Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1971-02-23 / 54. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP FORUM L 270/:MH KÖZÉLET — DIPLOMÁCIA Kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bényi József rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — a Magyar Népköztársaság római nagykövetsége vezetésére kapott megbízatása érintetlenül hagyása mellett — megbízta a Magyar Népköztársaság képviseletével Máltán. Le Huu Van búcsúlátogatása a Hazafias Népfront székházában Búcsúlátogatást tett hétfőn Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában, ahol társadalmi szervezetek vezetőivel találkozott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál Bencsik István főtitkár fogadta. Az Országos Béketanács elnökségénél Harmati Sándor, az OBT alelnöke, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke átnyújtotta Le Huy Vannak, a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét. Az eseményen részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, s ott volt Kádas István, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Nőküldöttségünk hazaérkezett a VDK-ból Hétfőn hazaérkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaságból az a nőküldöttség, amely a vietnami nőszövetség meghívására tíz napot töltött a VDK-ban. A küldöttség tagjai voltak Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Czerván Mártonné dr. a SZOT nőbizottságának elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Makoldi Mihályné, az MNOT alelnöke, s a nőtanács több vezető munkatársa, valamint a SZOT nőbizottságának több vezetője fogadta. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete és felesége. Külügyi küldöttségünk Varsóban A lengyel külügyminisztérium meghívására Marjai József miniszterhelyettes vezetésével Varsóba érkezett a Külügyminisztérium küldöttsége. A két baráti ország külügyminisztériumának képviselői az európai politika időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. A magyar—szovjet erősáramú munkacsoport ülése Dr. Kovács Istvánnak, a kohó- és gépipari miniszter első helyettesének vezetésével hétfőn delegáció utazott Tallinnba, a magyar—szovjet erősáramú munkacsoport 6. ülésére. Csehszlovák kulturális küldöttség érkezett Dr. Pavol Koysnak, a szlovák művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével csehszlovák kulturális küldöttség érkezett hétfőn Budapestre az 1971—72. évre szóló magyar—csehszlovák kormányközi kulturális együttműködési munkaterv megtárgyalására és aláírására. Magyar—bolgár építésügyi tárgyalások A Magyarország és Bulgária közötti építésügyi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési tárgyalások VII. ülésszakára hétfőn Lenko Georgievnek, a Bolgár Népköztársaság építésügyi és építészeti miniszterhelyettesének vezetésével háromtagú küldöttség érkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fogadta a bolgár vendégeket. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban még hétfőn megkezdődtek a tárgyalások. Egyeztetik az 1971. évi és az 1971—75. évi közvetlen műszaki-tudományos együttműködési munkaterveket, továbbá a gazdasági együttműködés bővítésére előirányzott közös feladatokat. A tárgyalásokon szóba került, hogy Magyarország gépek szállításával hozzájárul a bolgár márványbányászat és feldolgozóipar fejlesztéséhez, s ezt a hozzájárulást kitűnő minőségű fehér és fekete márványban fizeti vissza a baráti ország. Megbeszéléseket folytatnak téglaipari és könnyűszerkezetes gyártási kooperáció kialakításáról is. Parafálták az 1971. évi magyar—román árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet A magyar és a román külkereskedelem képviselői Budapesten jegyzőkönyv parafálásával befejezték az 1971. évi magyar— román árucsere-forgalmi tárgyalásokat. Ugyanakkor megkezdődtek az 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások. A tárgyaló felek megegyeztek, hogy az 1971. évi árucsere-forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet és az 