Magyar Hírlap, 1987. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. április 1., szerda NEMZETKÖZI POLITIKA Viktor Karpov helyreigazítása Egyensúlyt - csökkentés révén (Folytatás az 1. oldalról) unió úgymond kémtevékenységet folytatna a francia űrkutatás in­tézményeiben. Véleménye szerint ezek célja, hogy megmérgezzék a két állam viszonyát és meg­torpedózzák a közös szovjet— francia űrkutatási programokat. Emlékeztetett arra, hogy Moszk­va és Párizs húsz éve működik együtt, negyven közös programon vett részt, 1982-ben pedig fran­cia űrhajós indult útnak szovjet űrhajón. (A következő francia űrhajós várhatóan 1988-ban re­pül a világűrbe.) Egyébként is: a Szovjetunió élenjáró techniká­val rendelkezik e téren. Ugyancsak a „kémhisztéria” megnyilvánulásának nevezte a szóvivő a moszkvai amerikai nagykövetség őrszemélyzetét al­kotó 28 tengerészgyalogos haza­­rendelését. Közülük kettőt oda­haza letartóztattak, azzal a vád­dal, hogy „együttműködtek a KGB ügynökeivel”. Geraszimov nevetségesnek nevezte az egész ügyet. Sz. F. Ariane­­ állítólagos kémügy A párizsi szovjet nagykövetség tiltakozó nyilatkozata (TASZSZ) A Szovjetunió pári­zsi nagykövetsége hétfőn nyilat­kozatot tett közzé az Arine hor­dozórakéta körüli állítólagos kém­kedési ügyről. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Le Figaro és a Libération című párizsi lapok „nem hivata­los”, a francia kémelhárításhoz közelálló forrásokra hivatkozva azt állítják: a Szovjetunió pári­zsi nagykövetségének egyes mun­katársai az Ariane-nal kapcsola­tos „kémkedési ügybe" kevered­tek. A szovjet nyilatkozat egyebek között felhívja a figyelmet arra az állításra, amely szerint a nagy­­követség egyik munkatársa 1983- ban vagy 1984-ben­­kapcsolatba került­ azzal a hölggyel, akinek feljelentése nyomán Rouen kör­nyékén letartóztatták francia ál­lampolgárok egy csoportját. A nagykövetségi dokumentum rá­mutat: a francia sajtó által em­lített szovjet diplomata csak 1985 ősze óta dolgozik Franciaország­ban, és a valóságban még soha­sem járt azokban a körzetekben, ahol — az állítások szerint — kémtevékenységet folytatott vol­na. A nagykövetség ismételten ha­tározottan tiltakozott a szovjet­­ellenes provokációs kampány miatt s nyilatkozatában leszögez­te: ha azt a francia fél tovább folytatja, teljes mértékben visel­nie kell érte a felelősséget. A nagykövetség hasonló tartal­mú nyilatkozatot juttatott el a francia külügyminisztériumba. ■ KÜLFÖLDI SAJTÓSZEMLE Jobb Lajos A Kubában tavaly meghir­detett politikai és gazdasági program, a kiigazítás megva­lósításának fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet néhány nappal ezelőtti kommentárjá­ban a kubai napilap. Az írás emlékeztet arra, hogy Fidel Castro már a múlt év ele­jén felhívta a figyelmet a ki­igazítási folyamat szükségessé­gére. „Erkölcsi kötelezettséget vállaltunk, hogy megoldjuk a felmerült problémáikat, de ez számos esetben csak puszta szó­lam maradt” — mutat rá a Ju­­ventud Rebelde. A tények azt mutatják, hogy a vállalatigazgatók és az üzem­vezetők egy része nem szentel kellő figyelmet az alapanya­goknak, a gépekkel és a mun­kaerővel való ésszerű gazdál­kodásnak, holott enélkül nem érhető el a hatékonyság jelen­tős növelése, amire oly nagy szüksége van az országnak. Elgondolkodtató az állami pénzügyi bizottság minapi fel­mérése is. Az országos testület 2300 vállalatnál végzett ellen­őrzést, és közülük 1400 gaz­dasági egység esetében állapí­totta meg, hogy gondatlanul használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, pazarolják, sőt bizonyos esetekben tiltott célokra fordítják ezeket. A Ju­­ventud Rebelde egy másik ki­mutatásra hivatkozva megálla­pítja, hogy 600 millió pesós veszteség éri az országot a se­lejtes termelés, a késedelmes