Magyar Hírlap, 1979. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
, ’ Magyar Hírlap \\íc:kj nemzetközi politika - forum__________________1979. október 2. kedd 3 Kambodzsai akcióterv (MTI) Phnom Penhben vasárnap befejezte kétnapos kongreszszusát a Kambodzsai Nemzeti Egységfront. A front elnöke, Heng Samrin által még a megnyitáskor előterjesztett politikai beszámolón kívül a kétszáz delegátus meghallgatta a gazdasági helyzetről, az oktatásról, a nemzetközi tevékenységről szóló beszámolókat. Vasárnap egyhangúlag elfogadták a kongresszus határozatát, amely bevezetőjében leszögezi: „A jelenlegi helyzet Kambodzsában visszafordíthatatlan”. A kongresszus elfogadta a nemzeti egységfront ötpontos akciótervet: 1. ösztönözni kell a tömegeket, hogy járuljanak hozzá a nemzeti egységhez a hazafiság, a függetlenség, a szuverenitás elvéhez. 2. Minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítani kell az éhínség megszüntetésére, koncentrálni kell az erők és a mezőgazdasági termelés újjászervezésére, fejleszteni kell a családi jellegű vállalkozást, a kézműipart. 3. A néptömegeknek aktívan részt kell venniük a szilárd hatalom megteremtésében. Jól elő kell készíteni a nemzetgyűlési választásokat. 4. Folytatni kell a forradalmi hadsereg erősítését, építését, s biztosítani kell a politikai stabilitást, a társadalmi rend fenntartását. 5. Fokozni kell a nemzetközi szolidaritást, a vietnami és a laoszi néppel való szoros testvéri együttműködést, erősíteni a kapcsolatokat a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal, az el nem kötelezett országokkal, a világ haladó erőivel. Az SZKP főtitkára fogadta a Szocialista Internacionálé küldöttségét (Folytatás az 1. oldalról) osztrák, francia, NSZK-beli, holland, szenegáli, spanyol és venezuelai politikusokból álló küldöttség vasárnap érkezett a szovjet fővárosba, Kalent Sorsa, volt finn miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata párt elnöke, a munkacsoport elnöke vezetésével. A csoportot Leonyid Brezsnyev hívta meg Moszkvába. Leonyid Brezsnyev hétfőn fogadta a küldöttséget. A találkozón Leonyid Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontosságú kérdésnek tekintette a leszerelést, amely minden ország dolgozói számára létérdek. Az 19970-es években sikerült elérni azt, hogy a feszültség jelentős mértékben enyhüljön, sikerült háttérbe szorítani a hidegháború híveit. Létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy fontos lépéseket tegyenek a fegyverkezési verseny korlátozása felé. Brezsnyev ezzel kapcsolatban szólt a SALT II. szerződésről, és megállapította: a szerződés nemcsak a hadászati fegyverzet menynyiségi és minőségi korlátozását jelenti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Az SZKP főtitkára szólt azokról az imperialista propagandakísérletekről is, amelyek az állítólagos szovjet veszélyt igyekeznek felhasználni. Megállapította: ez hazugság és csupán a fegyverkezési verseny kezdeményezőinek ködösítése. Kalevi Sorsa válaszában köszönetet mondott Leonyid Brezsnyevnek a szívélyes fogadtatásért és átadta az SZKP főtitkárának a Szocialista Internacionálé elnöke, Willy Brandt személyes üdvözletét, őszinte jókívánságait. Koszigin és Karamanlisz pohárköszöntője Szovjet—görög tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) unió továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülésének további elmélyülését, azt, hogy ez a folyamat katonai enyhüléssel egészüljön ki. — Ha a fennálló realitásokból, az Európában létrejött katonai egyensúlyból indulunk ki, akkor a katonai enyhülés magától értetődően feltételezi, hogy a két szemben álló csoportosulás csökkentse a fegyveres erők és a fegyverzet szintjét — állapította meg a szovjet kormányfő. Ami azokat az elgondolásokat illeti, hogy a nyugat-európai országok területén újfajta rakéta-nukleáris fegyvereket helyezzenek el, ezeket csak olyan kísérleteknek értékelhetjük, amelyek katonai fölény kialakítására törekednek. Ez