1971—1975. évekre vonatkozó hosszú lejáratú megállapodást Budapesten egyidejűleg írják alá. Dr. Ion Stoian román külkereskedelmi miniszterhelyettes elutazott Budapestről. Magyar—koreai kulturális tárgyalások Hétfő délután a KKI-ben megkezdődtek az 1971—72-re szóló kulturális munkatervi tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között. A KNDK küldöttségét Li Dong Szon nagykövet, a Magyar Népköztársaság küldöttségét Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, vezeti. Szovjet akadémiai küldöttség érkezett Hétfőn B. M. Petrov akadémikus vezetésével Budapestre érkezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának delegációja — B. M. Szotszkov és M. A. Gavrilov levelező tag, valamint J. D. Tyerjajev kandidátus — a magyar—szovjet közös folyóiratokról folytatandó tárgyalásokra. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Csáki Frigyes akadémikus és Sz. Sz. Popov, a szovjet nagykövetség másodtitkára fogadta. Elutazott az NSZK Szakszervezeti Szövetségének küldöttsége A Német Szövetségi Köztársaság Szakszervezeti Szövetségének (DGB), a SZOT meghívására hazánkban járt küldöttsége Waldemar Reuter vezetésével elutazott hazánkból. A delegáció magyarországi tartózkodása során a magyar szakszervezetek tevékenységét tanulmányozta. Megismerkedett a Szakszervezetek Veszprém és Győr megyei Tanácsa, a SZOT Központi Iskola, a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet, valamint a Fővárosi Művelődési Otthon munkájával, feladataival. Látogatást tett a Közép-magyarországi Pincegazdaság exportüzemében és a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, ahol az üzem gazdasági és mozgalmi tevékenységéről tájékozódott. A küldöttséget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Magyar—francia kereskedelmi tárgyalások Hétfőn megkezdődtek a Külkereskedelmi Minisztériumban a magyar—francia árucsere-forgalmi vegyes bizottsági tárgyalások. A tárgyalások célja az 1971. évre szóló árulisták megállapítása és a két ország árucseréjét érintő egyéb kérdések megvitatása. Megkezdődött a választók összeírása a fővárosban A budapesti tanácsoknál — az április 25-re kitűzött általános választások előkészületeként — tegnap megkezdődött a választójogosult fővárosi lakosok összeírása. Az új névjegyzékben — amint a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának választási csoportjánál elmondták — szerepelni fog minden nagykorú — tehát" 1953. április 26. előtt született — budapesti állampolgár, valamint azok, akik házasságkötésükkel nyertek nagykorúságot. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket a választási törvény tiltó rendelkezései kizárnak a szavazásból. (Felügyelet alatt állók, elmebetegek stb.) A választók lajstrombavételét mintegy 3 ezer összeíró biztos végzi. Munkájuk zavartalanságának biztosítására a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságaitól megkapták a szükséges útmutatást, s a körzeteket úgy osztották fel közöttük, hogy egy-egy összeíró biztosra 300—400 lakos jut. Feladatuk az összeírólapok kiosztása, illetve a kitöltött nyomtatványok összegyűjtése, valamint továbbítása a tanács végrehajtó bizottságának. Az összeírólapok adatai alapján — előreláthatólag március első napjaitól kezdve — a tanácsi végrehajtó bizottságok elbírálják, kinek van választójoga, s egyidejűleg megkezdik a szavazásra jogosultak névjegyzékének összeállítását. Ugyanakkor minden egyes választópolgárnak névre szóló értesítést küldenek, amelyben feltüntetik, milyen sorszám alatt szerepel a választói névjegyzékben, közlik az illető választókerületének és szavazókörzetének számát, valamint a szavazóhelyiség címét. Ezt az értesítést körülbelül március 25-ig mindenkinek megküldik. LYUKSZALAG O Aszintén szólva sokkal rokonszenvesebbek voltak azok az amerikai rádiószerkesztők, akik nem hitték el, hogy „itt az atomveszély”, mint a többiek, akik szombat este komolyan vették a jelzést és „nukleáris támadásra” figyelmeztették hallgatóikat, riadalmat, rémületet