Magyar Hírlap, 1981. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

2 1981. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Az angolok körében a század esküvőjeként feltüntetett királyi nászról — a trónörökös, Károly walesi herceg és Lady Diana Spencer szerdai házasságkötéséről — a rajzolók sem akartak lemaradni. Sokukat azonban a századok óta legpompásabb királyi esküvő csillogása sem kábította el, s a szigetország életének sötét oldaláról sem feledkeztek meg. A munkanélküliség miatt elégedetlenkedő fiatalok ellen használt füstgránátokból az esküvőre meghívott előkelőségeknek is jutott inkognitójuk megőrzésére. A brit fizetési mérleget minden áron javítani kell. Ehhez kívánt hozzájárulni Károly herceg a legkedveltebb esküvői emléktárgyak piacra dobásával. (Karikatúráinkat a Times, az Observer, a Spiegel, az ■ International Herald Tribune és a Newsweek című lapokból kölcsönöztük.) A kábulat fantáziája A londoni Szent Pál-székesegyház az esküvői díszben Utcakép, lent és fent, mit vegyek fel a királyi esküvőre. Károly herceg egyszer végül is király lesz: koronázás a XXI. században. (TASZSZ) Cikkében a szovjet hírügynökség visszatér Claude Cheysson külügyminiszternek a francia szenátus külügyi bizottságában elhangzott felszólalására, amelyben Cheysson újból érintette az európai fegyverzetek növelésének kérdését. Mint ismeretes, a külügyminiszter megismételte azt az állítást, miszerint az „SS—20-as rakéták telepítésének következtében változik a nukleáris egyensúly jellege”, amennyiben „az új szovjet rakéták képesek Nyugat- Európa egész védelmi rendszerét megbénítani” és „Nyugaton jelenleg ennek semmiféle ellensúlyozása sem létezik” A TASZSZ rámutat: korábbi sajtónyilatkozataihoz hasonlóan a francia külügyminiszter hallgatott arról a tényről, hogy a Szovjetunió már több, mint tíz éve egyetlen egységgel sem növelte közép-hatótávolságú hordozóeszközeinek általános szintjét Európában, s azok teljes száma, a Nyugathoz hasonlóan körülbelül 1000 egység. A miniszter egyáltalán nem reagált arra a szovjet észrevételre, hogy mindezek mellett a rakéták indítóállásainak számát és a nukleáris töltetek összesített robbanóerejét a szovjet fél az elmúlt évtizedben még csökkentette is. Cheysson szavai szerint „Franciaország az USA és a Szovjetunió közötti — hadászati kérdésekről szóló — tárgyalások mielőbbi megindítását akarja”. Ugyanakkor a miniszter értésre adta, hogy a francia fegyverzetet ki kell zárni a Kelet és Nyugat közötti erőviszonyok általános elemzéséből. E megnyilatkozásokhoz háttérként szolgáltak francia hivatalos személyiségeknek a közel hatszáz további amerikai rakéta európai telepítését támogató nyilatkozatai, továbbá a neutronfegyver kidolgozásáról, valamint az egy robbanófejes rakéták hét robbanófejes rakétákkal történő felváltásáról szóló bejelentések, nem is beszélve Franciaország NATO-tagságának állandó emlegetéséről. Ezért — a francia fegyvereknek a Nyugat katonai potenciáljában képviselt valódi fajsúlyától függetlenül is — nem lehet azokat számításon kívül hagyni az európai katonai erőviszonyok vizsgálatánál, és ha az új párizsi kormány elutasítaná, hogy konstruktív módon járuljon hozzá az európai katonai szembenállás szintjének csökkentéséhez, ez teljesen meghatározott politikai színezetet öltene — állapítja meg a TASZSZ. • •'tkü'M A TASZSZ bírálja Párizs álláspontját az európai katonai egyensúlyról Portugália sem vesz részt .NgY nagyszabású NATO-hadgyakorlat kezdődik az Atlanti-óceánon (TASZSZ) Ma kezdődik meg az Atlanti-óceánon, „Ocean Venture ’81” fedőnév alatt az Egyesült Államok és szövetségeseinek tengeri hadgyakorlata, amely a második világháború óta a Pentagon legnagyobb katonai demonstrációja. A hadgyakorlaton 13 állam 120 ezer katonája, 250 hadihajója, több mint ezer harci repülőgépe vesz részt. A Pentagonnak sikerült több latin-amerikai államot is bevonnia a hadgyakorlatba. A NATO két tagja — Norvégia és Dánia — kijelentette: nem ért egyet az „Ocean Venture '81 ” jellegével és nem vesz részt a gyakorlaton. Thorvald Stoltenberg norvég hadügyminiszter leszögezte, hogy országa a NATO-tevékenység határainak katonai és politikai kiszélesítése ellen lép fel. Nemmel válaszoltunk a hadgyakoráson való részvételre — mondotta az Aftenposten című lapnak adott nyilatkozatában —, mivel a gyakorlat érinti azokat a földrajzi térségeket is, amelyek már