elfogadhatatlan, ellentétes az enyhüléssel. — A Szovjetunió, a szocialista közösség békeszerető programmal lép fel. Azt javasoltuk, hogy tartsunk politikai konferenciát valamennyi európai állam, az Egyesült Államok és Kanada részvételével, s ezen tekintsük át, hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetünk az európai országok közötti bizalom növelése érdekében. A szovjet kormányfő szólt a Szovjetunió és Görögország viszonyában bekövetkezett pozitív változásokról is. Az e téren elért haladás — mondotta — az európai politikai légkör általános javulásának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló politika eredménye. Koszigin szólt a ciprusi kérdésről is. Karamanlisz válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy Görögország és a Szovjetunió kapcsolatai „az őszinteség és a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek megbízható alapján” épülnek. A görög miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya feltétel nélkül támogat minden olyan helyi vagy világméretű kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítása, a feszültség enyhítése és a fegyverkezés korlátozása. Vime-Dsbrinyin-találkozó Carter ma hajabban fejti ki álláspontját a „kubai ügyről" (folytatás az 1. oldalról) (TASZSZ) Walter Mondale alelnök Hanover városban (New Hampshire állam) tartott beszédében bírálta azokat a szenátorokat, akik a „kubai problémát” megpróbálják összekapcsolni a SALT-szerződés ratifikálásával. „Néhányan azt mondják, hogy a kubai helyzet miatt el kell utasítani a SALT—2-t. Véleményem szerint ez a rossz döntés példája lenne” — hangsúlyozta az amerikai alelnök, aki elismerte: az Egyesült Államoknak bizonyítékai vannak arról, hogy a Kubában tartózkodó szovjet katonai személyzet létszáma a hatvanas évek közepe óta nem változott. (MTI) Újabb interjúban válaszolt Fidel Castro kubai államfő az úgynevezett „szovjet harci egységek” kubai jelenlétére vonatkozó amerikai állításokra. Az amerikai CBS televíziótársaságnak adott nyilatkozatában a kubai államfő nem zárkózott el az elől, hogy — amennyiben erre Washingtonból javaslat érkezik — találkozzék Carter elnökkel, vagy, hogy Vance amerikai külügyminiszter tárgyaljon Isidore Malmiercával, a kubai diplomácia vezetőjével. Leonyid Brezsnyev az NDK-ba látogat (ADN) Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Párt,j a Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével október 4-én szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos, baráti látogatásra az NDK-ba, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. (MTI) Berlinben hétfőn este bejelentették: a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség mellett magas rangú párt- és kormányküldöttségek vesznek részt a többi Szocialista országból is a 30. évforduló alkalmából rendezendő ünnepségeken. A bolgár küldöttség Todor Zsivkov, a csehszlovák delegáció Gustáv Husák, a lengyel küldöttség Edward Gierek, a mongol delegáció pedig Jumzsagim Cedenbal vezetésével érkezik Berlinbe. A román delegáció élén Ilie Verdet miniszterelnök áll, a vietnami küldöttséget pedig a legendáshírű Vo Nguyen Giap tábornok, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter vezeti. Látogatás Kurt Waldheimnél Puja Frigyes New York-i megbeszélésen (MTI) Puja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakánrésztvevő magyar küldöttség vezetője New Yorkban találkozott Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel. A magyar külügyminiszter később találkozott Ludmila Zsivkova bolgár kulturális miniszterrel, majd Kamphay Boupha, laoszi megbízott külügyminiszterrel, valamint Uppadit Pancsarijangkhun, thaiföldi külügyminiszterrel. A megbeszéléseken kétoldalú, valamint a közgyűlés napirendjén" szereplő kérdésekről van" szó. Puja Frigyes hétfőn látogatást tett dr. Karl Waldheimnél, az ENSZ főtitkáránál. A megbeszélésen a közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket tekintettékát. A találkozón jelen volt