Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1972-06-01 / 150. szám

Magyar Hírlap Fidel Castro kitüntetése (Folytatás az­ 1. oldalról) nagy sikereket er­dményezzen a testvéri kubai népnek, a­nnak a népnek, amely az amerikai kontur­ensen először vitte győze­lemre a társsrdalmi haladás, a szocialista forradalom ügyét — mondotta Losonczi Pál, majd további sikereket, jó egészséget kívánt Fidel Castrónak. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai for­radalmi kormány elnöke köszönő szavai­val elmondotta, hogy a kubai nép mély szimpátiát és tiszteletet érez a magyar nép, a Magyar Népköztársaság pártja és kormánya iránt. Tudatában van annak, hogy Szovjet-Oroszország után közvetle­nül Magyarország volt az az ország, ahol létrejött a munkáshatalom. Majd így foly­tatta : — Ismerjük kitartásukat, szilárdságu­kat, hősiességüket a harcban, amelyet a reakcióval, a fasizmussal szemben foly­tattak. Ismerjük küzdelmeiket azért, hogy győzelemre vigyék a szocializmust, azt a hősies magatartást, amellyel népük és pártjuk a legr.-'iezebb helyzetekben is síkraszállt a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős mun­kások és munkásnők iránt, akik életüket áldozták az ügyért. Emlékezünk az elnyo­matásokra és a győzelmekre is. Magyar­­országon véglegesen győzött a szocializ­mus. Nagy és nehéz próbákat álltak ki. Népünk megérti és értékeli a sikereket, amelyeket népük elért, a mi népünknek is nagyon nehéz körülmények között kel­lett harcolnia, hogy a szocializmus ügyét győzelemre vigye. Fidel Castro végül kifejezte, hogy a to­vábbiakban is a kubai és a magyar nép barátságának elmélyítésén kívánnak munkálkodni, s harcolnak a szocializmus győzelméért, a nemzetközi munkásmoz­galom egységéért, az imperializmus ellen. A kitüntetés átadásánál jelen volt Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára és a magyar, vala­mint a kubai delegáció tagjai. Fogadás az Országházban A Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa szerdán este fogadást adott dr. Fi­del Castro Ruz tiszteletére az Országház­ban. Részt vettek a fogadáson a kubai kormányelnök kíséretének tagjai is. Magyar részről a fogadáson részt vett Kádár János, Losonczi Pál, Fock Jenő, Aczél György, Apró Antal, Benke Valé­ria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gaz­dasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadáson Fock Je­nő pohárköszöntőt mondott. Magyar—kubai ifjúsági találkozó A Kubai Ifjúkommunisták Szövetsége Országos Tanácsának első titkára szerda délután találkozott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagjaival. Jaime Crombet Hernandez Baguero és dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára kölcsönösen tájékozta­tást adott a két ifjúsági szövetség közel­múltban megtartott kongresszusáról, majd megtárgyalták az együttműködés tapasztalatait és továbbfejlesztésének le­hetőségeit, véleményt cseréltek a nem­zetközi ifjúsági mozgalom időszerű kér­déseiről, a X. Világifjúsági Találkozóra való előkészületekről. KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban fejezte ki jókíván­ságait Habib Burgiba köztársasági elnök­nek. Benke Valéria látogatása a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházában Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán ellátogatott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházába, ahol a Textil-, Bőr- és Ruhá­zatipari Szakszervezetek Szövetsége el­nökségének tagjaival találkozott. Vála­szolt a hozzá eljuttatott belpolitikai kér­désekre, s a három szakszervezet vezetői­től tájékoztatást kapott a mozgalom idő­szerű kérdéseiről. A találkozón — ame­lyen részt vett Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter is — egyebek között szó volt a három szakma dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a negyedik ötéves terv végrehajtásának