Magyar Hírlap, 1990. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-08 / 106. szám
■ Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1990. május 8., kedd 3 mm Doina Cornea, a „csavargó": A Front nyerhet, a nemzet veszít Vasárnap délután a kolozsvári főtéren megtartott antikommunista nagygyűlésen Doina Cornea asszony, ismert román ellenzéki is felszólalt. Helyszínen járt tudósítónknak ezt követően adott nyilatkozatot. Az Ön értékelése szerint decemberben Temesváron forradalom tört ki, Bukarestben azonban puccs volt. A két hete zajló fővárosi diáktüntetés lenne vajon az elmaradt bukaresti forradalom? A bukaresti, és az ország más városaiban zajló diáktüntetések tulajdonképpen a temesvári kiáltvánnyal, annak is különösen nyolcadik pontjával való szolidaritási gyűlések. Ez a nyolcadik pont azt követeli, hogy a volt kommunista politikusok, és a szekusok ne indulhassanak a választásokon a következő három terminusban. Erre azért van szükség, mert a volt rendszer prominens képviselői visszaszivárogtak a hatalomba, amiről a bukaresti puccs idején előzetes megállapodás is készülhetett. Az ifjúságot ez természetesen sokkolja, úgy érzi, elvettek tőle valamit. A tüntetés egyik fő jelszava: a részvevők golannak, azaz „csavargó suhancnak” vallják magukat, úgy, ahogy Iliescu nevezte a bukaresti diákokat. — Valóban így nevezte az ellenzéki tüntetőket, és csak most kért bocsánatot. Ezért ma természetesen minden rendes ember golánnak vallja magát. — Hogyan látja a választási előkészületeket és az esélyeket? — Nem jó, ha túl optimisták vagyunk, különösen akkor nem, ha elemezzük az elmúlt négy hónap eseményeit. E választások nem nevezhetők szabad választásoknak, még akkor sem, ha nem fogják manipulálni az eredményeket. Ugyanis, ha a választási kampány nem szabad, akkor az egész választás sem szabad. Ha szabad lenne a kampány, az ellenzéki pártoknak jó esélyük lenne a választásokon. Jelenleg azonban a Front uralja a televíziót, ahol dicsőíti magát és bemocskol más pártokat. — Melyik ellenzéki pártot tartja a legígéretesebbnek? — Ezt egyelőre nem mondhatom meg, annyit azért elárulhatok, hogy a Nemzeti Parasztpárt már a kezdetektől nagyon népszerű, de őket érte a legtöbb piszkálódás a Front részéről. Így azután a Liberális Párt előretörhetett, és színen vannak a szintén újjászerveződött szociáldemokraták is. A választások után átmeneti, 9 vagy 18 hónapos alkotmányozási periódus következik, majd új választások. Milyen lesz az átmenet? — Elég valószínű, hogy a Front fog nyerni, de ezáltal a nemzet veszíteni fog. De a történelemben minden jelentőséggel bír, kísérletekre is szükség van, úgyhogy ennek az átmeneti kísérletezésnek is lehet fontossága a nemzeti tudat kialakulása szempontjából. — Mintha változott volna véleménye a magyar iskolákról. — Nem változott. Én ugyanis soha nem elleneztem a magyar nyelvű oktatást, még a felsőfokú szakoktatást sem. Amit elítéltem, az a türelmetlenség volt magyar részről, még januárban. Voltak, és vannak magyar iskolák, ahová Ceausescu román gyerekeket is betett. Ez hibás volt, de a gyerekek nem tehetnek róla. Ezeket a gyerekeket nem lett volna szabad megalázni azzal, hogy év közben kiteszik őket az iskolából. Ráadásul az egész országot érintő tanügyi reform még be sem indult. A türelmetlenség nem jó, és ez is az egyik oka volt a vásár, helyi pszichózisnak. Erre mindkét oldalon előre készültek. Ott voltam azokban a napokban, láttam a sebesülteket. A sebekből lehetett látni hogy mivel csinálták őket. A románokon csúzliból kilőtt ólomgolyókkal ütött sebek voltak, a magyarokon botütések. Követeltük, hogy jöjjön Iliescu. Ha egy kormány nem cselekszik, az nem véletlen. A vásárhelyi eseményeket eszközként használták, a magyar és a román választási kampányban. Most rajtunk a sor, hogy okosabbak legyünk, mint a kormány. Vágvölgyi B. András Folytatás az 1. oldalról) Hercegi pár, királyi pompával na különgépe tegnap délután végül is némi késéssel szerencsésen földet ért a Ferihegyi kifutópályán. A hercegnőt és a herceget, aki egyébként a Királyi Haditengerészet, valamint a Királyi Légierő tiszti rangját is viseli, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök és felesége ünnepélyes pompával, katonai tiszteletadás mellett köszöntötte magyar