Magyar Hírlap, 1975. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1975-02-16 / 47. szám
Magyar Hírlap hazai körkép 1975. FEBRUÁR 16, VASARNAP 5 aMagyar Hírlap v Csongrád megyében Interjú a megye vezetőivel Erőforrásunk: a dolgozók bizalma Végére érve Csongrád megyéről szóló cikksorozatunknak, a már kialakult gyakorlathoz híven kéréssel fordultunk a megye párt- és állami vezetőihez. Arra kértük őket, válaszoljanak a Magyar Hírlap szerkesztőségének kérdéseire, a megye eredményeiről, gondjairól. Kérdéseinkre dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság ttikára és Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese válaszolt Ipar . Napjainkban, a XI. pártkongresszusra való felkészülés időszakában, mi az, ami a leginkább jellemző a megye arculatának változásaira? Hogyan fejlődik az ipari termelés? — A megye gazdasága a IV. ötéves tervidőszak alatt erőteljesen fejlődik. Az iparban és az építőiparban befejeződött a tervidőszak közbenső éveiben a fejlődés extenzív szakasza, így a mezőgazdasági ágazat után e két népgazdasági ágazatban is az intenzív fejlődés vált a gazdasági növekedés alapvető forrásává. A végrehajtott ipartelepítés, valamint a fejlesztések alapvető jelentőségűek a megye iparának szerkezete és műszaki színvonala tekintetében, melyek hosszabb távon meghatározták az ipari termelés további alakulását. Az iparfejlesztés következtében módosul a megye iparszerkezete. Ennek hatására a hagyományos könnyű- és élelmiszeripar mellett egyre nagyobb arányt képvisel a nehézipar, amelynek fejlesztésére az elmúlt években a legnagyobb anyagi erőt fordítottuk. A korábbi időszakhoz képest megváltozott a beruházások anyagi-műszaki összetétele. Csökkent az építés részaránya, és növekszik a gépi beruházásoké, ami az intenzív fejlesztés lehetőségét az eszközök oldaláról előmozdítja. Az iparfejlesztés jellemző vonása megyénkben, hogy döntően a nehéziparra koncentrálódik az egyes ágazatok fejlesztési aránya, ennek üteme azonban eltérő. — Az átlagot meghaladóan nőnek — nagyobb részt a nehéziparba tartozó — dinamikus ágazatok, melyek a műszakitechnikai előrehaladás hordozói és meghatározzák a további fejlesztés alapjait. Az ipar termelésének növekedési üteme a tervidőszakban meghaladja az országos átlagot. A termelés növekedése döntően a termelékenység emelkedéséből származik. A foglalkoztatottak száma és aránya a többi népgazdasági ághoz képest alig változik. Kiemelt nagy fejlesztési programok nem érintik a megyét. Ezért az eddig kialakult ágazati szerkezeti összetétel döntően a jövőben sem változik, a megye iparában ugyanis hiányoznak a fejlődés élvonalába tartozó és magas jövedelmezőségű ágazatok, amelyek az ország más területein hosszabb távon is a nagyobb arányú fejlesztés hordozói. A megye iparának önállósági foka alacsonyabb, mert sok a gyáregység és a nagyvállalatok fejlesztéséről központilag döntenek. A nehézipar ágazatai közül nagy jelentősége van az olaj- és szénhidrogéntermelés növekedésének. Ez kihat az egész ország energiaellátására. A gépipar a megye egyik legjelentősebb ágazata, valamennyi szektorban vannak egységei. A gyártmányok korszerűsége, a kapacitások kihasználtsága azonban nem kielégítő. A vegyipar a megye progresszív ágazata, legfontosabb területe a gumiipar, jelentős az ágazat exporttevékenysége is. A könnyűipar ágazatai közül — mint ismeretes — a textilipar nagy hagyományokkal rendelkezik. Bár megkezdődtek az iparág rekonstrukciós munkálatai, ennek ellenére nem kielégítő a gyártmányok korszerűsége. Az ágazat továbbra is fejlesztésigényes. A ruházati iparban a rekonstrukció befejezésével megnövekedett termeléssel párhuzamosan bővült a gyártmányválaszték is. A bútoripar kapacitásának bővítése és gyártmányválasztéka azonban elmarad a kívánalmaktól. A megye élelmiszeripara az indokoltnál lassúbb ütemben fejlődik — annak ellenére, hogy az alapanyagháttér, a kedvező adottságok, s a kialakult termelési hagyományok nagyobb ütemű kapacitásfejlesztést tennének lehetővé. A megkezdett rekonstrukciók, bővítések valamit javítanak e feszültségen. A megye építőipara évente mintegy 18 százalékkal növelte termelését, e folyamatban a foglalkoztatottak számának évi mintegy 4 százalékos növekedése mellett jelentős szerepet tölt be a termelékenység növekedése is. Az építőipar kapacitásnövekedéséhez nagyban hozzájárult a