Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-26 / 26. szám
2 1971. JANUÁR 26. KEDD HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Utak, parkok, játszóterek A fővárosi közterületek költségei * Ma tárgyalja a fővárosi tanács 1971. évi költségvetését, amelynek érdemes szemügyre venni egy részletét: a közterületek fejlesztését. Az utak és terek, illetve a parkok és ligetek olyan városi közterületek, amelyeknek rendkívül fontos szerepük van a városok társadalmi és gazdasági életében. Az utak a városi vérkeringés ütőerei, a település általuk lesz egységes egész. A parkok és ligetek a városi életet szebbé, kulturáltabbá, egészségesebbé teszik. A városok intenzív fejlődése, a közlekedés növekvő üteme még erőteljesebben követeli a közterületek fejlesztését. Az „üzemeltetési" költség: 980 millió A fővárosi tanács 1971. évi terve és költségvetése szerint a fővárosi közterületek fenntartásának, karbantartásának, tehát „üzemeltetésének” teljes évi költsége 980 millió forint. Az 1971. évi teljes költség az 1965. évinél 85 százalékkal magasabb, vagyis a költségek 1965-től napjainkig csaknem megkétszereződtek. A későbbiek során részletezett költségek közül a legjelentősebben az útfenntartási és karbantartási költségek növekedtek. Az 1971-es 535 millió forintos előirányzat 115 százalékkal magasabb az 1965. évinél. Budapest teljes úthálózata kereken 3500 kilométer. Az utak nagy részét a mainál jelentősen kisebb forgalomra tervezték, építették, s így fenntartási, illetve karbantartási költségük is magasabb. Természetesen a fővárosban végzett főútvonali felújítások, javítások egyben általános jellegű útkorszerűsítést is jelentenek. Megerősítjük az alapokat, hogy azok elbírják a jelenlegi és jövőbeni forgalmi terhelést. Az általánosan elmaradott útviszonyok teszik indokolttá, hogy a főváros a negyedik 5 éves tervidőszakban átlagosan megkétszerezi az utak és hidak fenntartásának költségeit. hullott havat közel 3000 gépkocsi szállította. Az utak rendbe hozására 28 ezer köbméter hintőanyagot, az olvadást gyorsító 10 ezer mázsa magnéziumkloridot szórtak ki. A közvélemény sokszor és érthetően türelmetlen — mégis türelmet kell kérni. Szobrok és milliónyi virág... Beszéljünk szívderítőbb témákról: parkokról, sétányokról. A belterjesen kezelt parkok nagyobbrészt a belső kerületekben vannak. A budapesti parkterület több mint 10 millió négyzetméter, évről évre növekszik. A parkfenntartás évi költségelőirányzata 67 millió forint. Egy négyzetméternyi parkterület létesítési költsége a talajviszonyoktól függően 60— 100 forint, míg a fenntartási költsége 667 forint. A parkfenntartás valós helyzetét a következő nagyságrendi adatok jellemzik: a múlt évben a belterjesen kezelt parkok területére a Fővárosi Kertészeti Vállalat 220 ezer évelő virágot, 14 ezer rózsatövet, 173 ezer kétnyári virágot, 90 ezer tulipánt, illetve nárciszt és 1 millió darab egynyári virágot ültetett ki. A parkok legszebb díszei a köztéri szobrok, amelyeknek fenntartására, karbantartására a fővárosi tanács évi 8 millió forintot fordít. Fontosak a gyermekjátszóterek. A játszóterek fejlesztésére a budapesti tömegszervezetek hívták fel mintegy 6-8 évvel ezelőtt a fővárosi tanács figyelmét. Ezt követte a kerületenként önállóan kidolgozott játszótérépítési program. 