Magyar Hírlap, 1971. július (4. évfolyam, 181-211. szám)
1971-07-31 / 211. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. MELLÉKLETTEL ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely, postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 4. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. JÚLIUS 31. SZOMBAT / Jászkunsági példakal Néhány napja jelent meg rövidebb híradás arról, hogy Szolnok megyében szombaton is fogadják" Ügyfelüttet"a helyi tanácsok. Az elhatározást a változó életkörülmények sürgették: az üzemek, vállalatok munkásainak zöme már rövidített munkahétben dolgozik, így ügyesbajos dolgaikat általában a hét utolsó napján, szombaton intézik. A helyi tanácsok tehát mindenütt olyan munkarendet állítottak össze, amely megfelel az új helyzetnek, szombaton is rendszeresen tartanak ügyfélfogadást, sőt, tervezik, hogy a tanácstagok fogadóóráinak egy részét szintén a hét végi munkaszüneti napokon szervezzék. A legelső tapasztalatok már bizonyították, hogy helyes volt a hatósági munka Szolnok megyei „reformja”. A községi tanácsok jelentős részét máris kétszerte több ügyfél keresi fel, mint a hét egyéb napjain, a közvélemény rendkívül elégedett a hivatali kezdeményezéssel. Mint hírlik, más megyékben is követni kívánják a szolnoki kezdeményezést. A tiszteletre méltó példa egyetlen jelzés csupán, de elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy része és jellemzője egy egészséges felfogásnak, amelyik immár megfelelő jelentőséget tulajdonít a hatósági munkának, az államigazgatási ügyintézésnek. Ismeretes, hogy a korábbi években a tanácsok általános értékelésénél a gazdasági, a szervező-, a kulturális és a nevelőmunka mellet háttérbe szorult a hatósági tevékenység. Nem részesült megérdemelt elismerésben, pusztán mechanikus jogalkalmazásnak minősítették, sőt, az állami kényszerítő intézkedésekkel azonosították. Az első tanácstörvény nem adott önálló hatósági jogkört a szakigazgatási szervnek, nem volt az államigazgatási eljárásról egységes törvény, s így valóban gyakorta találta magát szemben a rideg bürokráciával az ügyet intéző állampolgár. Az idézés idézést jelentett. Az új tanácstörvény hosszabb időre szóló programot határozott meg:mind erőteljesebb a tanácsok szerepe a helyi állami munka felelős és önálló végzésében, a lakosság ellátásában. Ilyen kedvező körülmények között került jelentőségének megfelelő helyre a hatósági tevékenység. Teljesen indokoltan. Egyrészt azért, mert a hatósági jogalkalmazó tevékenység az alsóbb szintű államigazgatási szervek tevékenységének mintegy ötven százalékát teszi ki, így az államigazgatási munkának egyik legjelentősebb területe. És nem tekinthetjük bürokratikus adminisztrációnak, hiszen a jogszabályok maradéktalan végrehajtása, méltányos és alkotó érvényesítése egyben a kormány politikájának szolgálata is. Rendkívül jelentős a hatósági tevékenység az állam és az állampolgárok kapcsolatának szempontjából. A statisztikai adatok szerint a tanácsi szerveket évente 30 millió esetben keresik fel a lakosok személyesen, 12 millió az írásos megkeresések száma. Nem mindegy, hogy e találkozások nyomán milyen következtetést von le az állampolgár az állami munkáról, a tanácsok tevékenységéről, végső soron a kormány politikájáról. Nem feledhetjük végül, hogy a hatósági tevékenység állandó hatást gyakorol az életviszonyokra, nevelő, tudatformáló szerepe van. Teljesíti a programot az Apollo 15. Leszálltak a Holdra az űrhajósok Az űrhajó utasait pénteken déltájban, a tervezettnél valamivel korábban ébresztette a földi irányító központ. Ennek oka az volt, hogy az űrhajósok pihenésre kijelölt ideje alatt 1,7 kilométerrel esett az űrhajó pályájának szintje. Az Apollo 15. túl közel került a Hold felszínéhez, s pályamódosítást kellett végrehajtani ahhoz, hogy a holdkomp leszállásához legmegfelelőbb magasságot elérjék. A három űrhajós délután, néhány perccel a tervezett időpontnál korábban végrehajtotta a pályamódosítást. Az űrhajó két asztronautája — Scott és Irwin — ezt követően közép-európai idő szerint 16 óra 24 perckor, az anyahajót a holdkomppal összekötő alagúton keresztül átmászott a „Falcon” (Sólyom) holdkompba. Amikor az Apollo 15. ismét a Holdnak Földünkről látható felére került, az „Endeavour” anyahajóban már csak Verden űrhajós tartózkodott. Két társa időközben a holdkompban megkezdte az utóbbi berendezéseinek újabb ellenőrzését, s az előkészületeket az „űrvonat” két egységének — az anyahajónak és a holdkompnak — a szétválasztásához. A terv szerinti időpontban, első kísérletre, nem