Magyar Hírlap, 1985. március (18. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
ÁRA:2,20 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1939. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai 221-285, 222-408, 429-350. mm EH 24 oldalas képes melléklettel Illa Jpls t»m _ ijj» __ mj pll md ,raasBfc Terjeszti a Magyar Posta. Spin AjjjJa IS|já| Jo? EoS BflB jj&Jg B KJSjSB jgjpi JR Előfizethető a tv-.apkézpesig B Hl M aEJp B l9 Hi&BBHS B RS B ■ SjjPl fjf Nj tő postahivó a oklói. a kéziig fl Hu V n JJ a 11# 1 fi IP if IHU I Mil 1S 91% L n I stal: 1 17. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1985. MÁRCIUS 23. SZOMBAT XMFI ML A Központi Bizottság előzetes jelentése a XIII. pártkongresszus küldötteinek Az MSZMP Központi Bizottsá- gának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben ; adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmuníka és társadalmi élet áttekinté- sének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresszustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen fog- lalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1- én 870 992 volt, öt év alatt 59 159- cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer részvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézmények munkájának számba vétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. •A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E f°iezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. . A jelentés méltatja az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyen,súlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle, újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egy tizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv, a fogyasztás 7,9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dolgo(Folytatása a 4. oldalon) 1 A tanácskozás programja A párt legfelső tanácskozó testülete széles körű előkészületeket követően ül össze: az elmúlt hetekben, hónapokban — a szervezeti szabályzatnak megfelelően — alapszervezeti taggyűléseken, budapesti, kerületi, városi, megyei, illetve megyei jogú pártértekezleteken vonták meg a kommunisták az elmúlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az eszmecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségteljes állásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse nagy fontosságú munkáját. A helyi vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket is megválasztó tanácskozásokon társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk valamennyi lényeges kérdését behatóan elemezték, véleményekkel, javaslatokkal segítve a kongreszszusi dokumentumok előkészítését. A párt legmagasabb fóruma értékeli a XII. kongresszus óta végzett munkát, számot ad az öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról, szól az eredményekről és elemzi a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre juttatva alakítják ki a politika további irányvonalát, határozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszus napirendjére vonatkozó javaslata szerint a négynaposra tervezett munkaértekezleten Kádár János első titkár terjeszti elő a Központi Bizottság beszámolóját a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. Ezután a küldöttek meghallgatják Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének előterjesztésében a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Tájékoztatás hangzik el a Fellebbviteli Bizottság munkájáról. A kongresszus a dokumentumok és a szóbeli kiegészítések fölötti vitát követően megválasztja a párt vezető szerveinek — a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bizottságnak — a tagjait. " Az MSZMP tanácskozása nemes, a párttagság ügye, a' kongresszust ' egész népünk figyelme kíséri. A küldötteken kívül — a hagyományokhoz híven — ezúttal is számos meghívott vesz részt; ott lesznek a kormány tagjai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. A széksorokban helyet foglalnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyiségei, a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüliek is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő érdeklődése övezi pártunk XIII. kongresszusának munkáját. Ezt fejezi ki, hogy mintegy félszáz testvérpárt magas szintű küldöttséggel képviselteti magát a tanácskozáson. Budapestre várják a szocialista országok, valamint számos európai állam kommunista és munkáspártjainak, a fejlődő országok szocialista orientációjú marxista-leninista pártjainak delegációit; megfigyelőként jelen lesz több szocialista, illetve szociáldemokrata párt képviselője is. A pártfórum eseményeinek az egész ország a tanúja lehet; a sajtó, a rádió és a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás munkájáról. A rádió helyszíni tudósításokat, hangképes öszszeállításokat sugároz a kongreszszusi eseményekről. Hétfőn a Kossuth-adó 9.50-től közvetíti a kongresszusi központból a megnyitót. A mintegy másfél órásra tervezett Déli Krónika beszámol a délelőtti programról, majd az Esti Magazin és a 22 órás híradás összefoglalja a tanácskozás első napját. Rendkívüli adásnap lesz hétfőn a televízióban. Tíz óra előtt néhány perccel kezdődő élő, egyenes adásban közvetítik a megnyitót, majd ismertetik a KB kongresszusi beszámolóját. Este 19 órakor jelentkezik a képernyőn a TV kongresszusi stúdiója, összeállítást nyújtva a nap eseményeiből. Kedden és szerdán — a szokásostól eltérően — rövidebb, 15 perces lesz a Tv-híradó, s 19.45- től mintegy 50 perces műsor tájékoztatja a nézőket a tanácskozás munkájáról. A kongresszus zárását ismét élő adásban sugározzák, este pedig összefoglalót adnak a vitáról, s ismertetik a választás eredményét. A nemzetközi közvélemény ugyancsak élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XIII. kongresszusa elé. Budapesten van már a baráti országok lapjainak, rádió és tv-állomásakak, hírügynökségeinek számos tudósítója, forgatócsoportja, érkeznek a központi pártlapok különtudósítói. A legfelsőbb pártfórum tanácskozása iránti figyelmet jelzi az is, hogy sok tőkés állam nagy befolyású sajtóorgánuma, rádió- és televíziótársasága küldte el munkatársát Budapestre. (MTI)