eddigi tapasztala­tairól, a rekonstrukció jelenlegi állásá­ról, s a közeljövő legfontosabb feladatai­ról is. Nemes Dezső látogatása Baranyában Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, szerdán Baranyába látogatott. Délelőtt Pécsett a pártszékházban Novics János, a Baranya megyei pártbizottság el­ső titkára, a pártbizottság titkárai fogad­ták a vendégeket, és tájékoztatták a me­gye fejlődéséről, életéről. Ezután aktíva­­ülés kezdődött, ahol Nemes Dezső az idő­szerű külpolitikai kérdésekről tájékoztat­ta a megye párt- és állami szerveinek, to­vábbá kulturális és oktatási intézményei­nek vezetőit, aktivistáit. Délután Nemes Dezső a megyei vezetők társaságában fel­kereste a Pécsi Bőrgyárat. Megtekintette az üzemet és beszélgetést folytatott a gyár gazdasági, párt és társadalmi vezetőivel. A program az MSZMP oktatási igazgató­ságán tett látogatással ért véget. Hazánkba érkezett a szovjet hús- és tejipari miniszter Szerdán Sz. F. Antonov, a Szovjetunió hús- és tejipari miniszterének vezetésével küldöttség érkezett hazánkba. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, dr. Lénárt Lajos mi­niszterhelyettes, s jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. Szerdán Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese hivatalában fogadta Sz. F. Antonovot. Szívélyes, baráti hangú megbeszélést folytattak a két ország élel­miszeriparát érintő kérdésekről. Jelen volt a megbeszélésen dr. Lénárt Lajos és V. J. Pavlov. Sz. F. Antonovot fogadta dr. Dimény Imre is. A két minisztérium közötti együttműködés kiszélesítésének lehető­ségeiről tárgyaltak. Ilku Pál hazaérkezett Franciaországból Ilku Pál művelődésügyi miniszter ha­zaérkezett Franciaországból, ahol részt vett a Bordeaux-ban rendezett magyar képzőművészeti kiállítás megnyitásán. Franciaországi tartózkodása során talál­kozott Chaban­ Delmas miniszterelnökkel és tárgyalt Jacques Duhamel kulturális miniszterrel. Művelődésügyi küldöttség utazott Belgrádba Dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kulturális és oktatási együttműködés 1972—1973. évi munkatervének tárgyalására. Új tokiói nagykövetünk megérkezett állomáshelyére *. Május 31-én megérkezett állomáshelyé-­­ re Horváth Ernő, a Magyar Népköztársa­ság új tokiói nagykövete. A magyar nagy­követet a japán főváros repülőterén Ta­­keucsi Harumi, a külügyminisztérium protokollfőnöke, a szocialista országok diplomáciai képviseletének vezetői, vala­mint a magyar kolónia tagjai fogadták. m­forum 1972. JÚNIUSI, CSÜTÖRTÖK 3 VERSENY A népek békés gazdasági versenyének előfeltétele és velejárója, hogy a gaz­dasági élet nemzetközivé válik. A világ népei között még sohasem léteztek olyan szoros és sokrétű gazdasági kapcsolatok, mint amilyeneknek ma tanúi vagyunk. E törekvést egyre erősíti és szélesíti a tudo­mányos technikai forradalom. Korszerű számítógépeink a szocialista világ népeinek együttes alkotásai; a ma­gyar—szovjet alumíniumipari egyezmény világviszonylatban is kiemelkedő; a ma­gyar—lengyel műszálgyártás, a szocialis­ta államok gépjárműipari együttműkö­dése, közös nemzetközi beruházásaink mind a gazdaság, az alkotó emberi mun­ka nemzetközi méretű összekapcsolódá­sának bizonyságai. Ide kívánkozik az is: magyar gyártmá­nyú kerékpárok futnak Hollandiában, magyar gázolaj vásárolható a Német Szö­vetségi Köztársaságban, magyar bútorok, sporteszközök kaphatók Franciaország­ban, cipők és bundák Angliában, televí­ziók Svájcban, üvegáru az Egyesült Ál­lamokban, komplett magyar gyárak mű­ködnek Indiában, szerszámgépek Brazí­liában, izzólámpák Argentínában, cérna Ecuadorban, szemüveglencse Uruguay­­­ban ... A nemzetközi gazdasági élet ma már nem szorítkozik kizárólag az áruforga­lomra. Az árucserével azonos — annál gyakran nagyobb — jelentőségű a tudo­mányos eredmények, a műszaki találmá­nyok, a termelési tapasztalatok