1965- től napjainkig a játszóterek száma másfélszeresére nőtt, és jelenleg 750 játszótér van Budapesten. A városban élő ember idejének jelentős részét tölti a közterületeken: gyalogol, sétál, pihen, utazik. Igyekszik szabad idejének minél nagyobb részét kellemesen, jó levegőn eltölteni. Folytatni kell tehát a zöldterület fejlesztését. A városi életnek Budapesten is vannnak árnyékos oldalai. Arra törekszünk, hogy a városi ártalmak egyre csökkenjenek. Ezt a törekvést tükrözik az idei költségvetés adatai is. Kőmíves István, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese Közvilágítás, köztisztaság A közutak forgalmi biztonságának alapfeltételei, a korszerű forgalomirányító berendezések, a korszerű közvilágítás és a köztisztaság. Hogyan biztosítjuk ezeket a feltételeket? A közúti gépjárművek száma a harmadik 5 éves terv során megkétszereződött a fővárosban, egyes útvonalak zsúfoltak lettek. A megnövekedett forgalom biztonságos és gyors lebonyolítása korszerű forgalomirányító berendezéseket, jelzőtáblákat, útburkolati jeleket követel. 1965- ben e célra 4,2 millió forintot fordítottunk, az 1971. évi terv szerint az előirányzat már 29,8 millió. A növekedés több mint hétszeres. A jövőben további fejlesztésekkel számolunk. Budapesten a közvilágítási lámpahelyek száma 95 ezer darab, s ezek együttesen 170 ezer fényforrást jelentenek. Miközben a lámpahelyek száma 1965-höz képest 25 százalékkal növekedett, egyidejűleg évente mintegy 20—30 millió forintot igényel a közvilágítás korszerűsítése. E program keretében az elavult lámpákat magas fényerejűekre cseréljük ki. A közterületek közvilágításának költsége évről évre növekszik, ez idő szerint évi 115 millió forintot tesz ki. Nehéz feladat előtt áll a Köztisztasági Hivatal. A közutak rendszeres tisztításba bevont területe 13—14 millió négyzetméter. Az 1971. évi költségvetés szerint a tisztítás költsége 104 millió forint. Ez az összeg tartalmazza a tavaszi, nyári és őszi időszakokban történő gépi locsolás költségeit is. A növekvő köztisztasági feladatok javuló ellátását tette lehetővé az utóbbi 5—6 év gépesítési programja. A köztisztasági munkákban külön feladatként jelentkezik télen a hótakarítás. Egy köbméter hó eltakarítása, elszállítása 40 forintba kerül. 1969—70 telén a hómunkások 182 ezer munkanapot dolgoztak, a le MEGYEI LAPSZEMLE A munkaerő-irányítás tapasztalatai — Nádaratás télen Elgondolkoztató hűtlenség — Kongó glóbus A TV mra-W A veszprémi új-M/IPLO Sirodás új intézkedéseinek tapasztalatairól írt cikket Andrássy Antal. Fél éve már, hogy megjelent a megyei tanács vb elnökének a részleges kötelező munkaerő-közvetítésről szóló rendelete. A rendelet kimondta, hogy egyes területeken a nőket, fiatalokat, a csökkent munkaképességűeket csak tanácsi közvetítéssel lehet alkalmazni, valamint a jogtalanul „kilépett” dolgozókat — akik nem töltötték le az előírt felmondási időt—, és az egy éven belül többször is munkahelyet változtatókat kizárólag a tanácsok által kijelölt, úgynevezett „bázis”-vállalatoknál lehet felvenni, tanácsi közvetítéssel. A múlt év második felében a tanácsoknál a vállalatok 14 368 szabad munkahelyet jelentettek be. Erre mindössze 4761-en jelentkeztek, de ez is csak a kötelező közvetítésnek köszönhető, ugyanis 2568-an szabad mozgásuk hatósági korlátozása miatt jelentkeztek a tanácsoknál munkáért, így végül is a „szabad” munkahelyeket keresők száma a legutóbbi félévben mindössze 2193 volt, ami alacsonyabb az előző év azonos időszakánál. A munkára jelentkezők zöme, ha figyelmen kívül hagyjuk a „vándormadarakat”, nő, s mindössze 20 százalékuk szakképzett. Nehezíti a munkaerőgazdálkodást, hogy a jelentkező szakképzetlen dolgozók 42 százaléka csak könnyű fizikai munkát, 6,1 százaléka pedig kizárólag szellemi munkát kíván