Magyar Hírlap, 1990. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
Szab0s Mátyás: „A tv-rádió kuratóriumot úgy ahogy van, fel kellene számolni.” 23. évfolyam, 27. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. február 1., csütörtök Elmentek a képviselők, estére megint kevesen maradtak Sürgetik a szovjet csapatok kivonását A parlament tegnap állást foglalt a szovjet csapatok mielőbbi kivonása mellett. A képviselők elfogadták a sajtótörvény módosítását, s e szerint magánszemélyek is alapíthatnak lapot, s helyi rádió- és tévéstúdiót. Ugyancsak döntöttek az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről, valamint a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alá helyezéséről. Megkezdték a családjogi törvény módosításának tárgyalását. A vita középpontjában az örökbefogadás egyszerűsítése állt, döntés mára várható. Estére megint annyian mentek el, hogy határozatképtelenség miatt be kellett fekszteni az ülést. Ez sem vet jó fényt a képviselőkre. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény tárgyalásával folytatódott. A múlt heti vita során elhangzott módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő ismertette. A bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről ne, s csak a munkajogi és összeférhetetlenségi szabályokról döntsön a jelenlegi parlament, így elérhető, hogy a leendő képviselők a jelöltté válástól kezdve tisztában legyenek jogi helyzetükkel. A bizottság támogatta azt a javaslatot is, amely szerint a képviselőknek mandátumuk érvényesítését követően, valamint mandátumuk lejárta után vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Nem támogatták ugyanakkor Hámori Csaba javaslatát, amely szerint kötelezni kellene az eredeti munkáltatót, hogy a képviselőt mandátuma lejárta után visszavegye állásába, valamint azt az indítványt sem, hogy a képviselői megbízatás a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagságával összeegyeztethető legyen. Ez utóbbi módosító javaslatok megítélésében a jogi bizottság álláspontja jutott érvényre, mivel a plénum nem fogadta el őket. Az egyetértés azonban nem terjedt ki a törvénytervezet egészére, mert az a szavazásnál nem kapta meg az alkotmányerejű törvény meghozásához szükséges kétharmados többséget. Miután az elnök felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy ezúttal csak az utódok jogállásáról, nem pedig javadalmazásukról döntenek, újra szavazást rendelt el, az eredmény azonban ugyanaz lett: a szükséges 252 helyett csak 242 képviselő szavazott igennel, a törvénytervezet tehát nem kapta meg a kétharmados többséget. Az elnök azonban nem tekintette ezt az eredményt véglegesnek, mert a határozathozatalt elnapolta. Dr. Horváth Jenő — kérdésünkre — úgy foglalt állást a szünetben, hogy újabb szavazás elrendelését csak akkor teszi lehetővé az ügyrend, ha módosító javaslat érkezik. A megismételt szavazás eredménye ugyanis döntést jelent: a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot a T. Ház elvetette. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) délután arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Mr. JL: (Az országgyűlési tudósítás folytatása a 3. oldalon.) Németh Miklós és Tamás Gáspár Miklós Fotó: Grnák László A romániai magyarság jogaiért A Magyar Köztársaság Országosgyűlése örömmel üdvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-diktatúra bukását. A Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmentési Frontot s minden demokratikus romániai mozgalmat kezdettől támogatott a demokratikus Románia megteremtésére irányuló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa sokat tett a múlt bűneinek, a Románia népeit sújtó jogtalanságoknak a felszámolásáért. Éppen azért nem hallgathatjuk el, hogy a legutóbbi napokban bizonyos romániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek hazánkban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még napjainkban is fellépnek olyan politikai erők, amelyek nem tanultak a múltból, sváltozatlanul a romániai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekszenek. Úgy ítéljük meg: a magyar kisebbség joggal igényli, hogy az anyanyelvi oktatás, a