Magyar Hírlap, 1982. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

2 1982. MÁRCIUS 2. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL $!) c $cw JTork Nem valószínű, hogy a márciusban esedékes Salvador- választások véget vetnének a szomorú polgárháború­nak — véli hétfői számában a New York-i napilap. A lap a salvadori helyzetről adott értékelésében a következő­ket írja: nem valószínű, hogy a Washington által oly régóta sür­getett — március 28-i — salvado­ri választások véget vetnének a szomorú polgárháborúrsak. Nem valószínű a gyors katonai győze­lem, még akkor sem, ha Duarte elnök rendszere (a választások révén) kedvezőbb képviseleti arányra tesz szert, és bármilyen mennyiségű fegyvert is ont az Egyesült Államok Salvadorba — hangsúlyozza a lap, majd megál­lapítja: népi támogatásra csak a széles körű reformok irányvonala számíthat, ennek megvalósítását azonban nem a háború nehezíti. Most tehát­­a (Reagan)-admi­­­nisztráció a lehető legelfogadha­tóbb, a reformok irányában te­vékenykedő rendszert szeretne látni, s azt annyi segéllyel alá­dúcolni, amennyit csak eltűr az amerikai közvélemény. A cél te­hát az, hogy a salvadori baloldali erőket m­egfosszák egy Nicara­­gua-stílusú győzelemtől — mind­addig, amíg egy mérsékeltebb ve­zetés kerekedik felül. Ennek megvalósítása azon­ban évekig is eltarthat, s talán ez magyaráza, hogy Washington vo­nakodik az erőszak felszámolá­sára irányuló tárgyalásoktól. Amennyiben katonai téren nem alakul­t ki a ténylegesen patthely­zet, akkor nem lehetséges sem­miféle elfogadható kompromisz­­szum. THE TIMES Reagan gazdi a gazdasághoz: „Leül!” Brandt az USA gazdaságpolitikájáról Helmut Schmidt a földgázü­zlet mellett (AP) Willy Brandt, a nyugat­német Szociáldemokrata Párt el­nöke vasárnap pártjának a bon­ni városháza épületében, munka­ügyi kérdésekről rendezett vitá­jában támadta Reagan amerikai elnök gazdaságpolitikáját, és ez­zel kapcsolatban Weinberger had­ügyminisztert is. Az Egyesült Államoknak a ha­talmas hadikiadások okozta óriá­si költségvetési deficitje a világ­­gazdaság helyzetének további romlásával fenyeget — jelentette ki Brandt a küldöttek előtt. Kijelentette, hogy a Reagan­­kormány „gyilkos” kamatláb-po­litikája nem a bátor vállalkozó­kat, hanem a pénzüket bankban őrizgetőket jutalmazza. Brandt kijelentette, hogy Wein­berger hadügyminiszter iránt ér­zett minden tisztelete ellenére, „teljes őrültség” volt a hadügy­miniszter részéről megkísérelni annak elültetését, hogy a hadi­kiadások a gazdasági válság le­küzdésének útját jelentik (MTI) Nyugat-Európának félre­érthetetlenül az amerikai kor­mány tudomására kell hoznia, hogy nem hajlandó követni az Egyesült Államokat a fegyverke­zési verseny újabb, példátlan for­dulójában — jelentette ki Ger­hart Baum nyugatnémet belügy­miniszter a Der Spiegel legújabb számában megjelent interjújá­­ban. Ez a fegyverkezés lassan már oly.'.­ csillagászati méreteket ölt, l­­ .o." már a közeljövőben össze­­s­oroa’.«*­• fenyegeti az egyes or­­s­zzágok gazdasági életét — mond­ta Baum. — Ezért az enyhülési politi­ka esélyei sokkal jobbak, mint azt sokan gondolják, mert ilyen helyzetben csak egyetlen ki­vezető út van: a tárgyalások, a megegyezés útja — hangoztatta a Szabaddemokrata Párt centru­mához tartozó miniszter. A kétnapos konferencia rész­vevői élesen bírálták a fegyver­kezési versenyt és különösen a NATO fegyverkezési politikáját. (Rifi, DBA) Az NSZK kormá­nya a washingtoni bírálatok el­lenére is kitart a szovjet—nyu­gat-európai földgáz—acélcső üz­let mellett — hangsúlyozta va­sárnap Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. A bonni saj­tóhivatal által nyilvánosságra ho­zott interjújában a kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai kormány eddig Sem­ a francia, sem a nyugatnémet kor­mánnyal nem közölte azt, hogy az üzlet ellen van. „Világosan meg kell azonban mondani, hogy semmi ilyesfajta közlés nem be­folyásolná azt a tényt, hogy a franciákhoz hasonlóan, mi is szi­lárdan