Magyar Hírlap, 1984. október (17. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
» j vp ^ \ ÁRA: 1.40 FORINT B M ||| MA: TANÁCSOK FÓRUMA IfCl gjpgl mm m gmm WPSB& UH [H, M m* nm mm Terjeszti a Magyar Postai Kiadja a Lapkiadó Vállalat. fi|||n jHHj Hj ÉKTIpjE JB SflH Ipllff MbLjP* tnl lllfff Előfizethető a hírlapközbesít Szerkesztőség és kiadóhiva- K||||b JUgHHj BfBn Iff jUj «jUj» fpja-jl [I ||| 9 gf$ B H H fő postahivataloknál, a kéztál: Budapest VII., Lenin körút WZ,Iff M hÉf fiÉB II ml JB |Éfj|l K2 ||jj besítőknél és a Posta Köz. 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: BPI «jj» flnf SpSP 9| B| Mf fS ni liitjy §|g|| jjSlj ifi Hngju' fgg B BH HpV ponti Hírlap Irodánál közvet-1393. A szerkesztőség és a ||||| H| IjO fil H ■ mX |IB B| SH BKj® IKii 811 HU Hl IBJSl H lenül vagy postautalványon, kiadóhivatal telefonszámai P||| WM |||S |||f|Írjá BKJ9S Em |88pmb| film WjB BBfil Bj valamint átutalással a KH| 221-285, 222-408, 429-350. HI V BB I KI Hl Ml ■ ■ Bl BB HB ■ ■ IB BHi mi ■ 215-96 162 jelzőszámra. 17. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1984. OKTÓBER 2. KEDD Múzeumi hónap szö ti tagadás, tavaly év vége felé nemcsak a hazai, de a világközvéleményt is a magyar múzeumügy felé fordította a nagy port felvert, de végül is szerencsés kimenetelű képrablás. A múzeumügy felé, amely nem egy ilyen rossz emlékű szenzáció kapcsán kellett, hogy előtérbe kerüljön, de amelyről éppen most, az idei múzeumi és műemléki hónap során nem szabad megfeledkezni. Bízván abban, hogy az illetékesek nem vették le a napirendről a magyar múzeumok nem éppen rózsás anyagi-technikai-személyzeti helyzetének kérdését, az ország közvéleménye, mindazok, akiknek fontos a múzeumok ügye - legyenek bár céhbeliek, kutatók, tudósok, vagy csak látogatók - egyszóval mindenki azt szeretné, ha megnyugtatóan rendeződne az állag- és értékmegóvás gondja. E reménynek tápot ad a közgyűjtemények számbeli, mind pedig minőségi fejlődése, mely nagyjából folyamatosnak mondható az utóbbi közel négy évtizedben, látványosan és nagy lendülettel azonban mégis az elmúlt tíz évben változott. S ta-t tán ez nem véletlen. Mert éppen az elmúlt tíz évre érett be az ország anyagi teherbíró képessége annyira, hogy jelentősebb összegeket lehetett áldozni a közös pénztárcából a múzeumokra. Pontosabban: a korábbinál jelentősebbeket, hiszen- mint kiderült - ha volna rá lehetőség, a mostaninál sokszorta nagyobb összegeknek is lenne helyük; elköltésük után sem lehetne pazarlással vádolni senkit. Ám a gyarapodás - ez törvényszerű - ugyancsak gondokkal jár. Hazánkban ötszáznál több az úgynevezett múzeumi hely: múzeumok, közgyűjtemények, tájházak, skanzenek, emlékszobák. Ám éppen csak száz fölött számlálhatjuk össze azokat az intézményeket, melyekben sokirányú, tudományos jellegű múzeumi és közművelődési munka folyik. Ezek az utóbbi intézmények is szakember- és személyzethiánynyal küzködnek gyakran, így hát érthetően kevesebb erejük, energiájuk marad a megyei vagy városi hálózathoz tartozó további helyek őrzésére, felügyeletére, megóvására; az üzemeléshez (a látogatók fogadásához) szükséges személyzet alkalmazására és megtartására. S ezt éppen most, a múzeumi hónap ünnepélyes megnyitója táján érdemes és szükséges szóvá tenni, reálisan felmérve a szép számokkal illusztrált fejlődést, az ezekre alapozott kecsegtető távlatokat, de nem feledkezve meg a mindennapi gondokról sem. Mert csak így szolgálhatják múzeumaink és műemlékeink - mindannyiunknak kedves és fontos - ügyét. RipTra. Ellentmondás van az USA békeszólamai és tettei között Nyilatkozatok, értékelések