sikerült a parancsnoki kabin és a holdkomp szétválasztása. Mintegy 25 perccel a manőver tervezett időpontja után azonban a hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a leválasztás a második kísérletre sikerült. (AP, Reuter, AFP) Az Apollo 15. holdkompja, benne Scott és Irwin űrhajósokkal, közép-európai idő szerint 23.16 órakor leereszkedett a Hold felszínére, az Apennin-hegység térségében. . A holdkomp akkor kezdte meg a leszállást a Hold felszínére, amikor a 14. fordulatot tette Földünk állandó kísérője körül. Előzőleg — 22.00 óra tájban — a holdkomp a Holdnak a Föld felől nem látható része mögött repült el, s erre az időre megszakadt a rádióösszeköttetés a földi irányító központtal. Hírügynökségi jelentések szerint a mintegy 12 percen át tartó Holdra szállás tökéletesen a tervek szerint ment végbe. Miközben a holdkomp leereszkedett a Hold felszínére, Scott jelentette a földi irányító központnak, hogy üzemanyag-tartaléka 2 százalékkal kevesebb az előirányzottnál. A földi irányító központ azonban megnyugtatta, hogy elégedettek az üzemanyag-mennyiséggel. A Holdra szállás után Scott nyomban jelentkezett rádión a földi irányító központnál és közölte, hogy a holdkomp előre kijelölt helyen ereszkedett le a Holdra a Hadley-síkságon. Scott a Holdra szállás utáni első percekben közölte a földi irányító központtal, hogy a holdkomp annak a kráternek közvetlen közelében ereszkedett le a Holdra, amelyet a holdkomp utasai Szaljutnak neveztek el, a nemrégen hősi halált halt szovjet űrhajósok emlékére. Ezt követően — ugyancsak a programnak megfelelően — Scott megkezdte a leszállási hely közvetlen környékének megfigyelését. A holdkomp két űrhajósa az éjszakai órákban nyugovóra tért a holdkompban, és csak 7 órás alvás után szombaton, közép-európai idő szerint 11.00 órakor kezd hozzá az első felfedező út előkészítéséhez. KOZMOSZ 431. (TASZSZ) A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 431. mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatják a világűr kutatását a régebben meghirdetett programnak megfelelően. A mesterséges holdon elhelyezett bérendezés szabályszerűen működik. BURGOSI TERRORÍTÉLET (AP) Egy burgosi hadbíróság pénteken hat hónaptól 21 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt hat „katonai lázadással, terrorizmussal és a fegyveres erőkkel szemben tanúsított engedetlenséggel” vádolt baszk hazafit. A hetedik perbe fogott esetében a bíróság elejtette a vádat. A hadbíróság által pénteken kimondott ítéleteket a burgosi katonai körzet parancsnokának kell jóváhagynia. BOMBAROBBANÁSOK ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN (Reuter, AFP) Bomba robbant péntek hajnalban Belfast egyik éjjel-nappal nyitva tartó belvárosi kávéházában. A leomló falak maguk alá temettek egy pincérnőt és megsebesítettek vagy tíz vendéget. A pincérnő súlyos sérüléseket szenvedett. A kávéház épületében van egyébként a brit légierő belfasti toborzóirodája, valamint a Daily Express észak-írországi szerkesztősége. Feltételezik, hogy a merénylet elsősorban a Daily Express ellen irányult, mivel a lap az utóbbi időben több cikkében élesen támadta az ír köztársasági hadsereg (IRA) elnevezésű illegális szervezetet. Éjféltájban három bomba robbant Londonderryben is. A robbanások mindössze csekély anyagi károkat okoztak. ELTEMETTÉK A LIBÉRIAI ELNÖKÖT (UPI) Óriási katonai gyászpompával temették el csütörtökön William Tubman libériai elnököt. A temetésen kilenc afrikai államfő, Diallo Telli AESZ-főtitkár és számos magas rangú külföldi személyiség vett részt. Tubman pénteken halt meg egy londoni kórházban, miután műtétet hajtottak végre rajta. A 75 éves elnök 1943 óta állt Libéria élén. A HARRIS-INTÉZET FELMÉRÉSE (AP) A Harris-intézet közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak nagy többsége amellett foglal állást, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a legkülönfélébb területeken szélesedjék az együttműködés. A megkérdezettek 80 százaléka síkraszállt a széles körű tudományos és kulturális csere mellett, 76 százalékuk szükségesnek tartja a két ország kereskedelmének jelentős bővítését, 71 százalék nagy együttműködési lehetőséget lát a tengerek és az óceánok közös kutatásában. NORVÉGIA ELUTASÍTJA A BRIT JAVASLATOT (Reuter) A norvég külügyminisztérium szóvivője a Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva kijelentette: az oslói kormány elveti azt a brit indítványt, hogy a NATO- partnerek járuljanak hozzá ahhoz az összeghez, amelyhez a Valletta- kormány Nagy- Britannia máltai katonai jelenlétének