kitartunk az üzlet mel­lett” — hangsúlyozta nyomaték­kal a kancellár. (MTI) A nyugatnémet kormány hétfői ülésén részletesen megvi­tatta a bonni államügyészségnek azt a bejelentését, hogy a kor­mány két tagja és egy tiszt­viselője ellen nyomozati eljárást indítanak, „megvesztegetési pénz” elfogadásának gyanúja miatt. A kormány hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben támogatá­sáról biztosítja az eljárás által érintett személyeket. Helmut Schmidt kancellár fel­kérte Otto Graf Lambsdorff gaz­dasági minisztert, Hans Matt­hö­­fer pénzügyminisztert és Manfred Lahnsteint, a kancellári hivatal államtitkárát, hogy írásos nyilat­kozatban foglaljanak állást a bonni államügyészség bejelenté­sével kapcsolatban. Mindhárom érintett közölte, hogy eleget tesz a kérésnek. Lambsdorff, Matthöfer és Lahnstein ismételten és a legha­tározottabban visszautasították az ellenük felhozott gyanút. Bíróság elé állítják Joshua Nkomót (MTI, AP, AFP) Robert Muga­be, Zimbabwe miniszterelnöke vasárnap kijelentette, hogy bíró­ság elé állítja Joshua Nkomót, mert államcsínyre készült kor­mánya megbuktatására és polgár­­háborút akart kirobbantani. A zimbabwei miniszterelnök Umtaliban, az ország keleti ré­szén beszélt egy politikai össze­jövetelen és volt harcostársa el­leni kemény szavai nem sokkal azután hangzottak el, hogy a josiua Nkomo vezette Hazafias Front központi bizottsága szom­baton — jeleként annak, hogy kerülni akarja a két párt közötti viszony további élezését — a koa­líció további fenntartása mellett döntött. A beszédben — amelyet a ZIANA félhivatalos hírügynökség­­idézett — Mugabe miniszterelnök kijelentette, hogy a Nkomo párt­jának tulajdonában talált fegyve­rek elegendő bizonyítékul szolgál­nak az államcsínykísérletre. Sza­vai szerint Nkomo meg akarta bosszulni Mugabe híveinek a hét­éves bozótháborút lezáró válasz­tásokon aratott választási győzel­mét. Hogyan biztosítható Kambodzsa nyugalma? Gyors , nem Bangkokból FORMÁLISAN megbízhatónak bizonyul Lord Carrington brit külügyminiszter délkelet-ázsiai szondázása azoknak az eltérő nyi­latkozatoknak az alapján, ame- lyekben az ASEAN-hoz tartozó ál­lamok képviselői reagáltak az in­dokínai országok külügyminiszte­reinek februári vientianei javas­lataira. Indokína három országának — Vietnam, Laosz és Kambodzsa —­­ külügyminiszterei Vientianéban ''megtartott ötödik konferenciáju­kon a délkelet-ázsiai térség béké­jének és stabilitásának biztosítá­sára törekedve három javaslatot "terjesztettek elő. Ezek közül a “Bangkokhoz intézett javaslatuk 'mindenekelőtt a thaiföldi—kam­bodzsai határtérség nyugalmának biztosítását célozza. E határtérség 'nyugalmát elsődlegesen a pekingi *■ vezetés zsoldos csapata, Pol Pot­­ 30 ezerre becsült fegyverese za­­­­varja a Kambodzsával határos thaiföldi területekről, de a zaklató akciókban időről időre részt vesz­­­­nek a thaiföldi erők fegyveres ala­­­kulatai is. A thaiföldi—kambod­zsai határon három éve — a nép­­rirtó Pol Pot—leng Sary-rezsim széthúzása öld — fennálló készült­­séggóc megszüntetése érdekében Indokína három országa kész meg­vizsgálni és támogatni minden olyan kezdeményezést, amely le­hetővé teszi a helyzet stabilizálá­sát Kambodzsa és Thaiföld hatá­rán. Indokína három országa — hangzik a vientianei javaslat — ugyancsak kész megvitatni Thai­földdel akár közvetlen, akár köz­vetett kapcsolat révén a közös ér­deklődésre szám­ott­artó kérdése­ket. E tárgyalások eredményeitől függően Vietnam és Kambodzsa hajlandó a Kambodzsában állo­másozó vietnami csapatok részle­ges kivonására. Indokína három országa jogosnak és ésszerűnek tartja a Kambodzsai Népköztár­saságnak azt a javaslatát, hogy a kambodzsai—thaiföldi határtérség biztonságának biztosítására nem­zetközi ellenőrzéssel­ alakítsanak ki fegyvermentes övezetet. A THAIFÖLDI KORMÁNY­NAK tett javaslatokból, egyértel­műen kitűnik, hogy Indokína or­szágai a jószomszédi kapcsolatok kiépítésére törekszenek Thaiföld­del, s a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok nem fenyegetik Thaiföld biztonságát. Annak ide­jén, 1979. január 15-én Kh­ángszak Csamanand akkori thaiföldi mi­niszterelnök is elismerte: Pham Van Dong miniszterelnök üzenet­ben erősítette meg, hogy Vietnam tartani fogja magát az 1978 szep­temberében aláírt közös közle­ményhez, amelyben Hanoi és Bangkok egymás függetlenségé­nek, területi integritásának tiszte­letben tartásáról biztosította egy­mást. Vietnam — mint a Pol Pot— Ieng Sary-rezsim szétzúzása óta eltelt három év is bizonyítja — állta a szavát. P­edig m­int egyik nyilatkozatában Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter kifej­tette: Kambodzsa népének életét már régóta nem zavarnák Pol Pot fegyveresei, ha thaiföldi bázisai­kon lecsaptak volna rájuk a viet­nami csapatok. Ezt azonban nem tették, és nem teszik, mert tiszte­letben tartják Thaiföld szuvere­nitását, területi integritását. Ép­pen ezért ésszerű javaslat a nem­zetközileg ellenőrzött fegyvermen­­tes övezet kialakítása a kambod­zsai—thaiföldi határ két oldalán. E javaslatokra az ASEAN-hoz tartozó országok kormányai Lord Carrington szondázásának megfe­lelően eltérően reagáltak. A brit külügyminiszter az ASEAN-orszá­­gok­­ fővárosaiban folytatott meg­beszélései alapján felismerte: a szervezethez tartozó öt ország ve­zetői eltérően vélekednek arról, hogy melyik állam fenyegeti a délkelet-ázsiai térség biztonságát. Néhány ország, köztük Indonézia a pekingi vezetés politikáját tart­ja veszélyesnek, más országok vi­szont — élükön Thaifölddel — Vietnamtól tartanak. Ennek fé­nyében érthető, hogy Indonézia külügyminisztere, Mochtar Kusu­­maam­iadja kijelentette: Indoné­zia részletesen tanulmányozza a délkelet-ázsiai térség problémái­nak rendszerezését célzó vientia­­nói javaslatokat, s azokat megvi­tatja az ASEAN-hoz tartozó má­sik négy ország külügyminiszte­reivel. ANNÁL ÉRTHETETLENEBB viszont a thaiföldi kormány rea­gálása. A brit külügyminiszter szerint Vietnamtól tartó thai­földi korm­ány ugyanis 48 órával a vientianei javaslatok közzététe­le után kategorikusan elutasította azokat. Ha Bangkokban valóban tartanak Vietnamtól, a Kambod­zsában állomásozó vietnami csa­patoktól, akkor több okból is el kellene fogadniuk a tárgyalási ajánlatot. Hiszen egyfelől a nem­zetközi ellenőrzéssel létesítendő fegyvermentes övezet nemcsak a kambodzsai határt zárná le a pe­kingi vezetés khmer zsoldosai előtt, hanem a thaiföldi határt is a vietnami csapatok előtt, más­felől ilyen megegyezés nyomán csökkenne a Kambodzsában állo­másozó vietnami csapatok létszá­ma, s mindezért Bangkoktól azt sem kívánják, hogy elismerje a Kambodzsai Népköztársaság tör­vényes kormányát. Bangkok gyors nemje valójában arra utal, hogy a thaiföldi kor­mány maga mögött érezve Pe­king és Washington támogatását egy neki tetsző kormányt szeret­ne Phnom Penhbe ültetni. Ez azonban egyik pártfogója, Peking kemény ellenállásába ütközik. A térség szakértőinek egyöntetű ér­tékelése szerint Bangkok Phnom Penhbe kiszemelt embere Son Sam­. Az ő előtérbe állítását szol­gálná a reakciós khmer szerveze­­tek laza koalíciójának megterem­tése is. Ez azonban mint a három­oldalúnak tervezett, és kétoldalú­nak sikeredett pekingi tárgyaláso­kon is bebizonyosodott, Peking ellenállásába ütközik. A pekingi vezetőknek Khieu Samphan, No­rodom Szih­anuk és Son Sann­ia­­za koalíciójára csupán a népirtó Pol Pat-leng Sary-klikk szalon­képesebbé tételére van szükségük. Ezt félreérthetetlenül közölte is Csao Ce-jang miniszterelnök, ami­kor kijelentette: „A harcoló erő­ket semmiképpen sem szabad gyöngíteni.” A harcoló erőket pe­dig Pol Pot 30 ezerre becsült fegyverese jelenti. POLITIKAI VAKSÁGBAN szenvednek azok a bangkoki ve­zetők, akik elutasítják az indokí­nai országok vientianei javaslatait, hiszen a Kambodzsai Népköztár­sasággal szembeni cselszövéseik­kel szándékaik ellenére is a dél­kelet-ázsiai térség biztonságát ve­szélyeztető pekingi vezetés érde­keit szolgálják. Bőgős László Leonyid Brezsnyev válasza