Gromiko és az amerikai vezetők találkozóiról (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan amerikai elnök pénteki washingtoni találkozója, sajnos, nem támasztja alá, hogy bármilyen pozitív gyakorlati változás következett volna be az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Pravda. A lap vasárnapi nemzetközi szemléjében felidézi Reagan a hét elején mondott ENSZ-beszédét is, leszögezve, hogy az elnök patetikus békeszólamai éles ellentmondásban vannak kormányzata gyakorlati tetteivel. Az elnök ugyan azt hangoztatta, hogy le akarja dönteni a szovjet és az amerikai nép közötti korlátokat, ki akarja küszöbölni az őket elválasztó politikai bizalmatlanságot, ám Washington éppen e kijelentés napján közölte, hogy megkezdi az Amerika Hangja rádióállomás, a szocialista országok elleni pszichológiai háború egyik fő eszközének egymilliárd dollárnál is többe kerülő modernizálását. Reagan elismerte azt is, hogy nincs ésszerű alternatívája a fegyverzetellenőrzésről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Ugyanakkor Armacost külügyminiszter-helyettes már egy nappal az elnök beszéde után kategorikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő kivonásának lehetőségét. Washington pedig jól tudja, hogy a Szovjetunió mindaddig nem ül le a tár- gyalóasztalhoz, amíg reá irányulnak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „eurorakéták”. Mint Rogers tábornoknak, a NATO európai haderői főparancsnokának egyik kijelentése bizonyítja, Washingtonnak az sem fordul meg a fejében, hogy beleegyezzen a vegyi fegyverek betiltásába. Tények cáfolják az amerikai elnöknek azt a kijelentését is, hogy kormányzata kész kedvező választ adni a Szovjetuniónak a világűr militarizálásának elkerülése érdekében tett javaslatára. „Intenzív és néha filozofikus jellegű” eszmecserének minősítette Shultz amerikai küülgyminiszter az elmúlt héten megtartott magas szintű szovjet—amerikai megbeszéléseket. Shultz szerint megállapodás jött létre arról, hogy a két fél továbbra is rendszeres kapcsolatban marad egymással, a diplomáciai csatornákon keresztül. „Bízunk abban, hogy így megvitatjuk a most felmerült kérdéseket és tárgyalni fogunk néhány fontos témáról” — hangoztatta a külügyminiszter az ABC televíziós hálózatnak vasárnap adott nyilatkozatában. Gromiko külügyminiszterrel (Folytatása a 3. oldalon). Szüretelnek a Dunántúlon Tegnap a Dunántúlon több helyen megkezdték a szüretet. Hozzálátott a termés betakarításához a Soproni Állami Gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet, s megérkeztek az első szüreti szőlőszállítmányok a Badacsony-vidéki Pincegazdaság cserszegtomaji telepére is STEFAN OLSZOWSKI BUENOS AIRES-I TÁRGYALÁSAI (PAP) Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter vasárnap megkezdte hivatalos látogatását Buenos Airesben. Olszowski személyében első ízben látogatott Argentínába lengyel külügyminiszter. A KARINTIAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE (MTI) A polgári ellenzéki Néppárt visszaesett, az osztrák kormányban részt vevő Szabadságpárt (FPÖ) jobboldali szárnya viszont megerősödött a vasárnap tartott tartományi választásokon Karintiában. Ez volt a negyedik országos jelentőségű szavazás Ausztriában azóta, hogy tavaly szocialista—szabadságpárti koalíciós kormány alakult! Az előző három szavazáson a Néppárt teret nyert a kormánypártokkal szemben, ezúttal viszont nem ez volt a helyzet. A Karintiában korábban is abszolút többséggel rendelkező Szocialista Párt megtartotta mandátumait, míg a Néppárt egy képviselői helyet vesztett a Szabadságpárt javára. MENEDÉKJOG-KÉRELEM (Reuter, UPI) A durbani brit konzulátusra menekült hat színes bőrű dél-afrikai ellenzéki vezető vasárnap táviratban kért új menedéket a nyugatnémet, a francia, a holland és az amerikai nagykövetségtől. A dél-afrikai hatóságok mintegy két hete azért adtak ki letartóztatási parancsot a hat ellenzéki vezető ellen, mert tiltakoztak az ország módosított alkotmánya ellen. AMERIKAI-HONDURASI HADGYAKORLAT (Reuter) Hondurasi és amerikai különleges csapatok részvételével újabb közös gerillaellenes hadgyakorlat kezdődött vasárnap a közép-amerikai ország területén — jelentették be hondurasikatonai forrásból. Az október 21-ig tartó gyakorlat a július óta folyó manőversorozat keretében folyik. SZTRÁJKOK A RENAULT-NÁL (MTI) A Renault-művek Douai-ben levő gyárának dolgozói a múlt héten kezdett sztrájk folytatása mellettszavaztak hétfőn, mert az igazgatósággal a hét végén folytatott tárgyalásokon nem fogadták el követeléseiket. A Renault-műveknél kialakult feszültségnek politikai jelentősége is van, mert a jelek arra mutatnak, hogy ez lesz a Fabius-kormány első nagy szociális erőpróbája, hiszen a Renaultművek állami tulajdonban van. André Sainton, a CGT fémipari dolgozók szakszervezetének főtitkára, hétfőn reggel kijelentette: a Renaultgyárakban általános sztrájk fenyeget és az igazgatóság magatartásán múlik, vajon sor kerül-e erre. A CGT támogatni fogja, a dolgozókat. A NAP HÍREIBŐL MA: Vita az elöljáróságokról (4. oldal) Homályos pályakép (5. oldal) Lépést a változó idővel (6. oldal) Nehéz start (7. oldal) A brit Munkáspárt kongresszusa (MTI) Hétfőn az északnyugatangliai Blackpoolban a brit Munkáspárt kongresszusa maradéktalan támogatást szavazott meg a hét hónapja sztrájkoló bányászoknak. Egyszersmind elítélte a bányászok elleni „szervezett rendőri erőszakot”. (A sztrájkról szóló kommentárunk a 2. oldalon.) Országgyűlési tanácskozás Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a soron következő, őszi ülésszakkal kapcsolatos tudnivalókról. Az október 18-án kezdődő plénum várhatólag megvitatja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter beszámolóját kormányunk nemzetközi tevékenységéről, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének tájékoztatóját a tanácstörvény végrehajtásáról. E témákat dr. Markója Imre igazságügyminiszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Papp János államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke ismertette, majd dr. Markója Imre tájékoztatást adott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggő jogszabály-előkészítő munkáról. .(MTI) Marjai József tárgyalásai Magyar napok Tallinnban Marjai József miniszterelnök a ugának és az Észt Kommunista helyettes vasárnap Tallinnba, az Párt Központi Bizottságának Észt Szovjet Szocialista Köztárs képviselői fogadták. Jelen volt sajág fővárosába érkezett. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai Marjai Józsefet a tallinni repülőtéren az Észt SZSZK kormá- (Folytatása a 8. oldalon) A leghosszabb űrrepülés Ma visszatérnek a szovjet kozmonauták (MTI) Sikeresen végrehajtotta valamennyi kutatási feladatát és ma visszatér a földre Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. A három szovjet kozmonauta töltötte eddig a legtöbb időt a világűrben , leszállásukra útjuk 237. napján kerül sor. A Szojuz T—11 űrhajó leszálló egységébe átszállították a február óta végzett kísérletek eredményeit tartalmazó tartályokat. A kutatómunka során használt, s a továbbiakban felesleges berendezéseket pedig átvitték a Szojuz T űrhajó orbitális és műszeres egységébe, amelyek a Föld légkörébe visszatérve elégnek.