Szegedi Házgyár belépése a termelésbe. A házgyár üzembe helyezésével egy időben uralkodóvá vált a paneles falakóház-építés. A technológiás változással egy időben jobban alkalmazzák a magas gépesítettségű alapozási eljárásokat. A korszerűsödött fűtési technológia is általánossá vált. Az új lakótelepeken terjed a meleg vizes fűtési rendszer. Számos új anyag került bevezetésre a befejező munkák körében. Bővült az építőanyag-ipar kapacitása, felépült az Alföldi Porcelángyár csempe- és padlóburkoló gyáregysége, valamint a szentesi új téglagyár. Mezőgazdaság — Miként alakul a mezőgazdaság fejlődése, különös tekintettel a termelőszövetkezetek gazdálkodásának alakulására? — Megyénk mezőgazdaságának súlya az itt élők ellátása és a népgazdasági szükségletek kielégítése szempontjából jelentős. A mezőgazdaság összes termeléséből Csongrád megye 6 százalékkal részesedik, ezen belül a növényi termékek vannak túlsúlyban. Az elmúlt években megyénk mezőgazdasága az országos átlagot meghaladó ütemben fejlődött. Ezt — az emberek növekvő szorgalma mellett — az országos átlagnál kedvezőbb adottságok indokolják. Az elmúlt években gyakori ár- és belvizek utóhatása, a szövetkezetek pénzügyi nehézségei és ennek következtében az anyagi-műszaki ellátottságban egyes helyeken mutatkozó fogyatékosságok gátolják a még nagyobb eredmények elérését. — Búzából tavaly a megyei átlaghozam 35,6 méter mázsa volt hektáronként — kevesebb, mint az országos átlag. Nőtt a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék hozama is. Emelkedett a szarvasmarhalétszám a nagyüzemekben, ez eredményezte, hogy az elmúlt évben hatmillió literrel több tejet értékesítettek a gazdaságok a meglehetősen alacsony fejési átlag ellenére, s közel száz vagonnal több marhahúst adtak el, mint a megelőző években. A felvásárolt sertés mennyisége az 1973. évi 3974 vagonról 5096 vagonra nőtt, s 7700 darab hízott sertést, értékesítési nehézségek miatt, csak ebben az évben vettek át a felvásárló vállalatok. Újabb példákkal folytathatnánk a sort, amelyek azt mutatják, hogy az időnként jelentkező gondok és nehézségek ellenére a megye mezőgazdaságának fejlődése egészségesnek mondható. Szociálpolitika — Kommunális, egészségügyi és kulturális ellátottság dolgában hogyan sikerült előrelépniük az elmúlt évek során? — Hadd utaljunk e tekintetben az elmúlt év eredményeire és az idei év kilátásaira. Az elmúlt évben közel négyezer lakást építettünk a megye területén. Ebből 1435-öt állami célcsoportos beruházás keretében. Ez utóbbiak 80 százaléka Szegeden épült fel. Örvendetesnek tartjuk, hogy előrehaladás mutatkozik a kapcsolódó létesítmények felépítésének ütemében. A lakásépítésben elért eredmények ellenére tavaly év végén Szegeden 10 ezer jogos lakásigénylőt tartottak nyilván, a megyében további 2 ezret. A közműfejlesztési program keretében több jelentős létesítmény valósult meg, így egyebek között 31 kilométerrel nőtt a vízvezeték-hálózat, s közel 15 kilométerrel a szennyvízcsatornák hossza a megye területén. Folytatódott az út- és járdaépítés, ez utóbbit jelentősen segítették a társadalmi munkások. 1974-ben jelentős eredmények születtek az egészségügyi és szociális ellátás területén is. Szegeden és Szentesen új rendelőintézet épült, Csanyteleken, Szegváron egészségügyi komplexumok kezdték meg működésüket, Csanádpalotán, Tiszaszigeten, Kiszomboron, Pitvaroson új orvosi rendelők léptek üzembe. Bővült az anya- és családvédelmi szolgáltatás, szélesedett az egészségügyi felvilágosító tevékenység is. Nagy örömünkre szolgál, hogy társadalmi összefogással megyénk több városában és községében létesültek új óvodák. Az elmúlt év végén 1014 darabbal több óvodai hely volt, mint amennyit a IV. ötéves terv 1975 végére előirányzott. Központi és helyi forrásokból több millió forintot költöttünk az általános iskolák felszereltségének javítására. Igyekeztünk előmozdítani a hátrányos helyzetben levő gyermekek továbbtanulását. Több száz tanulót részesítettünk diákszociális segélyben, amelynek együttes összege meghaladja az egymillió forintot. Kiskundorozsmán, Apátfalván, Makón, Hódmezővásárhely-kertvárosban új általános iskolákat adtunk át rendeltetésüknek, elkészült továbbá a több mint 6 és fél ezer négyzetméteres Szegedi Játékcsarnok. Ebben az évben a tanács az elmúlt évinél is többet kívánt tenni a lakosság életkörülményeinek