japán íróknak A Szovjetunió küzd a nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetéséért (MTI) A Szovjetuniónak a nuk­leáris fegyverek betiltásáért ví­vott küzdelmét, tárgyalási kész­ségét húzza alá Leonyid Brezs­nyev abban a válaszban, amelyet apán írók egy csoportjának adott. A hétfőn közzétett állásfoglalás válasz az íróknak a nukleáris há­ború megakadályozására felszólí­tó felhívására. A felhívást a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökéhez és az Egyesült Államok elnökéhez juttatták el. Teljesen osztom az önök ag­godalmát amiatt, hogy növekszik a nukleáris fenyegetés, és önök­kel együtt határozottan elítélem az olyan esztelen elgondolásokat, melyek szerint a nukleáris fegy­verek alkalmazása, akár csak korlátozott mértékben is, meg­engedhető — szögezi le válaszá­ban az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének el­nöke. Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­za: a Szovjetunióban emlékez­nek Hirosima és Nagaszaki ka­tasztrófájára, tudják, hogy azóta még pusztítóbb fegyvereket állí­tottak elő. A jelek szerint azon­ban korántsincs mindenki tisztá­ban azzal, hogy milyen súlyos ve­szélyt jelent az emberiség számá­ra az Egyesült Államok által kez­deményezett új szakasz a termo­nukleáris fegyverkezési verseny­ben. Az SZKP KB főtitkára emlé­keztet arra, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán javasolták: hoz­zanak létre vezető tudósokból nemzetközi bizottságot az atom­háború veszélyeinek teljes feltá­rására. Aláhúzza: a Szovjjetunió sohasem kezdem­én­yezte a fegy­verkezési versenyt, nem ő hozta létre elsőnek a nukleáris fegy­vert. Éppen ellenkezőleg: konkrét és reális javaslatokat terjesztett be arra, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek, való­sítsák meg a leszerelést. „A Szovjetunió kész nukleáris fegyvertárának megsemmisítésére, de magától értetődően csak ak­kor, ha a többi nukleáris hatalom is így jár el. A Szovjetunió követ­kezetesen küzd azért, hogy gya­korlati eredményeket érjenek el a nukleáris fegyverkezési ver­seny megszüntetésében, és nem a mi hibánk, hogy ezen a téren még korántsem tettek eleget. Biztosí­tani kívánom önöket, hogy a Szovjetunió a múltban, a jelen­ben és jövőben is határozottan és következetesen küzdött és küzd a nukleáris katasztrófa megakadá­lyozásáért, a világ békéjéért, az enyhülésért és a leszerelésért” — írta válaszában az SZKP KB fő­titkára. Az AESZ határozata elítéli a Dél-Afrikával együttműködőket (VPA, AFP) Az Afrikai Egység­szervezet Addis Abebában ülése­ző miniszter tanácsa s libériai és felső-voltai küldöttség kivonulása ellenére vasárnap tovább folyta­tódott, majd­ a nyugati hatalma­kat és Izraelt elítélő határozattal véget ért. "­­ A határozat megbélyegzi azo­kat a nyugati országokat — név­­ szerint megemlítve az Egyesült­­ Államokat és Nagy-Britanniát —,­­ valamint azokat a multinacio­nális vállalatokat és szervezete­ket, amelyek gazdasági, katonai vagy nukleáris téren továbbra is együttműködnek a fajüldöző Dél- Afrikával. A határozat ugyan­­­ ezen okokból elítéli Izraelt is. Az eredeti határozati javaslatban az­­ elítélendő országok között szere­pelt az NSZK is, de ennek az ál­lamnak a nevét — mint az AESZ- szóvivő közölte — a végleges szövegből kihagyták. A miniszteri tanácskozásról Li­bériával együtt utolsóként kivo­nult Felső-Volta képviselője va­sárnap kijelentette, hogy az ülés­szak összes határozatát semmis­nek tekinti. A kijelentés hátteré­ben nyilvánvalóan az áll, hogy a határozathozatal idején a minisz­teri tanács az AESZ alapszabá­lya értelmében már határozat­­képtelen volt. Archie Mogive botswanai külügyminiszter, az ülésszak elnöke és Edem Kodjo AESZ-főtitkár a határozatokat ennek ellenére érvényesnek ne­vezte, azzal érvelve, hogy a két, utolsóként távozó küldöttség a záróülés elején még a helyén ült, tehát ez az ülés még határozatké­pes volt. A nézeteltérések hátterében a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság tagsága áll.

Next