földön. A királyi párnak kijár a királyi pompa, és nemcsak azért, mert Nagy-Britannia jövendőbeli uralkodója most először érkezett hazánkba, s mindjárt hivatalos látogatásra. A walesi herceg és a hercegnő az első magas rangú külföldi vendég, akit a választások után fogad Magyarország. Így aztán érthető, hogy miután több ezer budapesti érdeklődő gyűrűjében megkoszorúzták a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, Károly herceg azonnal a Parlamentbe hajtatott, ahol Göncz Árpáddal, Németh Miklós ügyvezető, valamint Antall József kijelölt kormányfővel folytatott tárgyalásokat. '' A személyes hangvételű, kötetlen beszélgetés az ideiglenes köztársasági elnökkel jórészt angolul folyt, a tolmácsoknak ezúttal nem sok dolguk akadt. Károly kérdésére Göncz Árpád elmondta: a börtönben tanulta meg a nyelvet. Ezután Németh Miklós leköszönő miniszterelnökkel találkozott a brit trónörökös. Mint az MTI tudósításából kiderült, az eszmecsere témáját a magyarországi változások adták. Németh Miklós konkrét kezdeményezéssel is élt. Javasolta, hogy a szovjet csapatkivonások nyomán a jövő év elejére felszabaduló laktanyák helyén nemzetzetközi alapítvány formájában hozzanak létre nemzetközi oktatási központot politikusok és üzletemberek kölcsönös képzésére. Kérte, hogy Károly herceg vállalja el a felállítandó alapítvány fővédnöki tisztét. A trónörökös kedvezően fogadta a kezdeményezést, s további részletek ismertetését kérte döntésének megalapozásához. A leköszönő kormányfő után a hivatalba lépő, kijelölt miniszterelnökkel, Antall Józseffel találkozott a walesi herceg. Tőle mindenekelőtt a koalíciós tárgyalások állásáról érdeklődött a trónörökös. Antall József közölte, hogy sikeresen folynak a megbeszélések az érintett pártokkal, s a tárgyalások a befejezéshez közelednek. Várhatóan már május közepére összeáll az új kormányzat, amelynek legfőbb feladata lesz a sikeres, békés átmenet tartós megalapozása. Antall József szólt arról is, hogy Magyarország gazdasági kibontakozásában az eddigieknél fokozottabb mértékben számít a brit üzletemberek, gazdasági körök aktivitására. Erre annál is inkább szükség lenne, mert ezzel Magyarország kizárhatná az egyoldalúságot, s biztosíthatná, hogy gazdasága többoldalú elkötelezettségre épüljön. A walesi hercegi pár négynaposra tervezett magyarországi látogatásának első napi programját díszvacsora zárta. Tavaszi ékszerek és nemesfém aukció a Pesti Vigadóban! Nemesfémből készült antik és régiség jellegű ékszerek, tárgyak és órák, kiállítása: a Pesti Vigadó díszlépcsőházában május 8—14-ig, naponta 10—18 óráig (nyitás napján 15 órától), árverése: a Pesti Vigadó hangversenytermében május 15-én, 16 órától. Belépés díjtalan. Katalógus a helyszínen kapható. Minden érdeklődőt szeretettel vár az óra- és Ékszer Kereskedelmi Vállalati Ki kicsoda az új magyar kormányban? Már csaknem végleges a lista (Folytatás az 1. oldalról) Balázst tippelte, de a veszprémi 2-es számú ügyvédi munkaközösségben dolgozó jogász jelölését más forrásból nem sikerült megerősíteni. Ugyancsak az illetékes minisztériumokban elterjedt politikai híresztelés szintjén maradt az az értesülés, mely szerint a művelődési és közoktatási tárcát Andrásfalvy Bertalan, a pécsi egyetem docense, néprajzkutató kapja, a munkaügyi miniszteri posztra pedig a Kisgazdapárt Győriványi Sándort jelölte, aki a Munkaerő-tartalékok Hivatalánál szerzett szakmai ismereteket, és jelenleg a párt kulturális ügyeinek szaktitkára. Tegnap délutáni értesülések szerint az ipari és kereskedelmi tárcáról még nem született döntés. Államtitkárként az MDF-es Bod Péter Ákost emlegetik, bár őt most választották meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének. A jelek szerint az igazságügyi posztról még vita folyik, erre a KDNP tart igényt. A földművelésügyi tárca várományosa a Kisgazdapárt; miniszterként fölmerült Nagy Ferenc neve, de ő jelenleg a párt elnöke, s szóba került Zsíros Gézának, a párt Békés megyei elnökének a neve is. A kisgazdák igényt tartanak két tárcanélküli miniszteri posztra is. Értesüléseink szerint az egyiket Gerboufes Jenővel, a párt országos főtitkárhelyettesével töltik be. Tárcanélküli miniszter lehet az MDF-es Kiss Gyula is, aki orvosi és szociológusi diplomával is rendelkezik. Az