizalom. A fővárosi tanács különös gonddal foglalkozott a fizikai dolgozók gyermekeinek taníttatásával, ennek ellenére ezeknek a gyerekeknek az aránya négy esztendő leforgása alatt 35 százalékról 32 százalékra csökkent a budapesti egyetemeken. A tudományos dolgozók helyesléssel fogadták a párt tudománypolitikai irányelveit. Továbbra is szorgalmazni kell a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Erősíteni kell a nemzetközi tudományos együttműködést, elsősorban a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval, azért is, hogy meggyorsuljon a tudományos munka szocialista integrációja. Amint a jelentés megállapítja, kulturális kérdésekben sok vita zajlik napjainkban, kultúrpolitikánkat a művészek A szocialista közerkölcs szilárdítása politikai feladat A budapesti pártbizottság jelentése rámutat, hogy a társadalom fejlődését jelentő pozitív vonások erősödésével egy időben egészségtelen tendenciák is jelentkeznek. Nincs minden rendben a munka- és állampolgári fegyelem körül, gyakori a közérdek háttérbe szorítása, a protekcionizmus, az egoizmus, az anyagiasság, a harácsolás. Mindezen változtatni, elsőrendű politikai feladat. A munkások körében a politikai hangulat az elmúlt években is kedvezően alakult. A megoldásra váró gondok között kell számon tartani a fiatal értelmiség, valamint az alsó- és középfokú oktatás területén dolgozó pedagógusok anyagi helyzetének javítását. Tovább kell munkálkodni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúsága a gyakorlatban is teljesebben érvényesüljön. Megállapítható, hogy a főváros közbiztonsága szilárd alapokon nyugszik. Rámutatott a jelentés arra, hogy ismét igazolást nyert az az elv, amely szerint az egységet minden új helyzetben és feladat kapcsán ismét meg kell teremteni. Ilyen helyzet, és feladat volt a gazdaságirányítási reform bevezetése, a nemzetközi helyzet esetenkénti kiéleződése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban jelentkező különböző problémák napirendre kerülése. A párttagok nagy többsége szilárdan képviselte a párt politikáját, s ez volt a biztosítéka annak, hogy a főváros lakossága eredményesen munkálkodhatott a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. Ezután megkezdődött a vita a pártbizottság beszámolójáról. A tanácskozást ma folytatják. Megyei pártértekezletek országszerte Az MSZMP X. kongresszusa előtt a kommunisták küldöttei az ország megyéiben is pártértekezleteken vitatják meg a IX. kongresszus óta eltelt időszak társadalmi, politikai, gazdasági történéseit. A tartalmas beszámolók és az élénk viták során sok szó esik a közeljövő feladatairól, a IV. ötéves tervről is. A pártértekezletek résztvevői szombaton hat megyében választották újjá a megyei pártbizottságok tagjait, és jelölték ki a X. kongresszusra delegált küldötteket. Baranya megye kommunistái pénteken és szombaton Pécsett, az orvostudományi egyetem aulájában tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vitában elhangzottakat Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 61 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig 13 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára Egri Gyula, titkárai pedig Novics János, dr. Nagy József és dr. Csendes Lajos. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 25 megyei küldöttét. Győr-Sopron megye kommunistái pénteken és szombaton Győrött tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A vitában elhangzottakat Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 67 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig 13 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára újból Pataki László lett, titkárai Horváth Imre, Port Árpád és Zámbó József. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 24 megyei küldöttét is. Nógrád megye kommunistái pénteken és szombaton tartották meg megyei pártértekezletüket Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Ott volt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. A vitában elhangzottakat Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezt követően megválasztották a hatvanegy tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választott. A Nógrád megyei pártbizottság első titkára Jedlicska Gyula, titkárai pedig Matuz József, Havas Péter és Szoó Béla lettek. A pártértekezleten megválasztották a X. pártkongresszus tizenkilenc Nógrád megyei küldöttét is. Heves megye kommunistái pénteken és szombaton Egerben tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB politikai főiskolájának rektora. Ott volt a tanácskozáson Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belkereskedelmi miniszter, és Úszta Gyula, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. A vitában elhangzottakat Oláh György, a megyei pártbizottság felső titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 61 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig 13 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára ismét Oláh György, titkárai pedig: Barta Alajos, dr. Sípos István, dr. Tamás László lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 21 Heves megyei küldöttét. Szolnok megye kommunistái pénteken és szombaton Szolnokon, a megyei tanács nagytermében tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. A pártértekezlet második napi munkájában részt vett Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese is. A vitában