javításáért. A rendelkezésükre álló e célra szánt összegek is nagyobbak mint tavaly. Azt tervezzük, hogy 4258 darab, Szegeden 2500 darab lakást építünk, amiből 1610 célcsoportos állami lakás lesz. Növeljük a víztermelő kapacitást, a belvízelvezető csatornahálózatot, a belterületi utak és járdák hosszát. Ennek eredményeként tovább csökken a 100 lakásra jutó családok száma a megyében 113-ra. Az év végére a lakosság 65 százaléka, a lakások 31 százaléka közműves vízzel látható el, a szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 19 százalékát kapcsolják be. Az ellátottságnak ez az aránya — bár alatta marad az országos átlagnak — meghaladja a középtávú tervben előírt mértéket. — 1975-ben tovább javul a megye egészségügyi ellátása. Az erre a célra rendelkezésünkre álló összegek jelentős részét az ellátási színvonalban mutatkozó különbségek további csökkentésére fordítjuk. Terveink szerint 300 bölcsődei helyet létesítünk, ebből 240-et Szegeden — kapcsolódó beruházásként a most épülő lakásokhoz. Meg kell mondani, hogy ez nem oldja meg a bölcsődei gondokat, hiszen a születések számának gyors emelkedése következtében, főként a vároookban, a bölcsődei helyhiány fokozódik. Kedvezőbb a helyzet az óvodai helyekkel, amelyeknek száma terveink szerint az idén 650-nel növekszik. Ez azt jelenti, hogy például Szegeden a gyermekeknek közel nyolcvan, a többi városban 76, a községekben közel 70 százalékának biztosított az óvodai elhelyezése. A Fentiekhez szeretnénk hozzátenni, hogy a kérdésre adott válaszunk korántsem lép fel a teljesség igényével. Jelentős gondunk a többi között, hogy városainkban — Szegedet is beleértve — hosszú idő óta egyetlen jelentős, a közművelődést szolgáló intézmény sem épült. Munkaverseny — Mint ismeretes, országszerte jelentős vállalások teljesülnek, amelyek a XI. pártkongresszus tiszteletére születtek. A megyében hogyan alakul a kongresszusi felajánlások teljesítése? — A csepeli munkások felhívását követő napokban több nagyvállalatunk — például a Textilművek, a Pankotai Állami Gazdaság, a ruhagyári dolgozói munkásgyűlésen, a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán reagáltak az országos felhívásra: kifejezték készségüket a kongresszusi munkaversenyben való részvételre. A verseny ezt követően néhány hét alatt kiterjedt a megye egész területére. A kongresszusi verseny a textiliparban a rekonstrukció folytán megnőtt kapacitás célszerűbb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére irányul. Az élelmiszeriparban a verseny a termelés dinamikus emelését, az eredményesség növelését segíti. Különösen vonatkozik ez a hús, a tej feldolgozására és a konzervgyártásra. Az építőiparban a lakásátadási tervek túlteljesítését célozzák a vállalások, egyebek között a szerelési idő hatszázalékos csökkentése révén. A Fémipari Vállalat tavalyi, 83 millió forintos termelési értékét az idén, a kongresszusi vállalások teljesítésével 100 millió forintra szándékozik felemelni. A termelőszövetkezetekben a vállalások jelentős hányada az önköltség csökkentésére irányul, amelyet jobb munkaszervezéssel, fokozott anyagtakarékossággal kívánnak elérni. A város- és községpolitikai célok megvalósítására széles körű társadalmi munkaakció bontakozott ki. A párt- és társadalmi szervek közreműködésével a vállalati, szövetkezeti dolgozókon, a szocialista brigádokon kívül ebbe a tevékenységbe bekapcsolódott a lakosság jelentős része is. A megyei pártbizottság értékelése szerint a munkaverseny-felajánlások többsége időarányosan megvalósult. Ennek következtében vállalatok egész sora eredményesebb gazdálkodást folytat, mint korábban. Nagy örömünkre szolgál, hogy elmondhatjuk: a kongresszusi munkaversenyben részt vesz a megye gazdaságának valamennyi ágazata, vállalata és gyára. Kifejezésre jut ebben az a cselekvő egyetértés, bizalom, amellyel megyénk dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt viseltetnek. Erőnk, további fejlődésünk forrása ez. K. I. — P. I. Népművészek Csongrád megye sokágú népművészete napjainkban is virágzik. A fazekasság, a gyékényszövés, a fafaragás tudománya tovább öröklődik, és hazánk határain túl is népszerűséget szerez az alkotóknak. Közülük hármat mutatunk be képeinken. Kemence Budai Sándor sándorfalvai citerakészítő népművész Mónus Ferenc hódmezővásárhelyi fazekas (Horváth Dezső fotografikája)