Magyar Hírlap, 1983. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
2 1983. JÚNIUSI, SZERDA ^ ^ v. NEMZETKÖZI POLITIKA_______________________________MgGYfjR HiRjflp Hangsúly a gazdasági kérdéseken Az új osztrák kormány programja (MTI) Kedden Bécsben nyilvánosságra hozták az egy hete megalakult szocialista-szabadságpárti kormány programját. Dr. Fred Sinowatz kancellár a nemzeti tanács ülésén dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök, dr. Bruno Kreisky volt kormányfő, valamint a Bécsbe akkreditált külképviseletek vezetőinek jelenlétében — ismertette a „piros-kék koalíció” négyéves programját. A 102 mandátumos, biztos parlamenti többséggel rendelkező kormányszövetség politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi elképzeléseit 78 oldalas nyilatkozat foglalja össze. Főbb elemeit már az a munkaokmány is tartalmazta, amelyet a koalíciós tárgyalások során rögzített a két párt küldöttsége. A dokumentum magán viseli a koalíción belül meghatározó szerepet játszó Szocialista Párt bélyegét. Fő hangsúlyt kapott benne az elért gazdasági eredmények — mindenekelőtt a megközelítően teljes foglalkoztatottság — megőrzése, a fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítése, a lakásépítés támogatása és a nehézségekkel küszködő állami ipar megsegítése. Az Osztrák Szabadság Párt hatása érezhető abban, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a magántulajdonú kis- és középüzemek, valamint az idegenforgalmat érintő kérdések. A tetemes államadósság, illetve költségvetési deficit csökkentésére az új kormány az adóterhek növelését és bizonyos szociális juttatások szűkítését irányozza elő. Külpolitikai téren az új kétpárti kormány határozottan állást foglal a béke és az enyhülés politikája mellett. Továbbra is szükségesnek tartja a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseket, az iparilag fejlett és fejletlen országok párbeszédét, valamint — sajátos osztrák problémát érintve — a dél-tiroli kérdés mielőbbi kielégítő rendezését. Az osztrák kormány programja fölött szerdán kezdődik meg a parlamenti vita. Az ellenzéki Néppárt vezetője első kommentárjában „felszínesnek és a valós problémákat megkerülőnek” nevezte a programot. González latin-amerikai körúton (MTI) „A közép-amerikai népeknek nem fegyverekre, hanem gazdasági és kulturális felemelkedésre van szükségük. Gondjaik, konfliktusaik a múlt elmaradottságában gyökereznek” — így summázta véleményét Felipe González Latin-Amerikába utazása előtt. A spanyol miniszterelnök néhány órás dominikai látogatása után utazik Kolumbiába, az úgynevezett Contadora-csoport egyik országába, majd Venezuelában, Panamában, Mexikóban folytatja útját. Mint kormányfő, a térségbe először látogató González, úgy is, mint a Szocialista Internacionálé alelnöke —, aktív szerepet kíván vállalni a közép-amerikai konfliktus politikai rendezésében. (Prensa Latina) A nicaraguai és a hondurasi külügyminiszter jelenlegi eszmecseréje bebizonyította, hogy állandó véleménycserére van szükség a két fél közötti feszültség csökkentése érdekében. Ez volt a kilenc, latin-amerikai ország külügyminisztereinek háromnapos panamavárosi tanácskozását lezáró, hétfőn kiadott közlemény legfontosabb megállapítása. A találkozóra a Contadoracsoport — Mexikó, Venezuela, Panama és Kolumbia — kezdeményezésére került sor, célja a közép-amerikai konfliktus békés megoldásának keresése volt. A Contadoru-csoport külügyminiszterei a közép-amerikai konfliktus által leginkább érintett országokat — Guatemalát, Costa Ricát, Nicaraguát, Hondurast, és Salvadort képviselő kollégáikkal tartott tárgyalásaikon megállapodtak, hogy a jelenlevő kilenc állam képviselőiből létrehoznak egy operatív bizottságot. A nicaraguai ellenforradalmarok egyezkledése Észak és Dél összefog A PARÁNYI TURISTAPARADICSOM, a Panamához tartozó Contadora-sziget nevét jó ideig , inkább csak milliomoskörökben