szállítás, a szerződéses kötele­zettségek megszegése miatt. Nem javult lényegesen a hely­zet 1985-höz képest, és érthe­tetlenül nagy a raktárkészlet, ami 1,4 milliárd pesónak meg­felelő anyagi eszköz fölösleges lekötését jelenti. Úgy látszik, a munkafegye­lem, a követelmények emelése csak jelszavak maradnak. A középszerű vezetés továbbra is so­k helyütt akadályozza a to­vábblépést, s az új gazdasági program alapelveit megsértő vállalatvezetőket nem váltják fel megfelelőbb káderek. A Ju­­ventud Rebelde szerint ez ma már nem vezethető vissza a képzettség hiányára, miután az utóbbi negyed században több mint 17 ezren szereztek felső­fokú, ezrek és ezrek pedig kö­zépszintű gazdasági képesítést. A lap végül megállapítja, hogy eme jelenségek legártal­masabb hatása a lakosságban kialakuló szkepticizmus, a fo­lyamatok iránti közömbösség, a megalkuvás szellemének el­uralkodása a kollektívákban. A PLAKÁTON a moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegy­ház látható, fölötte a felirattal: „Nézd azt, amit 288 millió orosz néz ebben a percben!" így hir­dette magát és nem minden­napi kezdeményezését az Or­bita Technologies Corporation nevű amerikai cég, amely a Discovery kábeltévé-társaság­gal karöltve arra vállalkozott, hogy a szovjet televízió adásait sugározza az Egyesült Álla­mokban. A kísérlet kezdeményezője, Kenneth Schaffer, Alice Coo­per rocksztár egykori sajtóügy­nöke, az Orbita Technologies elnöke a nyolcvanas évek ele­jén vette fel a kapcsolatot a szovjet illetékes szervekkel. — Minden a „tányérral” kezdődött — nyilatkozta nemrégiben az Izvesztyija cí­mű moszkvai napilapnak Va­­lentyin Lazutkin, a Szovjet Ál­lami Televízió és Rádió Bizott­ság nemzetközi osztályának vezetője. — Magunk között tréfásan csak így hívjuk azt a különleges parabolaantennát, amelyet Ken Schaffer talált fel, s amely egy New York-i felhő­karcoló tetejére telepítve min­den zavar nélkül képes fogni a távközlési műholdak jeleit, így a szovjet televízió adásait is. Schaffer, a jó szimatú vállal­kozó hamar megegyezett az il­letékesekkel, s jogot szerzett a szovjet tévéműsorok forgalma­zására az Egyesült Államok­ban. Az üzletembert minden bizonnyal a tekintélyes profit lehetősége vonzotta, míg a szov­jet szervek valószínűleg abban bíztak: ily módon reálisabbá tehetik az amerikaiakban kiala­kult Szovjetunió-képet. A tájékoztatásban, különösen az éterbeli hírközlésijén tapasz­talható egyensúly-eltolódás régóta napirenden van a szov­jet—amerikai tárgyalásokon. Legutóbb tavaly októberben a reykjavíki csúcstalálkozón ve­tette fel a problémát Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára. A szovjet pártvezető a kö­vetkező javaslattal állt elő az izlandi fővárosban: a Szovjet­unió, amely ellenséges rádió­adók tömegével van körülvé­ve, a továbbiakban nem zavar­ja az Amerika Hangja adásait, ha az Egyesült Államok lehető­vé teszi, hogy területén, vagy a környező országok valamelyi­kében rádióadót telepítsen, melynek műsora eljut az ame­rikai polgárokhoz. Reagan el­nök akkor gondolkodási időt kért, de a Fehér Ház azóta sem adott érdemi választ a javas­latra. Néhány vállalkozó azon­ban üzletet látott a szovjet rá­dió és televízió programjának sugárzásában. AZ ELSŐ ADÁSOK 1984- ben kezdődtek. A közönség ak­kor még meglehetősen szűk kö­rű volt: a műsorra tizenkét olyan egyetem fizetet elő, ahol orosz nyelvet tanítanak, s el­sősorban oktatási célokra hasz­nálták a programot. A vállal­kozás sikeréről tanúskodik azonban az, hogy maguk az amerikaiak kérték, bővítsék ki a kísérletet, s idén februárban egy hétig a Discovery-társaság minden előfizetője, az Egyesült Államok ötven államában mint­egy 35—40 millió ember, is­merkedhetett a moszkvai tele­vízió első csatornájának műso­rával. Méghozzá