nemzet­közi cseréje. Ám a termelés, a gazdaság nemzetközivé válása a szerelők, a műsza­ki és kereskedelmi szakemberek százez­reinek tanulmányi és üzleti utazásaiban, a nemzetközi tudományos tanácskozáso­kon, a tudományos publikációk hatalmas számában is kifejeződik. A műszaki-gazdasági kapcsolatokkal párhuzamosan a népek egymás közötti szellemi érintkezése is mind árnyaltabb. A nemzetközivé váló gazdasági élet, a szocializmus rendszerének nyíltsága nem­zetközi méretekben segíti a nacionalista ideológiák, a népeket megosztó-elválasz­­tó eszmék leküzdését. Földrészünk, Euró­pa a legjobb példa arra, miként hat a termelőerők forradalmi fejlődése a két társadalmi rendszer országai közötti szo­rosabb kapcsolatok kialakulására. Nyugat-Európa számos tőkés országát, az erőviszonyok alakulása és politikai érdekeik mellett, a gazdasági verseny lo­gikája, a reális tényezők józan számba­vétele ébresztette rá, hogy előítéletektől és a hidegháborús vaskalaposságtól men­tesen keressék a szocialista államokkal való tartós gazdasági kapcsolatok lehető­ségeit. A szocializmus a gazdaságban is világtényező a felkészült ellenfél, ugyan­akkor korrekt üzleti partner. A szocializmus és a kapitalizmus világ­­rendszerének határait mind sűrűbben szelik át kőolaj- és gázvezetékek, száraz­földi, vízi, légi és más gazdasági útvo­nalak. Szovjet, magyar, román, bolgár ka­mionok százaival találkozhat az utazó Anglia, Svájc, Belgium, Svédország, Ku­wait országútjain. Az áruszállítások mel­lett szakadatlanul növekszik a turizmus is, mind többen utaznak Nyugatról Ke­letre, Keletről pedig nyugati irányba. A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése világjelenség. Olyan történelmi korban valósul meg, amikor végérvénye­sen megszűnt a tőke világuralma, amikor korunk meghatározó tényezője a szocia­lizmus. Az évszázadokon át örökérvényű­nek hitt kapitalizmus történelme során először­­ alkalmazkodásra kényszerül. Alkalmazkodnia kell a megváltozott vi­lághoz, azokhoz az új realitásokhoz, ame­lyek eleve kizárják a „nagy gazdasági térségek vérrel és vassal” történő létre­hozásának, meghódításának lehetőségét. Az integráció a szocialista népek világ­közösségén belül a legmagasabb fokú. A szocialista integráció nem zárt csopor­tosulás, a kölcsönös előnyök elve alap­ján valamennyi országgal a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésére törek­szik. A szocialista országok tudomány- és gazdaságpolitikája az egyetemes em­beri haladás érdekében törekszik a nem­zetközi munkamegosztás előnyeinek szé­les körű hasznosítására. A tőkés államok­kal folytatott gazdasági kapcsolataink, műszaki-tudományos együttműködésünk fejlesztése elvi alapokra, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének lenini elveire épül. A gazdasági, tudományos és műszaki élet internacionalizálása törvényszerűen a népek közeledéséhez, egymás jobb megismeréséhez-megértéséhez, a tapasz­talatok kölcsönös és sokoldalú tanulmá­nyozásához vezet. A szocialista népek ak­tív kezdeményezéseivel párosuló tudomá­nyos és technikai forradalom a nemzet­közi együttműködésnek alapjaiban új formáit hozta létre: bolygónk természeti javainak közös védelmét és ésszerű fel­­használását. A Szovjetunió konkrét ja­vaslatokat tett a környezetvédelem érde­kében a nemzetközi együttműködésre. L. 1. Brezsnyev mondta az SZKP XXIV. kongresszusán: „... Országunk kész más érdekelt államokkal együtt részt venni az olyan kérdések megoldásában, mint a környezetvédelem, az energiaforrások és más természeti kincsek feltárása, a köz­lekedés és hírközlés fejlesztése, a legve­szélyesebb és legelterjedtebb betegségek leküzdése és megelőzése, a világűr és a tengerek kutatása és meghódítása.” Az űrkorszak úttörőjétől, a szovjet ál­lamtól indult ki az a kezdeményezés, hogy a világűr meghódítása a béke meg­szilárdítását, a