keltve, csaknem szívrohamot okozva sokaknak. Egy pillanatra szembekerült egymással a gép és az ember, a telex riadójelzése és a józan ész. Az történt ugyanis — mint olvasóink vasárnapi lapunkban láthatták —, hogy az „Észak-amerikai védelmi parancsnokság” bunkerközpontjában az ügyeletes nem a szokásos vasárnapi próbariadó, hanem az igazi riadójelzés lyukszalagját fűzte be a telexgépbe. A két szalag ránézésre semmiben sem különbözik egymástól, a rendetlen, elszórt perforáció egyiken olyan, mint a másikon. Legszívesebben felkiáltanánk: emberek, inkább élő szóval! A világért se érjen bennünket a gépellenesség, a technikaellenesség vagy éppen a komputerellenesség vádja. Nem akarunk visszamenni a természethez, nem szoríthatjuk fülünket a földhöz, dob- vagy tűzjelekkel sem szerezhetjük a híreket többé. De ilyenkor, ilyen álriadók hírének hallatára valósággal taszít az az imádat, amellyel az amerikai közéletben a lyukszalagos aranyborjút körülveszik. Riaszt az az embertelen hit, hogy a komputerek gyógyírt hoznak megannyi problémára. Nagyon komoly vonásai vannak ennek: a hisztéria, amelyet az állandó fenyegetettség hazugságával mesterségesen tartanak fenn, az éjjel-nappal levegőben tartott atombombázók és az a tájékoztatástömeg, amelyet az amerikai olvasók és a tévénézők állandóan kapnak a különböző radarrendszerekről és rakétavitákról, nehogy elfelejtsék, hogy a Damoklész kardja állítólag szüntelenül fejük fölött lebeg. Olykor viszont komikus jelenségek kísérik ezt az imádatot, például annak az áruházi vásárlónak az esetében, akit, miközben csekkel akart fizetni, letartóztattak mondván, hogy hamis nevet írt alá. Mikor igazolta magát, elnézést kértek: „Bocsánat uram, a komputerünk azt az értesülést dobta ki, hogy ön már halott.” A biztonságot ígérik ezzel a technicizált rendszerrel az amerikai népnek. A mind tökéletesebb komputerekkel, a mind érzékenyebb radarrendszerekkel, a mind hosszabb ideig levegőben tartózkodó bombázókkal, a mind fejlettebb rakéta, ellenrakéta, ellenrakéta-elhárító rakétaszisztémával. Megismétlik a régebben sokat idézett, örökké befejezhetetlen sor, amely szerint minden páncélhoz kitalálnak egy löveget, amely azt átüti, minden löveghez egy páncélt, amely ellenáll neki, s megint a páncélhoz egy löveget... Ilyenformán az amerikai átlagpolgár vasárnapi whiskyjéhez megkapja vasárnapi próbariadóját s az igazi biztonság érzete helyett a hisztérikus bizonytalanság érzetét. Fölöslegesen. Az amerikai kormány sem szeretne atom-világháborút. De, mint a jelek mutatják, fegyverkezést akar. S a fegyverkezés logikája ehhez az elektronikus biztonsági rendszerhez vezetett, amely voltaképpen az állandó bizonytalanság érzetét kelti. Igaz, minden modern államnak van katonai jelzőrendszere, de nem minden modern államban szervezik úgy, hogy az emberek e jelzőrendszer rabságában éljenek. Embertelen, hisztériát árasztó rabságában, ha ebbe a rendszerbe egy porszem esik? Ha téved az ember, s másik lyukszalag kerül a telexgépbe? Elvileg nem lehet semmi baj, mert csak az elnök adhat engedélyt atomtámadásra. Az elnök kíséretében állandóan ott látni egy sötét ruhás férfit, kezében fekete táskával, s ebben a táskában van az a kódjelzés, amelynek segítségével az elnök kapcsolatba lép a legfelsőbb parancsnoksággal. Enélkül nem indulhat meg a nukleáris apparátus. De ha egy komputer az elnök megkérdezése nélkül téved? Ebben az esetben legalábbis az történik, hogy rémület keletkezik Amerikában és sokan szívrohamot kapnak. Ne misztifikáljuk ezt az elektronikus rendszert. Egyetlen tévedés miatt még nem fog kitörni az atom-világháború. De biztonságérzetet nem kelt ez a komputerizált rendszer, a komputerizált tévedési lehetőségeknek ez a rendszere. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya sem szeretne atom-világháborút, mert tisztában van azzal, hogy elpusztulna Amerika. Bizonyos, hogy saját országának biztonságot kíván. De vajon a nukleáris konfliktusok elkerülésének ez a legjobb módja? Atom-világháború ma már csak tévedésből törhet ki, de vajon a tévedések elkerülésének az a legjobb módja, hogy a tökéletes komputereket még tökéletesebb komputerek ellenőrzik? Azt mondtuk, hogy a lyukszalagok látványa idegen, érthetetlen, zavaros, hideg, s azt kiáltjuk: Emberek, élő szóval! Használják csak a komputert, a lyukszalagot, a magnetofont, a radart, a rádiót, de a nép biztonságát ne programozzák az Egyesült Államokban sem lyukszalagra. Érvényesüljön inkább az élő szó. Ott a tárgyalóasztal, ahol az élő szó sokkal jobban megteszi. Van ilyen asztal, például az, ahol a szovjetek és az amerikaiak a stratégiai fegyverek korlátozásáról tanácskoznak. Élő szóval kell elérni, hogy ne mind tökéletesebb komputerekre legyen szükség a haditechnikában, hanem mind kevésbé tökéletes komputerek is megtegyék. Minden tiszteletünk azoké a rádiószerkesztőké, akik nem hittek a lyukszalagnak. Lehet, hogy felelősségre vonják őket fegyelemsértésért, de a lényeget illetően nekik volt igazuk: Kelet felől nem fenyeget nukleáris támadás. Bármit mondott is az a lyukszalag. TATÁR IMRE S Az ifjúsági szövetség központi bizottságának ülése Határozat a KISZ kongresszusának előkészítéséről Dr. Horváth István első titkár elnökletével hétfőn ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, s ott volt dr. Markója Imre, az igazságügyi miniszter első helyettese — elsőként az ifjúsági törvény tervezetét vitatták meg. Dr. Vajó Péter, a KISZ központi bizottságának titkára elöljáróban elmondotta: a törvény megalkotását egyebek között az tette szükségessé, hogy az ifjúság életét eddig nem rendezte átfogó jogszabályrendszer, olyan paragrafusgyűjtemény, amely együttesen szól az ifjúság társadalmi szerepéről, a tanulásról, a pályaválasztásról, a pályakezdésről, a szabadidő hasznos eltöltéséről. A vitákban 3 ezernél többen kértek szót, s kis híján kétezer javaslatot juttattak el a KISZ KB-hoz. Az észrevételek, módosító indítványok hasznosításával a KISZ KB intéző bizottsága átformálta a törvénytervezetet, helyt adva minden értékes, figyelemre méltó gondolatnak. Ezután Illisz László, a KISZ központi bizottságának titkára tartott előadást a KISZ Vik. kongresszusa előkészítésének politikai és szervezeti feladatairól. A KISZ központi bizottsága határozatban rögzítette a KISZ VIII. kongresszusa előkészítésének politikai és szervezeti feladatait, az ifjúsági szövetség kongresszusa a tervek szerint ez év decemberében ül össze. A mezőgazdasági nagyüzemek munkavédelmi helyzete Tegnap a MEDOSZ központi vezetőségének ülése egyebek között a mezőgazdasági nagyüzemek munkavédelmi helyzetét vizsgálta meg. Megállapította, hogy az elmúlt négy évben az ezer főre jutó balesetek száma 34-ről 23-ra, tehát mintegy egyharmadával csökkent, annak ellenére, hogy lényegesen több gépet alkalmaznak és a vegyi anyagokból is nagyobb menynyiséget használnak fel. 1969-hez képest 1970-re tovább javult a helyzet, a halálos balesetek száma például nyolccal kevesebb, de 1970-ben még így is elérte a 47-et. A munkavédelemben a legjobb eredményt az állami gazdaságok érték el, itt több mint felével kevesebb a halálos baleset, mint egy vagy két évvel ezelőtt, a vízügy területén azonban romlott a helyzet, itt újabb intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy megelőzzék az aránylag nagyszámú balesetet. A központi vezetőség megállapította, hogy a balesetek számának csökkentésére tovább kell növelni a szállító- és rakodógépek számát. Ülésezett a VIB elnöksége A Velencei-tó környéke fejlesztésének tavalyi eredményeiről, s a kormányhatározat alapján meghatározott idei fejlesztési feladatokról tárgyalt tegnap Budapesten — dr. Dobrónaki Gyula államtitkár elnökletével — a Velencei-tavi Intéző Bizottság elnöksége. A tanácskozáson részt vett Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke, valamint Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Az intéző bizottság beszámolóját dr. Springer Ferenc, a VIB titkára terjesztette az elnökség elé.