kulturális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mielőbb teremtsék meg, s indokoltan utasítsa vissza azokat a vádakat, hogy e kisebbségi jogokért vívott küzdelem szeparatizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erői határozottan kiállnak minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni és kollektív jogainak biztosítása mellett. Nem ragyog tovább A bontás első szakaszában „lemeztelenítették” csillagot parlamenti vörös Fotó: Szigeti Tamás Gorbacsov nem kíván lemondani pártfőtitkári tisztségéről Tudósítóink helyszíni jelentései Washingtonban érezhető megkönnyebbüléssel fogadták Mihail Gorbacsov személyes cáfolatát arról, hogy a lemondás gondolatát fontolgatná a pártfőitkári tisztségből. A hír, illetve most már egészen biztosan a rémhír a CNN nevű amerikai televízióhálózat moszkvai tudósítójától származott, aki meg nem nevezett szovjet forrásra hivatkozva jelentette, hogy Gorbacsov átadná pártvezetői helyét valaki másnak, miiközben megtartaná elnöki posztját. Az értesülés hallatlan visszhangot váltott ki Washingtonban, bár a Fehér Ház végig kitartott amellett, hogy semmi ilyen értelmű információról nem tud, ezért nem is kommentálja azt. A zavart azonban fokozta, hogy Baker külügyminiszter egy nappal elhalasztotta jövő heti moszkvai útját, és csak 7-én érkezik a (Folytatása a 2. oldalon) Üléseznek az NDK szakszervezetei Egymillióan fordítottak hátat Berlini Jelentésünk: Öklüket rázva ordítottak egymással az NDK Szakszervezeti Szövetségének, az FDGB-nek a küldöttei a szerdán kezdődött rendkívüli kongresszusuk első napján. A vita azon robbant ki, hogy legyen-e szavazati joguk azoknak a jelenlevő funkcionáriusoknak is, akiket nem a bázis alapszervezetek választottak. A kongresszus először megszavazta kizárásukat a döntéshozatalból, röviddel később azonban visszavonta a határozatot. A nyolc és fél millió tagot tömörítő szakszervezet súlyos válságban van, mintegy egymillióan fordítottak hátat az utóbbi hónapokban a szövetségnek, és abban valamennyi küldött egyetért, hogy a kongresszusnak a radikális megújítást kell szolgálni. A jelek szerint az NSZK egyes tartományi vezetői elunták a begni kormány tétovázását az NDK konkrét megsegítésének ügyében, és önálló lépéseket tesznek az ott lakók életkörülményeinek javításáért, az egyre elviselhetetlenebb méreteket öltő áttelepülések megfékezésére. Azok után, hogy kedden Baden-Württemberg miniszterelnöke, Späth Drezdában évi 20 millió márkás segítséget garantált Szászországnak — „a leendő Sachen tartománynak" — egy napra rá a bajor Streibl miniszterelnök szállt kíséretével repülőgépre, hogy ő is letegye segélycsomagját a szász fővárosban. Köbben az NDK fővárosában az egyház nyilatkozatot tett közzé, amelyben mélységesen elítéli Honecker „elvtársait", akik miután évtizedekig dicsőítették a pártfőtitkárt, most még emberhez méltó szállást sem hajlandóak biztosítani neki. Mint ismeretes, Honeckert csak egy egyházi szeretetotthon volt hajlandó befogadni azok után, ho® súlyos betegségére való tekinítettel kiengedték a vizsgálati fogságból. Formnyák Éva Újabb albán áldozatok Koszovóban (Tanjug) A koszovói Podujevóban, Urosevacon és Lipljan környékén az albán szélsőségesek gyakorlatilag átvették a hatalmat. Az utakat elbarikádozták, ellenőrzik a járókelőket és az utasokat. A pristina—krusevac— belgrádi és a pristina—Skopjei országúton lehetetlenné tették a közlekedést. A biztonsági erőkkel történt összecsapásokban szerdán este három albán nemzetiségű tüntető életét vesztette. Podujevón szerdán este mintegy 5000 albán nemzetiségű fiatal tüntetett. A biztonsági alakú,latok könnygázzal és gumibotokkal többször szétoszlatták a tömeget, amely újra meg újra öszszegyűlt. MTI Külföldi Képszerkesztőség Szűrös Mátyás az újságíró-szövetségben A sajtó csillapítja a hazai közélet rosszindulatú jelenségeit A vitákkal, feszültségekkel terhes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munkatársaira a békés átmenet biztosításában. Az újságírók — az írott és az elektronikus média munkatársai — mindenekelőtt azzal segíthetnek, ha egyfajta kiegyensúlyozott szellemi hátteret teremtenek a demokratikus átmenethez, s az indulatok szítása, a