népek közeledését szolgál­ja. Ugyancsak a szovjet állam haszno­sítja legkövetkezetesebben békés célokra az atomenergiát. V­állaljuk a két rendszer közötti gazda­­­­sági versenyt, lényegesnek tartjuk a gazdasági fejlődést, de nem egy szűk cso­port nagyobb gazdagságáért, hanem az új társadalom teljes győzelméért, az em­beri értékek maximális kibontakoztatá­sát elősegítő anyagi feltételek előterem­téséért. A gazdaságot eszköznek tekintjük — a teljesebb emberért! A szocialista gazdaság a béke gazda­sága, legjobb eredményeit békés körül­mények között éri el. A szocialista néper­ az emberi haladást, a szocializmusért folytatott békés gazdasági verseny útját követik, szemben a „forradalom export­ját” valló kalandor nézetekkel. A gazda­sági verseny alatt mi mindig és minden­kor aktív forradalmi cselekvést is értünk, nem várjuk passzívan a kapitalizmus csődjét. A szocializmus a termelőerők, a termelés, az emberiség fejlődésének el­kerülhetetlenül bekövetkező fejlődési fo­ka. A népek gazdasági közeledése egyre erőteljesebb. A világ munkásainak, tu­dósainak, népeinek mind sokrétűbb együttműködésén alapuló nemzetközi munkamegosztás közegében csökkennek az imperialista erőszak, a háborúk és a más népek leigázására törekvő hódító po­litika lehetőségei. A kapitalizmus, több évszázados törté­nete során a gazdasági versenynek egyet­len formáját hozta létre: a profitversenyt. Vagyis azt a versenyformát, amelyben az győz, aki a legradikálisabban csökkenti a termelés költségeit — beleértve az árut képező munkaerő költségeit is. Mi másként értelmezzük a versenyt. Alapvető célnak a művelt, jellemes, test­ben és lélekben egészséges emberek tár­sadalmát, a szocializmust tekintjük. A munka nemzetközivé válása pedig út a békéhez és az értelem­ világméretű győ­zelméhez. ÁGOSTON LÁSZLÓ Létrehozzák az Akadémia észak-dunántúli bizottságát helyettes, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Té­tényi Pál, az Akadémia főtitkárhelyettese. A megye képviseletében részt vett a meg­beszélésen Pap János, az MSZMP Veszp­rém megyei bizottságának első titkára, Horváth János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. A tanácskozáson hangoztatták annak fontosságát, hogy Veszprém megyének a tudományos és kulturális életben elért rangja, fontos szerepe indokolttá teszi egy területi irányító és koordináló központ létrehozását. E célból rövidesen létrehoz­zák veszprémi székhellyel a Magyar Tu­dományos Akadémia észak-dunántúli bi­zottságát. A városi tanács a veszprémi várban térítésmentesen az Akadémia rendelkezé­sére bocsátott egy műemlék jellegű épü­letet. A Veszprém megyei pártbizottságon szerdán a megye tudományos életének to­vábbi fejlesztéséről tanácskoztak. Ez al­kalommal Veszprémbe látogatott dr. Po­­linszky Károly művelődésügyi miniszter- A Magyar Élettani Társaság vándorgyűlése Szerdán a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében ünnepélyesen megnyi­tották a Magyar Élettani Társaság XXXVIII. vándorgyűlését, amelyet a tár­saság a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályával közösen rendezett. A megnyitáson részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Lissák Kálmán akadémikus, a társaság elnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy a társaság elnökségének hatá­rozata értelmében a vándorgyűlést Far­kas Géza professzor emlékének szentelik — az élettan nagy magyar művelőjének centenáriuma alkalmából. Azután Gömöri Pál akadémikus, az Akadémia orvosi osz­tálya és az idei vándorgyűlés elnöke mon­dott emlékbeszédet. Beszéde végén át­nyújtotta a Farkas Géza-emlékérmet a társaság elnökségének, a tudós egykori munkahelyei, a mai Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetem és az Állatorvostudo­mányi Egyetem rektorainak, élettani tan­székei vezetőinek, valamint a még élő Farkas-tanítványoknak.

Next