ismerték. A szigetet a hírnév akkor kapta először szárnyra, amikor néhány éve otthont adott az elűzött iráni uralkodónak, a néhai Reza Pahlavi sahnak. Contadora neve ma újra gyakran szerepel a világsajtóban, jóllehet kevésbé szenzációs összefüggésben. A szigeten gyűltek össze januárban annak a négy közép- és dél-amerikai országnak a külügyminiszterei, amelyek a térség konfliktusait politikai, diplomáciai úton kívánják megoldani. Az azóta Contadora-csoportnak nevezett országok — Mexikó, Panama, Kolumbia, Venezuela — kezdeményezései egyre nagyobb ' ''’clmet keltenek. A latin-amekülügyminisztereknek a lbiai Cartagenában ma közértekezlete is behatóan tarzni fogja a contadoraiak javaslatait, amelyeknek nem avatkozás, a vélelkezése, a területi íteletben tartása, és a állam területét nemálni a másik ela térség konkis állást foggyával délen Rica nemrégi.fenntartó erők közös határra, csak így őrizhetiségét. Venezuela egy ilyen lépésre,n ellenezte. A cso- 13-i tanácskozásán végén újra összkomisszum született. A kompromisszum értelmében végül is a négy országból való civil megfigyelők fogják vizsgálni a Costa Rica-i semlegességet, s joguk lesz annak garantálására javaslatokat tenni. Costa Rica elfogadta ezt a formulát, s Nicaraguának sem volt ellene kifogása, az amerikaközi expedíciós erőknek a határára küldése ellen viszont élénken tiltakozott. Nem ok nélkül. Nicaraguának a Costa Rica felőli 300 kilométer hosszú határterülete mindinkább az ellenforradalmárok második frontjává válik. (Az első az északi, hondurasi határ mentén alakult ki.) Amerikaközi fegyveres erők jelenléte a térségben — vélik Nicaraguában — csak a feszültség növekedéséhez, nemkívánatos incidensekhez vezethetne. A NICARAGUAI ELLENFORRADALMAKOR „déli frontjának” akcióit Edén Pastora vezeti. Az egykor legendás hírű Zéró Parancsnok, a sandinista felszabadító háború ugyancsak déli frontjának vezetője — a forradalom győzelme után a nemzetvédelmi miniszter helyettese és a népi milícia főparancsnoka — 1982 áprilisában fordult szembe egykori harcostársaival. Sandinistaellenes tevékenységét propagandával kezdte. Olyan rágalmakat szórt a sandinista kormány fejére, amelyekre addig csak a legszélsőségesebb amerikai propaganda vetemedett. (Eszerint a sandinista vezetők, miközben a nép éhezik, beültek a somozisták javaiba, dőzsölnek, harácsolnak, kiszolgáltatták az országot Kubának és a Szovjetuniónak stb..) A következő lépése az volt, hogy — az igazi sandinista forradalom egyetlen letéteményesének tartva magát — megalapította illegális fegyveres „pártját”, a Sandino Forradalmi Frontot (FRS). Terveihez — „a mianaguai totalitárius kormány” megdöntéséhez — nemzetközi támogatást szeretett volna szerezni, mindenekelőtt a Szocialista Innternacionálé jóindulatát A fegyverforgatáshoz jobban értvén, mint a diplomáciához. Alfonso Robelóhoz, a Nicaraguai Demokratikus Mozgalom (MDN) nevű ellenforradalmi szervezet vezetőjéhez fordult. (A magát szociáldemokratának valló Robelo a forradalom győzelme után a nagyburzsoáziát képviselte az akkor öttagú juntában, a nemzeti újjáépítés kormányzó tanácsában.) Az elmúlt év szeptemberében Pastora FRS-e és Robelo MDN-je egyesült, csatlakozott hozzájuk a MISURASATA nevű indián parasztszervezet és egy a Pastoráéhoz hasonló fegyveres ellenforradalmi „párt”. Ebből a négyesből született a Demokratikus Forradalmi Szövetség (ARDE), amelynek fegyveres vezetője Edén Pastora, „politikai” vezetője pedig Alfonso Robelo. Ez utóbbi kísérletei a nemzetközi elismerés kijárására mind ez ideig nem vezettek eredményre. Az európai szociáldemokrata pártok (és kormányok) egyike sem hajlandó kompromittálni magát azzal, hogy hivatalosan akárcsak tudomásul is venné az ARDE-t. AZ ARDE VEZETŐI a legutóbbi hónapokig igyekeztek elhatárolni magukat a somozistáktól. A Honduras területén koncentrálódott somozista Nicaraguai Demokratikus Fronttal (FDN) nem koordinálták a magát sandinistának valló ARDE tevékenységét. Az amerikai CIA és a honkurasi fegyveres erők által felfegyverzett és felkészített FDN néhány hónappal korábban kezdte meg nagyobb arányú és mélységű támadásait Nicaragua területén. Az ARDE április 15-én üzent hadat, kezdte el fegyveres támadásait Costa Rica felől. Robelo néhány hete bevallotta a madridi Cambio 16-nak, hogy Pastora döntését a fegyveres harc elkezdésére befolyásolta az FDN északi offenzívájában rejlő „lehetőség", de tagadta, hogy kapcsolat lenne a két ellenforradalmi csoportosulás között. Ugyanakkor hozzátette: „Ha nem is tetszenek az elgondolásaik, elképzelhetetlen, hogy ne legyen valamiféle kapcsolatfelvétel velük.” Robelo akkor arra hivatkozott: el akarják kerülni, hogy „Nicaragua egy új Libanonná váljék, tele autonóm hadseregekkel, bandákkal”. Valójában inkább a következők miatt láthatta „elkerülhetetlennek” a „kapcsolatfelvételt”. A Costa Rica-i bázisú ARDE-nak a becslések szerint mindössze körülbelül 800 fegyveres áll rendelkezésére.Eden Pastora mániákusan hitt abban, hogy mihelyt megkezdi Nicaragua területén a fegyveres harcot, a sandinista katonák és milícisták tömegével állnak át az ő oldalára, s Zéró parancsnok déli frontja ugyanolyan ellenállhatatlan lesz, mint a felszabadító háború idején. Csakhogy a Costa Ricából betörő ARDE-osztagokat a sandinista harcosok eddig mindig kiverték az országból. A SOMOZISTA FDN FEGYVERESEINEK a száma, a becslések szerint mintegy 10 ezer. A hivatalos Washington ma már nem is tagadja, hogy minden támogatást megad nekik. Fegyvereik jóval korszerűbbek, mint a Pastoráéké, légi úton kapnak utánpótlást, támogatják őket a hondurasi fegyveres erők. Valamenynyi osztaguk parancsnoka egykori Somoza-gárdista (többnyire tiszt). A lakosság támogatására ezért nem számíthatnak. Edén Pastoráék nyilván meggondolták: többet ér elfogadni a CIA pénzét, fegyverét, mint ragaszkodni Zéró parancsnok mára amúgy is kétessé vált legendájához. így történhetett, hogy Robelo nemrég Washingtonba repült, s megtárgyalta a kapcsolatfelvételt Adolfo Caleróval, az FDN vezetőjével és Thomas O. Endersszel, a latin-amerikai ügyekkel megbízott (s a napokban leváltott) külügyi államtitkárral. Az ARDE a jövőben az FDN-en keresztül minden bizonnyal részesülni fog a washingtoni támogatásból. EDEN PASTORA mindeddig felháborodottan utasította el azt a „vádat”, hogy ő somozista lenne. Ezt most már nem teheti. A hajdani forradalmárt immár megállapodás köti össze egykori ellenségeivel. A legenda végképp oda. Fúzióról még nincs szó. De az nyilvánvaló, hogy a két szervezet a jövőben összehangolja és fokozza Nicaragua elleni akcióit, a „két front” tevékenységét. A managuai vezetés az elmúlt hónapok során nem titkolta: az ország válságos időket él át. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a sandinista hadsereg és a milícia képes kiverni a betolakodókat. Május végére ez gyakorlatilag meg isvalósult. Északon már csak néhány somozista osztag garázdálkodik, délen az ARDE legutóbbi támadását (120 fővel) a múlt héten néhány óra alatt viszszaverték. Nicaraguában sok házfalon, országúti táblán ott a szállóigévé lett madridi jelszó: No pasaran — Nem törnek át. Arató Gábor KÜLFÖLDI LAPOKBÓL flPflBAfl A Német Szövetségi Köztársaság vezetői aktívan részt vesznek az új amerikai nukleáris rakéták telepítésének előkészítésében, s egyáltalán nem óhajtanak befolyást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy az tanúsítson józan és ésszerű magatartást a genfi tárgyalásokon, s törekedjen a kölcsönösen elfogadható megállapodásra — állapítja meg tegnapi számában a moszkvai Pravda. Ez a nyugatnémet álláspont volt a jellemzője azoknak a tárgyalásoknak is, amelyeket Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszterrel folytattak. Weinberger magával hozta a Pershing—2- esek telepítésének részletes tervét is, ami