vállalni. A tanácsok munkaügyi szervei a múlt év második felében is — hiszen óriási a kereslet — a munkára jelentkezők zömét rövid időn belül elhelyezték. A jelentkezők 10,8 százaléka viszont túlzott igényei miatt nem talált munkát. Somogyi Néplap T.A .Ta írásról közöl riportot. Enyhébb téli délután volt, amikor a Balaton-parton jártunk. Egy helyütt — ahol a néha-néha feltámadó szél karcsú nádszálakat táncoltatott — egyforma kötegekre figyeltünk fel. Nemsokára embert is láttunk. Fiatal férfi nádkévét cipelt. Kisséabarbári, nadrágban, gumicsizmában volt. Lerakta a nádcsomót a többihez, aztán megvárt minket. — Második hete vágjuk már — mondta magyarázatképpen. — A feleségemmel járunk ide reggelenként kerékpárral Kéthelyről. Elég messze van a herényi portalja onnan. De megéri, mert a kereset szép. Kévénként egy forint nyolcvan fillért fizet a balatonszentgyörgyi tsz. Fagyszabadságon vagyok, hát eljöttem ide. Nemhogy fázna az ember, de ki is izzad. — Wettem*. Neme ez Ferenc, fr»Pa szakmájuknak . ..... hátat fordító mezőgazdász fiatalokról írt riportot a zalaegerszegi újságba Elgondolkoztató „hűtlenség” címmel. A zalalövői termelőszövetkezet két fiatal szakembere fordított hátat nemrégiben a mezőgazdaságnak. Hűtlenek lettek e szép hivatáshoz, vagy azzá tették őket? Esetleg ők nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket? E kérdésekre próbálunk magyarázatot találni — mondja a riport. — Miután az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán végeztem — válaszolja Sípos László —, a zalalövői téeszhez kerültem. Szeptember óta az olajiparban dolgozik. — Soha nem gondoltam volna, hogy valaha az iparba kerülök — mondja. — Szerettem a szakmámat, hisz azt tanultam. — Akkor miért lett hűtlen hozzá? — Mert azzá tettek. Belefáradtam a hitegetésbe és az értetlenségbe. — Nem volt korai ? Két évvel ezelőtt került Zalalövőre. Lakást is kapott. Viszonylag elfogadhatót. Úgy érezte, megtalálta a helyét. Aztán ... — Jöttek a problémák — mondja. — Az elöregedett gépek szinte többet álltak, mint mentek. Én voltam az oka. Alkatrész nélkül, sokszor pénz hiányában, gyengén felszerelt műhelyben nem lehetett a szerelőktől sem csodát várni. Megbecsülés? Az ismeretlen volt. Hogy új módszereket próbáljak alkalmazni, arra nem jutott idő, de nem is tették lehetővé. — Emberileg rendkívül szimpatikus dolgozónk volt Sipos László — vélekedik Haller István, a tsz elnöke. - Ez azonban kevés egy vezetéssel megbízott szakember részéről. Büszkék voltunk arra, hogy gépészmérnökünk van. Azonbana mérnöki oklevél sem minden. Sajnos, a szintet —amit joggal elvártunk tőle — kevésbé ütötte meg. Valószínű elsietett volt a csoportvezetői kinevezése. Bizony, erre is ügyelni kell. Nem vitás, egy kevés szakmai gyakorlattal rendelkező fiatalember számára csak törést eredményezhet, ha idő előtt bízzák meg irányítói feladattal. Dunamom napi örenylődést a pécsi lap munkatársa. A válasz a történetből kiderül: A baranyahidvégi termelőszövetkezet 1969-ben felvette a kapcsolatot a Dél-dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalattal, s rövid tárgyalás után megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a vállalat 150 köbméteres hidroglóbust épít a szövetkezet központi majorjában. A határidő: 1970. augusztus 1. A megállapodást követően hosszú csend következett, elmúlt a tavasz, elszállt a nyár, a majorban azonban semmi sem történt. Csak a levelek jöttek-mentek, csak az elnök telefonálgatott, utazgatott egyre kétségbeesettebben. November közepéig tartott ez a lehetetlen