további fenntartását köti. A szóvivői közlés szerint a döntés a külügyminisztérium és hadügyminisztérium konzultációja során született. A szóvivő „formális okokra hivatkozott”, hozzátéve, hogy Norvégiának amúgy sincs „különösebb katonai érdekeltsége” a földközi-tengeri szigetországban. KOMMUNISTÁK LETARTÓZTATÁSA INDONÉZIÁBAN (AFP) Az Antara hivatalos indonéz hírügynökség jelentése szerint az idén mintegy másfél száz kommunistát tartóztattak le Dél-Szumátrában. Ugyancsak az Antara adatai szerint jelenleg mintegy 70 000 kommunistát tartanak fogva Indonézia börtöneiben. A nap híreiből Harcok a Mekongnál (UPI) Saigoni katonai szóvivők közlései szerint Indokína különböző részein az elmúlt 24 órában változó erősségű hadműveletek folytak. Kambodzsában a Mekong folyótól keletre dél-vietnami egységek harcba keveredtek a hazafias erőkkel. Laoszban a királyi hadsereg egységei elfoglalták az ország déli részében fekvő Saravane városát. Bevonulásuk a városba minden harc nélkül történt, mert a hazafias erők az általuk 1970 júniusában elfoglalt várost előzőleg már kiürítették. Az AP egy péntek reggeli jelentésében rámutat, hogy egyre nehezebbé válik eltitkolni az amerikaiak részvételének arányát a laoszi harcokban. Hivatalos helyen évek óta tagadják, hogy Laoszban amerikai katonák is harcolnak a kormánycsapatok oldalán, de lassacskán kiderült, hogy az Egyesült Államok aktívan támogatja a laoszi kormányhadsereg hadműveleteit. TASZSZ-közlemény a szudáni eseményekről A TASZSZ pénteken a következő közleményt adta ki: A szovjet vezető körök figyelemmel kísérik a Szudánban végbemenő eseményeket. Megtettek és megtesznek minden lehetségest, hogy megállítsák az ország haladó, nemzeti demokratikus erői, közöttük a Szudáni Kommunista Párt vezetői és tagjai elleni véres tömegterror tombolását. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke július 25-én felhívást intézett Nimeri tábornok szudáni államfőhöz annak érdekében, hogy a katonai bíróság elé állított szudáni közéleti személyiségek ellen ne hozzanak szigorú ítéleteket. Kifejezést adva súlyos aggodalmuknak a folytatódó terrorral kapcsolatban, a szovjet vezetők a Szovjetunió khartúmi nagykövete útján július 26-án nyilatkozatot intéztek Nimeri elnökhöz. Ebben a nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a Szovjetuniónak nincs szándéka beavatkozni Szudán belügyeibe, minthogy ez ellentmondana a szovjet külpolitikai elveinek. Ezzel egyidejűleg a szovjet vezetők felhívták a figyelmet a szudáni hatóságok néhány olyan intézkedésére, amelyek csalást mérnek a Szovjetunió és a Szudáni Demokratikus Köztársaság jó kapcsolataira. Emlékeztettek arra, hogy barátságtalan lépések történtek a Szovjetunió Szudánban tartózkodó képviselőivel szemben, károkat okoztak a Khartúmban dolgozó szovjet állampolgárok vagyonában, fenyegették ezeket az embereket, erőszakos cselekményeket követtek el ellenük. A szovjet intézményekkel és állampolgárokkal szemben elkövetett ilyen jellegű provokációs kilengésekaggodalommal töltik el a szovjet embereket, és ezzel kapcsolatban, természetesen felmerül a kérdés, vajon hová akarnak jutni a Szudáni Demokratikus Köztársaság vezetői, szándékukban áll-e fenntartani a baráti kapcsolatokat országaink között, vagy azt óhajtják, hogy ezek a kapcsolatok megromoljanak, esetleg teljesen megszakadjanak. Ismeretes, hogy Szudánban, s az ország határain kívül vannak olyan erők, amelyek a felelősséget ezért vagy azért a belpolitikai fejleményért a Szovjetunióra szeretnék hárítani. A szovjet vezetők úgy vélik, hogy ezeket az erőket ebbéli próbálkozásukban elkerülhetetlen kudarc várja. A Szovjetunió és a Szudáni Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok fenntartásának és fejlesztésének feladata csak abban az esetben oldható meg sikeresen, ha erre mindkét fél törekedni fog: mind a Szovjetunió, mind pedig Szudán vezetői. Július 26-i nyilatkozatukban a szovjet vezetők a humanizmus elveiből kiindulva ismét kötelességüknek tartották nyomatékosan felszólítani Nimeri tábornokot: ne folyamodjék szélsőséges lépésekhez a július 19-i eseményekkel kapcsolatban bíróság elé állított személyek elítélésekor. A nyilatkozatban kifejezést kapott az a meggyőződés, hogy a kérdésnek ez a fajta megközelítése széles körű megértésre fog találni a népek, a haladó emberiség körében. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a Szovjetunió és az egész világ demokratikus közvéleménye számára nehezen érthetők a szudáni tömegterror tényei, hogy olyanokat, akik közvetlenül nem is vettek (Folytatása az 5. oldalon)