vágás, csorbí­tás nélkül, egyenes adásban. Kivételt csak az esti hírműsor­ral a „Vrémja”-val tettek. Ezt főidőben, este nyolckor angol nyelvű felirattal, Jonathan Sandersnek, a washingtoni Co­lumbia Egyetem Szovjetunió Kutató Intézete igazgató-he­lyettesének kommentárjával felvételről vetítették. Az adásokat a program fo­gadtatását vizsgáló közvéle­mény-kutatások követték, amelyek összegzését egy tanul­mány formájában Moszkvába is eljuttatják. Egyelőre nem tudni, milyen eredményt ho­zott ez a felmérés, az azonban valószínűnek látszik, hogy a vállalkozás sikeresnek bizo­nyult. Legalábbis ezt sugallja a tény: több más társaság is a Discovery példáját kín­nja kö­vetni. A Manhattan Cable TV például áprilistól szovjet fil­mek bemutatását tervezi, a New York-i WNBF társaság április elsejétől egy hétig na­pi négy órában a moszkvai rá­dió adásait kívánja sugározni, míg a Turner Broadcasting Sys­tem (TBS), amely tavaly jelen­tős részt vállalt a moszkvai Jó­akarat Játékok szervezésében is, a „Jobb világközösségért” nevet viselő szervezettel együtt „Félelem nélkül” címmel olyan sorozatot szándékozik indítani, amelyben a szovjet filmművé­szet jeles alkotásait is bemu­tatnák. Ted Turner, a TBS el­nöke egy nyilatkozatában a következőket mondotta erről: „Sorozatunkkal azt kívánjuk példázni, milyen konstruktív szerepet játszhat a televízió ab­ban, hogy az emberek és or­szágok közelebb kerüljenek egymáshoz, a kölcsönös tájé­koztatásban, a megértés szelle­mében történő nevelésben, a közös érdekek bemutatásá­ban.” HASONLÓ CÉLOKAT SZOL­GÁL a Tévéhíd című szovjet— amerikai közös vitaműsor-soro­zat is, amelynek újabb öt adá­sát a közelmúltban készítették elő. A programban műhold se­gítségével kapcsolatban álló szovjet és amerikai állampolgá­rok egy-egy csoportja beszélget a legkülönbözőbb témákról. Legközelebb éppen újságírók készülnek eszmecserét folytat­ni a tájékoztatáspolitika kér­déseiről, mint Vlagyimir Poz­­ner, a műsor szovjet házigaz­dája az Izvesztyijának elmon­dotta, alighanem érzelmekkel, szenvedélyekkel fűtött vitában. Pozner a Tévéhíd amerikai vezetőjével, Phil Donahue-­al együtt nyilatkozott a minap a szovjet napilapnak. Az ameri­kai újságíró, aki hazájában egyébként egy népszerű nap­pali tévéshow házigazdája, azt tartja különösen fontosnak, hogy a közös műsorokban már egészen hétköznapi témákról is szót ejtettek. „Beszélgettünk már olyan kérdésekről is, mint a családi élet, a dolgozó nők, az anyák helyzete vagy a szü­letésszabályozás. Érdekel ben­nünket, hogy a szovjet asszo­nyok vajon ugyanazokat a dol­gokat hordják-e retiküljükben, mint az amerikaiak ..., hisz a tévéhidak alapgondolata ép­pen abban áll, hogy szétrom­boljuk azokat az előítéleteket, sztereotípiákat, amelyek még mindig élnek bennünk, hogy az embereket olyannak mu­tassuk be, amilyenek a való­ságban.” Poór Csaba T­FY Hr­.CPL Szovjet tévéadások az Egyesült Államokban A megértés hídja Moszkva és London a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére törekszik (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem egyetlen más ország ellen sem hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépé­seit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Jelenleg megfigyelhető, hogyan próbálják azt elérni, hogy a köze­pes hatótávolságú rakétákról szóló tárgyalások ne vezessenek ered­ményre. A Szovjetunió, amikor kiemelte a leszerelési csomagból e fegyverek kérdését, Nagy-Bri­tannia és Franciaország támogatá­sára számított, ezt azonban nem tapasztalja — mutatott rá a főtit­kár. A szovjet vezető hangsúlyozta: országa sok engedményt tett an­nak érdekében, hogy lendületet adjon a fegyverzetcsökkentési tár­gyalásoknak. Kihagyta a számítá­sokból Nagy-Britannia és Francia­­ország nukleáris ütőerejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Eze­ket az engedményeket azonban gyorsan „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjet­uniótól. Mihail Gorbacsov elve­tette azt, hogy a biztonság az erő­politikára épülhet. Ez elavult kon­cepció, amely már sok keserűsé­get okozott a háború utáni idő­szakban — mondotta. Margaret Thatcher szavaiból ki­derült, hogy a brit kormányfő a brit nukleáris fegyverzet fennma­radásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szov­jetunió rá akarja erőltetni a kom­munista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat- Európa elleni szovjet támadás fe­nyegetése. A Szovjetunió célja a fegyver­zetcsökkentés útjainak feltárása. A bizalom nem születik légüres térben. Tárgyalásokra, próbálko­zásokra és nem kivárásra van szükség — mondotta a szovjet ve­zető és javasolta a második stockholmi konferencia mielőbbi megtartását, a hagyományos fegy­verzet kérdéskörének e keretben történő megvitatását. Mihail Gorbacsov részletes tá­jékoztatást adott Margaret That­chernek arról, hogyan folytak valójában a reykjavíki tárgyalá­sok, miért nem sikerült megtenni a tényleges nukleáris leszerelés kezdetét jelentő történelmi lépést. Ezzel kapcsolatban a felek alapo­san megvitatták a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés fenntartásának kérdéseit. Mihail Gorbacsov megerősítette: a ha­dászati támadófegyverek csökken­tése és a világűr fegyvermentessé­gének megőrzése hadászatilag ösz­­szefüggő kérdés. A főtitkár rámutatott: a Szov­jetunió benyomása egyelőre az, hogy Nagy-Britannia és annak mi­niszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi dön­tő időszakban betölthetne. Margaret Thatcher kérésére a szovjet vezető részletes tájékoz­tatást adott az országban végbe­menő változások jellegéről, a még megoldandó problémákról. A felek fontosnak és hasznos­nak minősítették a látogatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher — jelentette a TASZSZ — a tartalmas véleménycsere eredményeként egyetértett abban, hogy a középhatótávú rakéták fel­számolásának kérdésében állás­pontjukban közelség és egyetértés mutatkozik; hogy készek végig­vinni a vegyi fegyverek megsem­misítése céljából folytatott tár­gyalásokat, föllépve mindazoknak a problémáknak a megoldásáért, amelyek az európai hagyományos fegyverzetek és haderők csökken­tésének szükségszerűségével füg­genek össze. A két ország továbbra is part­ner marad a legfontosabb kérdés, a háborús veszély csökkentése megoldásának felkutatásában — állapították meg, s kifejezték a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország közöt­ti szorosabb kapcsolatok fejleszté­sére irányuló szándékukat. (TASZSZ) Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ked­den a Kremllben megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit kormányfővel. (MTI) Margaret Thatcher jelen­létében kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pontban ünnepélyesen megnyitot­­tá­k a brit—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A szovjet—brit együttműködés­ről írt alá megállapodásokat ked­den a moszkvai Kremlben Eduard Sevardnadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök. A két ország külügyminiszterei kézjegyükkel látták el a Szovjet­unió és Nagy-Britannia űrkuta­tási együttműködéséről szóló, va­lamint a Kreml és a londoni mi­niszterelnöki hivatal közötti köz­vetlen hírközlési összeköttetés fejlesztését előirányzó kormány­megállapodásokat. Eduard Se­vardnadze és Geoffrey Howe alá­írt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak köl­csönös egyetértését rögzíti a tá­jékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait ille­tően. A két kormány a külügy­miniszterek aláírásával hitelesí­tett megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában, illetve Lon­donban kölcsönösen területet biz­tosítanak a két ország új nagy­követségi épületeinek felépítésé­hez. Margaret Thatcher a Szovjet Tudományos Akadémia Ásványtani Intézetében mti Külföldi Képszerkesztőség Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ SZKP — tömegtájékoztatás (MTI) Kedden Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságában tanácskozást tartottak a tömeg­tájékoztató intézmények vezetői számára. Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja rámutatott: a tömegtájékoz­tatás eszközei természetüknél fog­va arra hivatottak, hogy ponto­san és sokrétűen tükrözzék a tár­sadalom különféle rétegeinek és csoportjainak érdekeit, nézeteit, ezek bonyol­ult szövevényét. Lelőttek egy afgán utasgépet (TASZSZ) A pakisztáni légierő két vadászgépe hétfőn Paktia af­gán tartomány légterében raké­tákkal lelőtt egy Kabulból Hoszt körzetébe tartó AN—26 típusú af­gán utasszállító repülő­gépet. A gép fedélzetén negyven ember, köztük két gyermek volt. Kairói kezdeményezés (AFP, Reuter) Az egyiptomi külügyminisztériumba kérették kedden az ENSZ BT öt állandó tagjának kairói nagykövetét és országaik közbenjárását sürgették a libanoni palesztin menekültek megmentésére. A találkozóra egy nappal az­után került sor, hogy Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök üzenetet kapott Jasszer Arafattól, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szervezet V. B. elnökétől, aki az elnök segít­ségét kérte, hogy megszűnjék a libanoni palesztin menekülttábo­rok köré vont ostromgyűrű. ülést tartott a Szlovák KP Központi Bizottsága (MTI) A szlovákiai vállalatok­nak bátrabban és tevékenyebben kell részt vennüiük az új gazda­sági kísérletben — hangsúlyozták a Szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának kedden befe­jeződött ülésén. Az elfogadott határozat foglal­kozik a párt szerepével és ká­derpolitikai kérdésekkel is. A do­kumentumból kitűnik, hogy a jö­vőben több fiatalt, illetve párton­­kívüli szakembert kívánnak veze­tő posztokra állítani. Irodát nyit­ Pekingben az EGK (ADN) A Közös Piac irodát nyit a kínai fővárosban. Erről írt alá kedden megállapodást Willy de Clercq az EGK Bizottságának tag­ja, és Csou Nan kínai külügymi­niszter-helyettes. Fülöp-szigetek: támadás a baloldali gerillák ellen (Reuter) A Fülöp-szigeteki had­sereg vasárnap nagyszabású had­műveletet indított Luzon szigetén a baloldali gerillák ellen. Az ösz­­szehangolt légi és szárazföldi of­­fenzívában most vetettek be elő­ször F—5 típusú sugárhajtású va­dászgépeket — jelentette kedden az ország hivatalos hírügynöksé­ge. A támadásban mintegy 2000 katona vesz részt. Mozambik segélyt vár (UPI) Mario Fernandes da Gra­­ca Machungo, mozambiki minisz­terelnök az országát fenyegető éhínségre hivatkozva újabb ado­mányokat kért az ENSZ katasztró­fasegély összehangoló hivatalának (UNDRA) genfi értekezletén. Az ülést megnyitó ENSZ-tisztvi­­selő utalt rá, hogy amíg korábban az aszály, addig ma a külső táma­dások okoznak élelmiszerhiányt Mozambikban. Jugoszlávia részt vesz az Iljusin-programban (MTI) A jugoszláv vállalatok részt vesznek az Iljusin 114 (IL— 114) típusú új szovjet utasszállító gép gyártásában, így döntött a KGST gépipari bizottsága — kö­zölte belgrádi nyilatkozatában Andrej Ocvnik, a szövetségi ener­getikai és iparügyi bizottság el­nöke, aki a jugoszláv küldöttséget vezette a KGST-bizottság havan­nai ülésszakán. Nagy fogás (AP) Olaszországban megkezdő­dött az újfasiszta Stefano delle Chiaie (képünk) kihallgatása, akit — többek között — az 1980- as bolognai pályaudvari robban­tásos merényletben való bűnré­szességgel vádolnak. Delle Chiarét Caracasban tartóztatták le egy ká­bítószer-razzia során.

Next