Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1972-06-01 / 150. szám
Magyar Hírlap Fidel Castro kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) nagy sikereket erdményezzen a testvéri kubai népnek, annak a népnek, amely az amerikai konturensen először vitte győzelemre a társsrdalmi haladás, a szocialista forradalom ügyét — mondotta Losonczi Pál, majd további sikereket, jó egészséget kívánt Fidel Castrónak. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke köszönő szavaival elmondotta, hogy a kubai nép mély szimpátiát és tiszteletet érez a magyar nép, a Magyar Népköztársaság pártja és kormánya iránt. Tudatában van annak, hogy Szovjet-Oroszország után közvetlenül Magyarország volt az az ország, ahol létrejött a munkáshatalom. Majd így folytatta : — Ismerjük kitartásukat, szilárdságukat, hősiességüket a harcban, amelyet a reakcióval, a fasizmussal szemben folytattak. Ismerjük küzdelmeiket azért, hogy győzelemre vigyék a szocializmust, azt a hősies magatartást, amellyel népük és pártjuk a legr.-'iezebb helyzetekben is síkraszállt a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős munkások és munkásnők iránt, akik életüket áldozták az ügyért. Emlékezünk az elnyomatásokra és a győzelmekre is. Magyarországon véglegesen győzött a szocializmus. Nagy és nehéz próbákat álltak ki. Népünk megérti és értékeli a sikereket, amelyeket népük elért, a mi népünknek is nagyon nehéz körülmények között kellett harcolnia, hogy a szocializmus ügyét győzelemre vigye. Fidel Castro végül kifejezte, hogy a továbbiakban is a kubai és a magyar nép barátságának elmélyítésén kívánnak munkálkodni, s harcolnak a szocializmus győzelméért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az imperializmus ellen. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és a magyar, valamint a kubai delegáció tagjai. Fogadás az Országházban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szerdán este fogadást adott dr. Fidel Castro Ruz tiszteletére az Országházban. Részt vettek a fogadáson a kubai kormányelnök kíséretének tagjai is. Magyar részről a fogadáson részt vett Kádár János, Losonczi Pál, Fock Jenő, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadáson Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Magyar—kubai ifjúsági találkozó A Kubai Ifjúkommunisták Szövetsége Országos Tanácsának első titkára szerda délután találkozott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagjaival. Jaime Crombet Hernandez Baguero és dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára kölcsönösen tájékoztatást adott a két ifjúsági szövetség közelmúltban megtartott kongresszusáról, majd megtárgyalták az együttműködés tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről, a X. Világifjúsági Találkozóra való előkészületekről. KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA Távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Habib Burgiba köztársasági elnöknek. Benke Valéria látogatása a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházában Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán ellátogatott a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének székházába, ahol a Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszervezetek Szövetsége elnökségének tagjaival találkozott. Válaszolt a hozzá eljuttatott belpolitikai kérdésekre, s a három szakszervezet vezetőitől tájékoztatást kapott a mozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón — amelyen részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter is — egyebek között szó volt a három szakma dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a negyedik ötéves terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, a rekonstrukció jelenlegi állásáról, s a közeljövő legfontosabb feladatairól is. Nemes Dezső látogatása Baranyában Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, szerdán Baranyába látogatott. Délelőtt Pécsett a pártszékházban Novics János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, a pártbizottság titkárai fogadták a vendégeket, és tájékoztatták a megye fejlődéséről, életéről. Ezután aktívaülés kezdődött, ahol Nemes Dezső az időszerű külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megye párt- és állami szerveinek, továbbá kulturális és oktatási intézményeinek vezetőit, aktivistáit. Délután Nemes Dezső a megyei vezetők társaságában felkereste a Pécsi Bőrgyárat. Megtekintette az üzemet és beszélgetést folytatott a gyár gazdasági, párt és társadalmi vezetőivel. A program az MSZMP oktatási igazgatóságán tett látogatással ért véget. Hazánkba érkezett a szovjet hús- és tejipari miniszter Szerdán Sz. F. Antonov, a Szovjetunió hús- és tejipari miniszterének vezetésével küldöttség érkezett hazánkba. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes, s jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. Szerdán Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese hivatalában fogadta Sz. F. Antonovot. Szívélyes, baráti hangú megbeszélést folytattak a két ország élelmiszeriparát érintő kérdésekről. Jelen volt a megbeszélésen dr. Lénárt Lajos és V. J. Pavlov. Sz. F. Antonovot fogadta dr. Dimény Imre is. A két minisztérium közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Ilku Pál hazaérkezett Franciaországból Ilku Pál művelődésügyi miniszter hazaérkezett Franciaországból, ahol részt vett a Bordeaux-ban rendezett magyar képzőművészeti kiállítás megnyitásán. Franciaországi tartózkodása során találkozott Chaban Delmas miniszterelnökkel és tárgyalt Jacques Duhamel kulturális miniszterrel. Művelődésügyi küldöttség utazott Belgrádba Dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kulturális és oktatási együttműködés 1972—1973. évi munkatervének tárgyalására. Új tokiói nagykövetünk megérkezett állomáshelyére *. Május 31-én megérkezett állomáshelyé- re Horváth Ernő, a Magyar Népköztársaság új tokiói nagykövete. A magyar nagykövetet a japán főváros repülőterén Takeucsi Harumi, a külügyminisztérium protokollfőnöke, a szocialista országok diplomáciai képviseletének vezetői, valamint a magyar kolónia tagjai fogadták. mforum 1972. JÚNIUSI, CSÜTÖRTÖK 3 VERSENY A népek békés gazdasági versenyének előfeltétele és velejárója, hogy a gazdasági élet nemzetközivé válik. A világ népei között még sohasem léteztek olyan szoros és sokrétű gazdasági kapcsolatok, mint amilyeneknek ma tanúi vagyunk. E törekvést egyre erősíti és szélesíti a tudományos technikai forradalom. Korszerű számítógépeink a szocialista világ népeinek együttes alkotásai; a magyar—szovjet alumíniumipari egyezmény világviszonylatban is kiemelkedő; a magyar—lengyel műszálgyártás, a szocialista államok gépjárműipari együttműködése, közös nemzetközi beruházásaink mind a gazdaság, az alkotó emberi munka nemzetközi méretű összekapcsolódásának bizonyságai. Ide kívánkozik az is: magyar gyártmányú kerékpárok futnak Hollandiában, magyar gázolaj vásárolható a Német Szövetségi Köztársaságban, magyar bútorok, sporteszközök kaphatók Franciaországban, cipők és bundák Angliában, televíziók Svájcban, üvegáru az Egyesült Államokban, komplett magyar gyárak működnek Indiában, szerszámgépek Brazíliában, izzólámpák Argentínában, cérna Ecuadorban, szemüveglencse Uruguayban ... A nemzetközi gazdasági élet ma már nem szorítkozik kizárólag az áruforgalomra. Az árucserével azonos — annál gyakran nagyobb — jelentőségű a tudományos eredmények, a műszaki találmányok, a termelési tapasztalatok nemzetközi cseréje. Ám a termelés, a gazdaság nemzetközivé válása a szerelők, a műszaki és kereskedelmi szakemberek százezreinek tanulmányi és üzleti utazásaiban, a nemzetközi tudományos tanácskozásokon, a tudományos publikációk hatalmas számában is kifejeződik. A műszaki-gazdasági kapcsolatokkal párhuzamosan a népek egymás közötti szellemi érintkezése is mind árnyaltabb. A nemzetközivé váló gazdasági élet, a szocializmus rendszerének nyíltsága nemzetközi méretekben segíti a nacionalista ideológiák, a népeket megosztó-elválasztó eszmék leküzdését. Földrészünk, Európa a legjobb példa arra, miként hat a termelőerők forradalmi fejlődése a két társadalmi rendszer országai közötti szorosabb kapcsolatok kialakulására. Nyugat-Európa számos tőkés országát, az erőviszonyok alakulása és politikai érdekeik mellett, a gazdasági verseny logikája, a reális tényezők józan számbavétele ébresztette rá, hogy előítéletektől és a hidegháborús vaskalaposságtól mentesen keressék a szocialista államokkal való tartós gazdasági kapcsolatok lehetőségeit. A szocializmus a gazdaságban is világtényező a felkészült ellenfél, ugyanakkor korrekt üzleti partner. A szocializmus és a kapitalizmus világrendszerének határait mind sűrűbben szelik át kőolaj- és gázvezetékek, szárazföldi, vízi, légi és más gazdasági útvonalak. Szovjet, magyar, román, bolgár kamionok százaival találkozhat az utazó Anglia, Svájc, Belgium, Svédország, Kuwait országútjain. Az áruszállítások mellett szakadatlanul növekszik a turizmus is, mind többen utaznak Nyugatról Keletre, Keletről pedig nyugati irányba. A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése világjelenség. Olyan történelmi korban valósul meg, amikor végérvényesen megszűnt a tőke világuralma, amikor korunk meghatározó tényezője a szocializmus. Az évszázadokon át örökérvényűnek hitt kapitalizmus történelme során először alkalmazkodásra kényszerül. Alkalmazkodnia kell a megváltozott világhoz, azokhoz az új realitásokhoz, amelyek eleve kizárják a „nagy gazdasági térségek vérrel és vassal” történő létrehozásának, meghódításának lehetőségét. Az integráció a szocialista népek világközösségén belül a legmagasabb fokú. A szocialista integráció nem zárt csoportosulás, a kölcsönös előnyök elve alapján valamennyi országgal a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésére törekszik. A szocialista országok tudomány- és gazdaságpolitikája az egyetemes emberi haladás érdekében törekszik a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek széles körű