Heltai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Nyugatnémet-francia csúcstalálkozó (DPA, AFP) Tegnap az NSZK fővárosába érkezett Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, hogy kétnapos megbeszélést tartson Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről. A francia elnököt a bonni találkozóra elkísérte Raymond Barre miniszterelnök és Jean- Francois Poncet külügyminiszter. VIlÁGHÍRADÓ ' *?:- -VA.:' . . . Kulikov marsal Szófiában (MTI) Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter meghívására hétfőn Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Kiprianu felszólalása az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán (Reuter) Hétfőn az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán felszólalt Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök. Azt javasolta, hogy ENSZ-tagállamok részvételével hozzanak létre egy különbizottságot, amely együttműködne Kurt Waldheim főtitkárral a ciprusi kérdés megoldása érdekében. Egyúttal támogatta azt a korábban felvetett, de ezidáig meg nem valósult szovjet javaslatot, hogy az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nemzetközi konferenciát Ciprus ügyében. TI VITA után pontatlan kifejezést használunk, amikor vitának nevezzük az ENSZ-közgyűlési ülésszakok érdemi tanácskozásainak első két hetét. Azt a két hetet, amelyben a tagállamok külügyminiszterei ismertetik kormányuk felfogását a világ dolgairól, a nemzetközi közösség színe előtt rögzítik prioritásaikat, felvázolják — vagy sem, hiszen a kihagyások is beszédesek — elgondolásaikat a különféle problémák megoldására, esetleg konkrét javaslatokat is tesznek. Olyan értelemben nem vita ez, hogy a szónokok egymásnak replikáznának, olyan értelemben sem, hogy előre kijelölt konkrét témához szólnának hozzá. Mégis vita a javából, mert nézetek konfrontálódnak, politikákat lehet egybevetni egymással, világnézetekből, világképekből kapunk ízelítőt. Problémaérzékenységből, időszerűség-érzékből, cselekvési hajlandóságból vizsgáznak nem annyira a felszólalók, hanem — és elsősorban — az általuk képviselt kormányzatok. Mert az ENSZ szószékéről beszélni nemcsak szereplési alkalom, hanem a megméretés lehetősége és felelőssége is. Ebből a közvetett vitából a részvevők eredeti szándékain túlmenően is következtetni lehet arra, hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban. Korunk világhelyzetének alakulását alapvetően befolyásolja a szovjet—amerikai viszony és az, hogy ez a két nagyhatalom miként kerteli a nemzetközi problémákat, mennyire tud és akar közösen és kölcsönösen megoldásuk irányába hatni. Ezért is kíséri általában megkülönböztetett figyelem a szovjet és az amerikai külügyminiszter felszólalását az ENSZ-közgyűlés ülésszakának általános politikai vitájában, most pedig különösen, amikor a feszültségek élezésére tett amerikai kísérleteknek vagyunk kényszerű tanúi. Ezek a kísérletek most nem a kormánytól indultak ki — ez hozzátartozik az igazsághoz. Az amerikai adminisztráció szerepe „mindössze” az, hogy hagyja magát általuk foglyul ejteni, majd a továbbiakban a fogolyszerep logikája szerint cselekszik. Mintha maga sem hinné el azt az alapigazságot, amelyet egyébként képviselői gyakran és fennen hangoztatnak, nevezetesen hogy a Szovjetunióval kötött második SALT-szerződés kiegyensúlyozott, szolgálja az Egyesült Államok nemzeti érdekeitis. Ha a műfaj és a terjedelem lehetővé tenné, érdemes lenne akár bekezdésenként is összevetni Cyrus Vance-nak és Andrej Gromskának az ENSZ-közgyűlésben elhangzott beszédét, s e kérdés-felelet játék alapján elemezni a mögöttes társadalmi és politikai erők elhatározottságát és törekvéseit. Minthogy azonban ehelyütt erre nincs lehetőség, kénytelenek vagyunkbeérni egy rövid utalássait a számunkra leglényegesebb kérdés,a nemzetközi enyhülés kezelésmódjára, a szemléletre. Az amerikai külügyminiszter ötezer szavas felszólalásából éppen a lényeg keresésének szándéka miatt a magyar tájékoztatás főként azokat a részeket