megalapozatlan követelések helyett a józanul gondolkodó emberek véleményének engednek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádióban — hangoztatta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök tegnap, az újságíró-szövetség elnöksége előtt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitálta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek górcső alá, mint például f a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumának tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló törvénykezés állása. Az elnöki látogatásnak közvetlen aktualitást adott, hogy a parlament tegnap döntött a sajtótörvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékeztetett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális elemekkel gazdagodott, nélkülözhetetlen egy új, korszerű tájékoztatási törvény megalkotása. Ennek feladata azonban valószínűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyűlés feladata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elősegítésére kell összpontosítania erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztalható „rosszindulatú jelenségeket". Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasági elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere éppen e kérdés kapcsán alakult ki. A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában levő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadóvállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. Hozzátette azonban, hogy a problémáról — úgymond, a korrektség okán — még szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. Szűrös Mátyás a tv-, rádiókuratórium ügyében is osztotta a MUOSZ álláspontját, hangsúlyozottan magánvéleményként úgy fogalmazott: „a kuratóriumot. (Folytatása a 4. oldalon) Mindenki másra mutogat... Mi védheti a vásárlót az élelmiszeripar véd- és dacszövetsége ellen? (4. erf)/) Beteg kórházak Pénz és Jó vezeték híján nehéz a fejlesztést összehangolni (5. oldal) Mit jelent a BKP-egység? (MTI) A BKP legkomolyabb ellenfele önmaga — hangzott el a bolgár kormányzópárt 14. rendkívüli kongresszusának szerdai általános vitájában. A felszólalók között szép számmal akadnak olyanok, akik azt hangoztatták: a 9 milliós Bulgáriában, a mintegy 980 ezer tagot számláló BKP-én kívül ma nincs más olyan szervezett politikai erő, amely képes lenne kivezetni az országot a válságból. Sokan léptek fel a párt egységének megőrzése mellett. Elhangzott azonban olyan javaslat is, hogy oszlassák fel a pártot és helyette alakítsanak egy új típusú baloldali szervezetet. Úgy tűnik, hogy a pártszakadás veszélye sokként. A dokumentumtervezetek legvitatottabb kérdései közé tartozik, mit jelent a demokratikus centralizmus fogalma helyett ajánlott demokratikus egység kifejezés. Román-magyar kulturális tárgyalások Oktatásról nem lesz szó Glatz Ferenc művelődési miniszter meghívására holnap hazánkba érkezik Andrei Plesu román művelődési miniszter. A tárcák vezetői folytatják a közelmúltban Bukarestben tartott tárgyalásaikat, s amennyiben azok eredménnyel járnak, hétfőn megállapodást kötnek a kulturális együttműködés lehetőségeiről. Glatz Ferenc a román oktatási minisztert is meghívta a tárgyalásra, ő azonban — más elfoglaltsága miatt — később látogat hazánkba. A magyar fél első lépésként javasolja, hogy újítsák fel a művelődési-kulturális vegyes bizottság tevékenységét. Kezdeményezik azt is, hogy a két ország kulturális intézményei — köztük a zenés és prózai színházak, múzeumok — teremtenek közvetlen kapcsolatot egymással. Lehetőséget kívánnak adni arra, hogy a román szellemi, illetőleg művészeti élet kiválóságai részt vehessenek magyarországi szemináriumokon, vendégszerepléseken és alkotótáborokban. Szóba kerül a közös könyvkiadás ügye és filmnapok rendezése Tárgyalni kívánnak arról is, hogy miképpen lehet elősegíteni a nemzetiségi szövetségek, valamint az egyházak kapcsolatfelvételét A magyar—román kulturális kapcsolatok felvételére és koordinálására egyébként a Művelődési Minisztériumban munkabizottság alakult. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezetésével, a bizottság más művelődési és oktatási kérdésekkel is foglalkozik. (MTI)