a NATO tevékenységi zónáján kívül esnek. (Reuter, AFP) Portugália sem vesz részt az „Ocean Venture 81” NATO-hadgyakorlaton — jelentette be csütörtökön Lisszabonban egy katonai szóvivő. "fai KÍNOS MEGLEPETÉSKÉNT ÉRTE a jelek szerint, az iszlám kormányzatot Baniszadr leváltott köztársasági elnök kihívóan magabiztos szökése az országból, de egyben megkönnyebbülést is okozott. Az új vezetés most igyekszik az esetet a lehetőségekhez képest politikailag kiaknázni, s lejáratni Baniszadrt és a vele az utóbbi időben szövetkezett legjelentősebb ellenzéki szervezetet, a Modzsahedin Khalkot, amelynek vezetője, Maszszud Radzsavi, az exelnökkel együtt távozott Franciaországba. A menekülés technikai körülményei nem teljesen tisztázottak még, de eddig a következő vált ismeretessé: kedden este 10.15 órakor az iráni légierő egyik üzemanyag-szállító repülőgépe rutinszerűen tankolt Teherán Mahrabad repülőterén, majd a levegőbe emelkedett, és az előre kijelölt belső útvonalára tért rá. Félóra múlva azonban a gép pilótája, miután géphibát jelentett a földi irányítóközpontnak, letért útvonaláról és a török határ felé vette útját. A légierő parancsnokságán erre gyanút fogtak, s két Phantom típusú vadászgéppel üldözőbe vették a szökevény Boeing 707-est, amely azonban egérutat nyert, és időben túljutott a török határon. De hogy került fedélzetére Bamszadr, Radzsavi és még 4—5 személy, akinek kilétét eddig nem hozták nyilvánosságra? Bamszadr külsejét megváltoztatva — leborotváltatta jellegzetes bajuszát —, s pilótaruhába öltözve érkezett útitársaival egy furgongépkocsin közvetlenül a gép felszállása előtt, egyenesen a kifutópályára. A jól elkonspirált és szervezett szökés kulcsembere a gép parancsnoka volt, aki nem más, mint a néhai sah személyi pilótája, Behzad Moezi ezredes. Ő vitte el 1979 elején a bukott uralkodót a száműzetésbe előbb Egyiptomba, majd Marokkóba, ahonnan pár héttel később, miután „önkritikát gyakorolt”, gépével és legénységével együtt visszatért Iránba. Az iszlám forradalom abban az időben megbocsátónak bizonyult, később pedig Baniszadr személyes közbenjárására az ezredesnek ismét engedélyezték a repülést. HOGY MIÉRT ÉPPEN MOST szánta rá magát a szökésre a hetek óta az országban bujkáló Baniszadr, akiről az a hír terjedt el korábban, hogy a lázongó kurdoknál talált menedéket? Igazi indokait egyelőre nem ismerjük, de a teheráni sajtó két dologra mutat rá: egyrészt arra, hogy összeomlottak Baniszadrnak az elnökválasztásokkal kapcsolatos reményei, vagyis az, hogy ezek a terrorcselekmények légkörében ellenfelei fiaskójával végződnek. Másrészt, valamilyen homályos összefüggést vélnek felfedezni a között, hogy Baniszadrt nemcsak, hogy a sah bizalmi embere menekítette ki az országból, hanem szökése egybeesett a száműzött uralkodó halálának első évfordulójával is. Baniszadr egyébként, aki azzal az ígérettel, hogy tartózkodik a politikai tevékenységtől, kért és kapott politikai menedékjogot a francia kormánytól, nem egészen idegenként élhet Párizsban, ahol a forradalom győzelmét megelőzően, politikai emigránsként 17 évet töltött. (Előrelátó módon, nem adta el párizsi házát sem .. .) Első emigrációs korszakában a közgazdász Baniszadr radikális polgári pozíciókból erősen bírálta az iráni monarchiát. Sok akkori, könyveiben kifejtett nézete „balosságban” jóval túlmegy azon, amit a forradalom győzelmét követően a síita papság „politikai kardja”, az Iszlám Köztársasági Párt javasolt az országnak, s amit Baniszadr már elnökként elégtelennek minősített. Egyik könyvében például azt írta, hogy Teherán „túlméretezett parazita város, amelynek lakosságát tervszerűen szét kellene telepíteni”. Szeretett tetszelegni az „iszlám szocialista” pózában: síkraszállt a nagyüzemek államosításáért, de a munka fő hajtóerejének a ,.munkás istenhitét” vallotta. Egyesek „turbán nélküli mullahot”, mások „iszlám köntösbe bújt marxistát” gyanítottak Baniszadrban, akiről azonban utóbb kiderült, hogy nem más, mint a liberális burzsoázia nem egészen következetes képviselője. A HATALMI HEGEMÓNIÁRA TÖREKVŐ papsággal először káderpolitikai kérdésekben rúgta össze a port a főleg Khomeini ajatollah személyi jóindulatának köszönhetően köztársasági elnökké választott Baniszadr. Ő a szakmai képzettséget a politikai megbízhatóság elé helyezte. Ellenezte továbbá a sajtó cenzúráját, s károsnak nevezte az amerikai diplomata