ismertette, amelyek a kelet-nyugati viszonnyal foglalkoztak. Ezek azonban csak egy töredékét képezték Vance mondanivalójának (pontosan 201 szóra terjedtek), s bennük a kifejezés, hogy „enyhülés” elő sem fordult. Végső soron nem kell formalistáknak lennünk, nem a szó a lényeges, habár annak is van jelentősége. Nagyobb bajnak tűnik, hogy Vance beszédében a keret—nyugati viszony a szovjet—amerikai kapcsolatra, s ezen belül is kizárólag a „fegyverzetellenőrzésre”, mint a világhelyzettel kapcsolatos sokrétű amerikai felelősség egyik összetevőjére korlátozódott. A beszéd háromnegyedét az töltötte ki, hogy Washington hogyan tekint az általa tényként elkönyvelten rendkívül borúsnak ígérkező nyolcvanas évekre. Mintha ez a korú eldöntött kérdés lenne, vagy megfellebbezhetetlen sorscsapás., Így aztán fel sem merült, hogy a „várható kihívásoknak” elejét lehet venni, azokat fel és meg lehetne oldani a nemzetközi kapcsolatok kipróbált útján haladva, a feszültségek enyhítésének bevált politikáját gyakorolva. Nem véletlenül szóltunk politikáról, ez ugyanis politikai döntést igényel. Andrej Gromiko beszédének vezérmotívuma éppen az enyhülést, mint rendező elvet, előnyben részesítő politikai döntésnek atükröztetése volt. Az ennek alapján, közös akarattal elért eredmények felsorolása érzékeltette, hogy e közös akarat fenntartásával a függő, vagy újonnan adódó problémák is megoldhatók. Az enyhüléshez való viszony — mondotta — a legpontosabb mércéje valamely ország politikájában a szándékoknak. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a Szovjetunió megítélése szerint a világ békéje szempontjából igen nagy jelentősége van a szovjet— amerikai viszonynak, s a szovjet vezetés éppen ezért normális, sőt baráti kapcsolatot kíván az Egyesült Államokkal. Ez azonban kölcsönös törődés kérdése, mindkettőjükön múlik. Nagy súllyal merült fel Gromiko beszédében az enyhülésen alapuló békepolitika két további vonása. Először is az, hogy az általános béke biztosítása változatlanul elválaszthatatlan az európai biztonságtól, minthogy Európa nem egyszerűen egy kontinens a többi között, az itteni helyzet továbbra is alapvetően befolyásolja a nemzetközi események alakulását. A másik vonás az egyeduralmi irányzatok felülkerekedése miatt érzett aggodalom, a kiküszöbölésüket célzó megoldások keresése. Az egyeduralmi törekvések, azáltal, hogy éppen az enyhülési, politika alapjául szolgáló békés egymás mellett élés egyik sarkalatos alapelvét, az államok és népek egyenrangúságát veszik semmibe, alapvetően károsan hatnak a nemzetközi kérdéseknek az enyhülés szellemében történő megoldására. Ráadásul magával a kifejezéssel is nemtelen játékot űznek Pekingben, tartalmából kiforgatva a közvéleményt manipuláló eszközként próbálják felhasználni. Gromiko most azt ajánlotta, hogy csináljanak tabula rasát: a közgyűlés , mondja ki,hogy anemzetközi kapcsolatokban megengedhetetlen a hegemanizmus, s ezt tegye kikezdhetetlen elvvé. Meggyőződésünk — mondotta hogy aki a nemzetközi ügyeket az egyenlőség alapján, a béke és az enyhülés érdekeit szem előtt tartva közelíti meg, az nem fordulhat szembe ennek az elvnek az elfogadásával. SZALAY HANNA Bazargan átalakította az iráni kormányt (AFP) Az iráni titkos forradalmi tanács vasárnap néhány módosítással jóváhagyta a Bazargan miniszterelnök által pénteken benyújtott kormányátalakítási indítványt. Az eddigiekhez képest újdonságot jelent a 22 tagú kabinet öszszetételében a kőolajipari miniszteri tárca, amelyet Hasszan Nazih, az Iráni Nemzeti Olajtársaság (NIOC) elnökének lemonda-sa után létesítettek. Nem fogadták el Bazargan javaslatát „vidéki ügyekkel foglalkozó, utazó miniszteri” tisztség létrehívására. A kormányátalakítás öszszesen kilenc miniszteri tárcát érint. Mosztafa Csamran, Irán új hadügyminisztere a Kayhan című lapnak adott nyilatkozatában közölte: a hadsereg megerősítését és sorainak megtisztítását tervezi. Cáfolta a hadsereg létszámának csökkentéséről elterjedt korábbi híreket