elhangzottakat Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 65 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára ismét Csáki István, titkárai pedig Váczi Sándor, Zagyi János és Tóth János lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus harminc Szolnok megyei küldöttet. Veszprém megye kommunistái pénteken és szombaton Veszprémben, a Vegyipari Egyetem aulájában tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vitában elhangzottakat Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 61 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig 13 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára Pap János, titkárai pedig Kovács Gyula, Tóth István, Józsa János lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 22 Veszprém megyei küldöttét. Az értekezlet szünetében A pártértekezlet első szünetében kereken harminc perc áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy — találomra kiválasztva — megpróbáljunk portrét rajzolni három résztvevőről. Mit lehet vajon megtudni emberekről 10-10 perc leforgása alatt? Elegendő-e ennyi idő ahhoz, hogy sikerüljön felvillantani egy, akárcsak vázlatos képet is arcokról, életutakról, szándékokról, személyes vonásokról? Egy-egy csésze fekete mellett ülve, kíváncsian nézünk egymásra, majd egyszerre születik meg négyünkben az elhatározás: életrajzi adatoknál, gesztusoknál, apróbb-nagyobb történeteknél ezúttal többet, s talán teljesebbet is mondhatna, ha a megkérdezettek gondolataiból vetünk papírra valamit. Bocskai László hengerész, a Csepeli Vas- és Fémmű küldötte: — Ha arra akarok feleletet keresni, hogy miféle politika érvényesülését érzem ebben az országban, akkor arra egyetlen szóval tudnék felelni, s ez a szó így hangzik: embercentrikus. Az ember nemcsak eszköze, szülője, megvalósítója az értékeknek, hanem élvezője is. Munkásember vagyok, Kohász. Ezért hosszú ideje áll töprengéseim középpontjában, hogy milyen módon lehetne a kohászok megbecsülését — éppen ennek az embercentrikus politikának a jegyében — fokozni, életüket még szebbé, gazdagabbá változtatni. A sok feladat közül hadd emeljek ki ezúttal egyetlenegyet! Ez a feladat pedig a műszaki fejlesztés, a kisgépesítés. Sokféle vonatkozásban beszélünk mi erről, de van ennek a célkitűzésnek olyan oldala is, ami talán a legkevésbé elhanyagolható. Ugyanis a kiteljesedettebb emberi élet nemcsak a rendelkezésre álló anyagi javak függvénye, hanem az is, miként, milyen módon töltjük el munkaidőnket. Nálunk, a huzalhengerdében ma még teljes mértékben kézi erővel dolgoznak a munkások. Jövőre itt rekonstrukció kezdődik. Nálunk a munkások nagyon sokat várnak ettől, ha szabad így fogalmazni, kicsit az életük rekonstrukcióját is... Dr. Varga Edit, a Kőbányai Gyógyszerárugyár vezérigazgatója: — A Tudománypolitikai Irányelvek napvilágra kerülése óta rendkívül eredményes fejlődésnek lehetünk a tanúi. A többi között ugyanis arról van szó, hogy lassan kezd helyreállni az az egyensúly, ami az alapkutatások és az ipari felhasználás között egészségesnek tekinthető. Azért mondom, hogy lassan, mert nagyon kívánatos, hogy a különböző tudományos intézetek még tevékenyebben kapcsolódjanak bele azokba a kutatásokba, amelyek közvetlenül is felhasználásra kerülhetnek az iparban. Bennünket azért is foglalkoztat most ez a kérdés annyira, mert a gyógyszergyártás egyike a világ leggyorsabban fejlődő ágazatainak. Ha nincs hét-nyolc új készítmény egy esztendőben, az már azt jelenti, hogy menthetetlenül lemaradunk... — Nem véletlenül kerül előtérbe társadalmunkban manapság a vezetéselmélet jó néhány problematikája. Úgy vélem, a szakértelem tekintetében kezdjük állni a sarat a legfejlettebb nyugati országokkal. Ilyen vonatkozásban nem is baj, hogy versenyre kényszerülünk. Van azonban valami, amiben szóba sem kerülhet ilyesfajta rivalizálás, s ez a következő: egyegy vezetői döntés politikai hatásának előzetes mérlegelése a termelőmunka folyamatában. A polgári társadalmakban ilyen követelmények ki sem alakulhatnak, ebben nekünk — helyzetünknél fogva — valami merőben újat kell teremtenünk. Erre akarom felhívni a figyelmet ... Vida Miklós, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, a budapesti képviselőcsoport vezetője: — Nem vagyok párttag. Meghívottként veszek részt a pártértekezleten. Meghívottként, szemlélőként, de — s ezt szeretném hangsúlyozni — nem idegenként. Szeretném ezt azzal is alátámasztani, hogy a pártértekezlet elé terjesztett jelentésben olyan gondolatok is szerepelnek a budapesti iparfejlesztéssel kapcsolatban, amelyeknek egy töredékét magam is szóvá tettem korábban az országgyűlésben. — Mint pártonkívüli, szeretnék annak az érzésnek is hangot adni, ami akkor kerített hatalmába, amikor Németh Károly elvtárs azokról a magatartási követelményekről beszélt, amelyek kötelező érvényűek minden kommunistára. Ezek a szavak nagyon lelkiismeret-ébresztőek voltak számomra, még azt is hozzátenném: mármár lelkiismeret-furdalásra ösztönöztek. Olyan körülmények között, amikor a kommunisták ilyen nyíltan beszélnek egymás gyengéiről, nekünk, pártonkívülieknek sem lehet más feladatunk, mint hogy kertelés nélkül szóvá tegyük azokat a hibákat, emberi fogyatékosságokat, amelyek esetenként fékezhetik egy még egységesebb szocialista közmorál monopolhelyzetének kialakítását. Mert ebben, úgy hiszem, szabad és kell monopolhelyzetre törekedni ... Fodor Gábor