túszok tartását. A klérus ama ambícióját, hogy Irakban megdöntse a Baath-párt rendszerét, merő képtelenségnek minősítette, mert az „ottani ellenzék nem elég erős ehhez”. A főpapok a Nyugatbarátnak minősített Baniszadrban látták az iszlám forradalom kibontakoztatásának egyik fő akadályát, s már a kora tavaszszal elhatározták, hogy megszabadulnak tőle. Mégpedig időben, mert Khomeini tekintélye nélkül ez nehezebben ment volna. Teheránban törvényszerűnek veszik, hogy Baniszadr most Párizsban nyíltan átevez az ellenforradalom vizeire, és szövetkezni fog Baktiarral, Oveisszi tábornokkal és más monarchistabarát iráni elemekkel. Az iszlám kormányzat, amely viszonylagos biztonsággal átvészelte a vezérkarát — Beheszi ajatollah és társai halálával — ért súlyos csapást, úgy vélekedik, hogy a politikailag „béna kacsává” vált exelnök egy gondtól megszabadította. Marad azonban nélküle is épp elég . .. Teherán, 1981. július 31. Pálfi Viktor Újabb iráni (ismét) Párizsban Egy tehertétellel kevesebb Az NSZK ellenzéki pártjai támadják a kormány költségvetési programját (MTI) Tartózkodás fogadta az NSZK-ban a szociálliberális kormány 1982-es költségvetési keretprogramját. Az ellenzéki uniópártok és a nagytőke érdekvédelmi szervezetei pedig kifejezetten élesen támadják az SPD és FDP „félkész” programját. Helmut Kohl, az ellenzék, vezetője a kormánypolitika „csődjének" nevezte a költségvetési, takarékossági javaslatokat. Az Országos Ipari Szövetség pedig a drasztikus takarékossági program ellenére azt kifogásolja, hogy „nem kielégítő mértékben” csökkentették a szociális kiadásokat. A Salvador junta légiereje amerikai vegyi anyagot szórt falvakra, városokra (PETI) Több mint száz személy szorul sürgős orvosi segítségre a salvadori Chalatenango megyében, miután a junta légierejének repülőgépei amerikai gyártmányú vegyi anyagokkal szórták tele a térség településeit. A Hondurassal határos megye falvait és városait a légierő július 17—22. között szórta meg fehér foszforral és a vegyi hadviselés más hatóanyagaival. Az erős fejfájással, a testet beborító kiütésekkel és vérhasszerű tünetekkel járó betegségeket elsősorban nők, gyermekek és idősek kaptát meg. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front a védtelen polgári lakosságot sújtó barbár cselekedetekért az Egyesült Államokat tette felelőssé csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményében. San Vicente megyében a junta hadseregének egységei a napokban újabb tömeggyilkosságot hajtottak végre. A hadsereg egyik egysége július 25-ének éjszakáján orvul a Canto de Angulo nevű falura támadt és felgyújtotta a parasztok kunyhóit. A lángokban főleg asszonyok, kisgyermekeik és idős emberek lelték halálukat. A Salpress hírügynökség jelentette, hogy amerikai tanácsadók vezetésével július 27-én hondurasi csapategységek nyomultak be Salvador Chalatenango megyéjébe. (Egyes források úgy tudják, hogy hondurasi területeken jelenleg háromezer salvadori katona tartózkodik és részesül különleges katonai kiképzésben.) Katonai felszerelést szállít a Reagan-korisány Guatemalának (MTI) Az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy teljes egészében normatizálja a guatemalai rendszerhez fűződő kapcsolatait — jelentette be csütörtökön az amerikai külügyminisztérium. A hivatalos közlemény „kudarcnak” minősítette a korábbi amerikai kormánynak azt az elhatározását, hogy Guatemalával „befagyasztja” a kapcsolatokat. A Reagan-kormány nemrég közölte, hogy egy korábbi döntést hatálytalanítva, a guatemalai hadseregnek 100 katonai terepjárót és ötven katonai kamiont szállít. A washingtoni kormány most éppen a helikopterek és katonai repülőgépek szállítására vonatkozó guatemalai igényeket tanulmányozza. A guatemalai egyház csütörtökön jelentette be, hogy a kormány parancsainak engedelmeskedő halálbrigádok meggyilkolták Stanley Rother amerikai katolikus papot. A halálbrigád négy tagja apapot két nappal ezelőtt végezte ki Santiago Atitlan falu közelében. A washingtoni külügyminisztérium „alapos és gyors vizsgálatot” követelt a guatemalai kormánytól Stanley Rother meggyilkolásának ügyében. (TASZSZ, AFP) A „Nyugati félteke ügyeinek tanácsa” elnevezésű amerikai társadalmi szervezet bizonyítékok birtokában bejelentette, hogy az USA által szállított helikoptereket is bevetettek június 17-én a lakosság elleni véres terrorakciókban Guatemalában.