azonban nem teljesen ismeretlen az NSZK vezetői számára, hisz a telepítés előkészítése már megkezdődött. Megérkeztek az első szakértők a földmérési munkákhoz a telepítésre kijelölt területeken. A sietség oka: a Pentagon tervei szerint szeptemberben érkezik az NSZK-ba a kiszolgáló és szerelő személyzet. Egy hónappal később pedig megkezdődik a szakértők és a rakéták átszállítása. Az amerikai légierő szétszedett állapotban, a nukleáris robbanótöltettel együtt fogja átszállítani a Pershingeket. A kilenc rakétából álló első egységnek január végén már harcrakész állapotban kell állnia. A következő, hasonló nagyságrendű egységet két hónappal később, míg a többi rakétát 1985 végéig kívánják felállítani. A Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek bunkerjeinek építése a már most folyó földmunkák befejezése, után kezdődik meg — írja a lap bonni tudósítója. Le Canard enchainé Pinochet új sportstadiont építtet Előtérben a rakétatelepies ügye Vogel konstruktívnak nevezte berlini tárgyalásait Erich Honeckerrel (ADN, MTI) Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának vezetője konstruktívnak és rendkívül nyíltnak nevezte Erich Honeckerrel, az NDK államtanácsának elnökével folytatott berlini megbeszéléseit. Hétfői sajtóértekezletén Vogel az újságíróknak beszámolt róla, hogy a hét végén nemhivatalos látogatást tett az NDK-ban és szombaton négy órán át tárgyalt Erich Honeckerrel. Az SPD frakciójának vezetője közölte: mindketten pozitívan értékelték a két német állam gazdasági kapcsolatait és megállapították, hogy ezen a téren eredményes fejlődés tapasztalható. Az NDK megerősítette készségét, hogy tárgyalásokat folytasson az NSZK-val egy kulturális és egy tudományos-műszaki szerződésről. A közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról folyó genfi tárgyalásokat illetően eltérőek voltak a vélemények arról, hogy a feleknek milyen mozgáslehetőségeik vannak. Honecker megvilágította Vogelnak a szovjet kormánynak e kérdéskörre vonatkozó nyilatkozatát, különösen azokat a részeket, amelyekben az amerikai rakéták telepítése miatt ellenintézkedésekről van szó. Az újságírók kérdéseire válaszolva Vogel kifejtette: megbeszélései alapján úgy véli, hogy az új, amerikai nukleáris rakéták NSZK-beli telepítése hatással lesz a két német állam viszonyára és ettől függ Erich Honecker bonni látogatásának időpontja is. Honecker megerősítette, hogy legutóbbi látogatásának elhalasztásáról és nem lemondásáról volt szó — tette hozzá Vogel. Előadás a belgrádi egyetemen Ribicsics a jugoszláv belpolitikáról A kommunistáknak válaszolniuk kell a problémákra (MTI) „A baloldalon, a jobboldalon is kerestük az ellenséget, és aztán beláttuk, hogy mi saját magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellensége, mert nem ismerjük fel az egyes jelenségek okait, nem adunk választ a kérdésekre. Ha a kommunista szövetség offenzív, ha választ ad az időszerű kérdésekre, akkor egyetlen ellenség sem tehet sokat ellenünk. De ha mindannyian viszszavonulunk, akkor az ellenség támad” — jelentette ki Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének elnöke a napokban a belgrádi egyetemen tett látogatása során mondott beszédében, amelyet a keddi jugoszláv lapok ismertetnek. Ribicsics a szerbek és crnagoraiak Koszovó tartományból történő kényszerű kiköltözése kapcsán a folyamat visszafordításának tervéről a következőket jelentette ki: „a koszovói elvtársakkal együtt meg kell egyeznünk abban, hogy megkezdődjön az a folyamat, amelynek során hazánk minden nemzetének és nemzetiségének soraiból dolgozók, szakemberek költözzenek Koszovóra". A kérdéssel összefüggésben Ribicsics kifejtette, hogy a kisebbségnek teljes egyenjogúságra van szüksége, a többnyelvűség elen- gedhetetlen, nemcsak a kisebbség részéről, amely egyébként is tér- e mészetszerűen tanulja a többség nyelvét, hanem a többségben élő nép esetében is.