hasznosítására. A tőkés államokkal folytatott gazdasági kapcsolataink, műszaki-tudományos együttműködésünk fejlesztése elvi alapokra, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül. A gazdasági, tudományos és műszaki élet internacionalizálása törvényszerűen a népek közeledéséhez, egymás jobb megismeréséhez-megértéséhez, a tapasztalatok kölcsönös és sokoldalú tanulmányozásához vezet. A szocialista népek aktív kezdeményezéseivel párosuló tudományos és technikai forradalom a nemzetközi együttműködésnek alapjaiban új formáit hozta létre: bolygónk természeti javainak közös védelmét és ésszerű felhasználását. A Szovjetunió konkrét javaslatokat tett a környezetvédelem érdekében a nemzetközi együttműködésre. L. 1. Brezsnyev mondta az SZKP XXIV. kongresszusán: „... Országunk kész más érdekelt államokkal együtt részt venni az olyan kérdések megoldásában, mint a környezetvédelem, az energiaforrások és más természeti kincsek feltárása, a közlekedés és hírközlés fejlesztése, a legveszélyesebb és legelterjedtebb betegségek leküzdése és megelőzése, a világűr és a tengerek kutatása és meghódítása.” Az űrkorszak úttörőjétől, a szovjet államtól indult ki az a kezdeményezés, hogy a világűr meghódítása a béke megszilárdítását, a népek közeledését szolgálja. Ugyancsak a szovjet állam hasznosítja legkövetkezetesebben békés célokra az atomenergiát. Vállaljuk a két rendszer közötti gazdasági versenyt, lényegesnek tartjuk a gazdasági fejlődést, de nem egy szűk csoport nagyobb gazdagságáért, hanem az új társadalom teljes győzelméért, az emberi értékek maximális kibontakoztatását elősegítő anyagi feltételek előteremtéséért. A gazdaságot eszköznek tekintjük — a teljesebb emberért! A szocialista gazdaság a béke gazdasága, legjobb eredményeit békés körülmények között éri el. A szocialista néper az emberi haladást, a szocializmusért folytatott békés gazdasági verseny útját követik, szemben a „forradalom exportját” valló kalandor nézetekkel. A gazdasági verseny alatt mi mindig és mindenkor aktív forradalmi cselekvést is értünk, nem várjuk passzívan a kapitalizmus csődjét. A szocializmus a termelőerők, a termelés, az emberiség fejlődésének elkerülhetetlenül bekövetkező fejlődési foka. A népek gazdasági közeledése egyre erőteljesebb. A világ munkásainak, tudósainak, népeinek mind sokrétűbb együttműködésén alapuló nemzetközi munkamegosztás közegében csökkennek az imperialista erőszak, a háborúk és a más népek leigázására törekvő hódító politika lehetőségei. A kapitalizmus, több évszázados története során a gazdasági versenynek egyetlen formáját hozta létre: a profitversenyt. Vagyis azt a versenyformát, amelyben az győz, aki a legradikálisabban csökkenti a termelés költségeit — beleértve az árut képező munkaerő költségeit is. Mi másként értelmezzük a versenyt. Alapvető célnak a művelt, jellemes, testben és lélekben egészséges emberek társadalmát, a szocializmust tekintjük. A munka nemzetközivé válása pedig út a békéhez és az értelem világméretű győzelméhez. ÁGOSTON LÁSZLÓ Létrehozzák az Akadémia észak-dunántúli bizottságát helyettes, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tétényi Pál, az Akadémia főtitkárhelyettese. A megye képviseletében részt vett a megbeszélésen Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, Horváth János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora. A tanácskozáson hangoztatták annak fontosságát, hogy Veszprém megyének a tudományos és kulturális életben elért rangja, fontos szerepe indokolttá teszi egy területi irányító és koordináló központ létrehozását. E célból rövidesen létrehozzák veszprémi székhellyel a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli bizottságát. A városi tanács a veszprémi várban térítésmentesen az Akadémia rendelkezésére bocsátott egy műemlék jellegű épületet. A Veszprém megyei pártbizottságon szerdán a megye tudományos életének további fejlesztéséről tanácskoztak. Ez alkalommal Veszprémbe látogatott dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter- A Magyar Élettani Társaság vándorgyűlése Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Magyar Élettani Társaság XXXVIII. vándorgyűlését, amelyet a társaság a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályával közösen rendezett. A megnyitáson részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Lissák Kálmán akadémikus, a társaság elnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy a társaság elnökségének határozata értelmében a vándorgyűlést Farkas Géza professzor emlékének szentelik — az élettan nagy magyar művelőjének centenáriuma alkalmából. Azután Gömöri Pál akadémikus, az Akadémia orvosi osztálya és az idei vándorgyűlés elnöke mondott emlékbeszédet. Beszéde végén átnyújtotta a Farkas Géza-emlékérmet a társaság elnökségének, a tudós egykori munkahelyei, a mai Semmelweis Orvostudományi Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem rektorainak, élettani tanszékei vezetőinek, valamint a még élő Farkas-tanítványoknak.