állapot, amikor is végre megérkeztek a szerelők, s november 24-én végre-valahára sor került a glóbus felállítására. Az öröm, a megnyugvás azonban még korai volt: a glóbus állt ugyan, de vizet nem adott — a szigetelésre ugyanis már nem „jutott” idő. .. Most január közepe van, s a sokezer sertés és több száz tehén számára még mindig sajttal hordják a vizet — másfél kilométer távolságból. Mit mondjon erre az ember ...? Fontos gazdasági és szociális kérdések a megyei tanácsülések napirendjén A héten több megyében tartanak tanácsülést. Ma, Győrött — a Győr-Sopron megyei Tanács ülésén — az 1971—75. évi pénzüügyi és fejlesztési tervek mellett, az idei év költségvetését is megtárgyalják. Igen jelentős összeget fordítanak — a többi közt — az ipari üzemek fejlesztésére, bővítésére. Sor kerül a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlesztésén kívül a Pamutszövő és Műbőr Gyárban a megkezdett beruházás folytatására, a Csornai Sajt Gyár bővítésére és a Soproni Sörgyár rekonstrukciójára. A megye vezetői fontosnak tartják a mezőgazdasági tevékenység korszerűsítését is. A növénytermelési előirányzatok fokozására az elkövetkezendő öt évben több mint 700 millió forintot biztosítanak. A negyedik ötéves terv időszakában a megyében megvalósuló egyik legfontosabb létesítmény a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola lesz. Sor kerül Hegyeshalom és Rajka vasútállomások bővítésére is. A megye területén a negyedik ötéves terv során több mint 17,5 ezer lakás építését tervezik. Ebből az idén Győrött 860, Sopronban 60, Magyaróváron 360 lakás épül. A tanácsülésen megvitatják a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervét is. A Fejér megyei Tanács idei első tanácsülésén megvitatják a megye középtávú pénzügyi tervét és az 1971. évi költségvetési és fejlesztési tervét. Sor kerül még a Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi munkájának értékelésére is. Szerdán Debrecenben Hajdú-Bihar megye Tanácsa tart ülést.Megvitatják a tanácstagok a megye negyedik ötéves tervét, valamint az évi költségvetést. Az előterjesztésből kitűnik, hogy az idén sor kerül 300 középiskolai új diákotthoni férőhely kialakítására. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a megye lakosssága Debrecennel együtt 526 500 fő, és a tervidőszak végére azzal számolnak, hogy az országrész lakossága 536 400 lesz. Iparfejlesztés szempontjából az elkövetkezendő években Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány, Hajdúdorog, Nyíradony és Egyek jön számításba. Pénteken a Tolna megyei Tanács először a végrehajtó bizottság tevékenységét vitatja meg. Majd sor kerül a Tolna megyei tanácsülésen az 1971. évi tervek megtárgyalására, a Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervének ismertetésére, s a megyei tanács közműves vízellátásról szóló tanácsrendelet-tervezet megtárgyalására. A Heves megyei Tanács Egerben ülésezik. Az ifjúságpolitika egyes kérdéseinek megvitatása után kerül sor Gyöngyös város általános rendezési tervének a jóváhagyására és a tanács idei munkaprogramjának megvitatására. F. J. „ értesíti kedves Vevőit, hogy 1971 január hónaptól saját göngyölegeinek A MŰSZER betétdíját egységesíti, s csak 250,- Ft/db betétdíjú ládát bocsát ki. A Migért I ÉS emblémával ellátott I. kat. 140,- Ft jelzésű ládákat 1971. III. 31-ig áll madur IRODAGÉPÉRTÉKESÍTŐ bunkban visszavenni, ezért kérjük, szíveskedjenek azokat mielőbb visszaküldeni. 1971. III. 31-e után ilyen jelzésű göngyölegeket nem áll módunkban VÁLLALAT vrkul-rotral visszavenni.