esti órákban munkatársunk újabb információkkal bővítette az eddigi listát. Ezek szerint Antall József miniszterelnököt a külügyi tárca vezetője, Jeszenszky Géza helyettesíti. A fentebb vitatottként jelzett igazságügyi miniszter posztjára a KDNP színeiben jelölték Füzessy Tibort, illetőleg az MDF részéről dr. Mádl Ferencet, aki állítólag a jelölést nem fogadta el. Az államtitkárok lehetséges névsora: MÉM: Bogárdi Zoltán (MDF), BM: dr. Böröcz István (Kisgazdapárt), KÖHÉM: Rajkai Zsolt (Kisgazdapárt), igazságügyi államtitkár: Balsai István (MDF). Munkatársunk beszámolt arról, hogy elképzelések szerint a szakmai, azaz az eddigi államtitkárok egy része hivatalában marad, és az átmeneti időszakban munkájával segíti újdonsült kollégáját. Sörgyári időhúzás (Folytatás az 1. oldalról) nyereséget itthon költené el különféle beruházásokra. Nemrég a sörgyár vállalati tanácsa mellette döntött, de a gyár néhány középvezetője úgy ítélte meg a helyzetet, hogy mégsem szabad 100 százalékban eladni Kanizsát. A vezetők között hamarosan vita kerekedett. Ugyanakkor félezer dolgozó — biztos munkája és megélhetése érdekében — levélben is sürgette az azonnali értékesítést. (Mechtler úr egyébként 41,8 millió márkát ígért a gyárért, ebből 20 milliónyi a hitelvállalás.) Tegnap a sörgyár vezetőinek társaságában ismét asztalhoz ült a vevő és meghívásra az Állami Vagyonügynökség vezetője, Tömpe István is. A gyár középvezetői — a dolgozók nevében is — értetlenségüket hangoztatták az indokolatlan időhúzás és a belső hatalmi harcok miatt. Kijelentették azt is, hogy a dolgozók nem félnek a privatizációtól és ugyanezt várják el vezetőiktől is. Vagyis, ha másként nem megy, akkor el kell adni az elavult gyárat, és dolgozni végre. A vezetők másik — a fiatalabbik — része azt kérte: csak 50 százalékos legyen a külföldi tőkebevonás. Véleményük szerint ugyanis léteznek valós magyar tulajdonosok is, csak várni kell rájuk: „Ne adjuk az egészet, csak a felét!” — hangoztatták. A privatizáció cél, de nem a teljes privatizáció, hiszen szerintük, annak majd az ország látja kárát. Ezért azt kérték, hogy ilyen pozícióból tárgyaljanak az ausztráliai vevővel. — Miért ennyire kitartó? — kérdeztük Meditier urat. — Pesti srác vagyok, a Nagyenyed utcából. Sok-sok hányattatás után megáldott az Isten azzal a szerencsével, hogy nem kell filléreskednem sem nekem, sem a családomnak. Ígérem, hogy Nagykanizsán kemény valutáért is eladható sört, üdítőt fogok előállítani, ha eladják nekem a gyárat. A minőségre, s a biztos üzletre már csak azért is adok, mert terveim között szerepel a hazatelepülés. Tömpe István lapunknak elmondta: a gyár 100 százalékos eladását támogatja, s javasolja majd Németh Miklósnak és Antall Józsefnek a leköszöntő, illetve a leendő miniszterelnöknek. (franka) FÓKUSz 1990. május 16-án, 13 órakor hat darab építési telek kerül árverésre, a Budaörsi Tanács és a „FÓKUSZ” Ingatlanügynökség rendezésében a Budaörsi Tanács V. B. tanácstermében. Kikiáltási ár 3000,- Ft/négyszögöl. Érdeklődni lehet a „FÓKUSZ” Ingatlanügynökség irodájában, 1119 Bp. Bánát u. 4-6. Telefon: 186-3888. .......... .................. ..... ~~ ■ .....- - ~~— khmM KIREKESZTVE eglehetősen sokat foglalkozott a sajtó az elmúlt hét szenzációjával, a két legerősebb parlamenti párt meg- • ■ egyezésével. Az írások hangvételét némi ambivalencia jellemezte, amiért persze meg is kapták már a rovójukat az újságírók. Mondván: semminek sem tudnak örülni, még annak sem, ha valami egyértelműen pozitív történik. Márpedig ez a megegyezés oda sorolandó, az ország kormányozhatósága vált biztosítottá általa. És ez így igaz, még akkor is, ha jelentős koncepcionális különbségek maradtak a pártok között. Ez a különbözőség akkor sem tűnt volna el, ha történetesen létrejön — a választások előtt általunk is remélt és szorgalmazott — nagykoalíció. A megállapo-dást akkor és most is az ország helyzete diktálta, s valóban csak örülni lehet, hogy létrejött, igaz meglepetésre. De, ha örülnünk kell, miért nem tesszük? Miért keveredik , csaknem minden írásba negatív felhang is? A lehetséges válaszok közül jó néhány elhangzott, megfogalmazódott már; az ellenérzések főként a köztársaságielnök-választás módja körül rajzolódtak ki. Ebbéli aggályunknak mi ma-gunk is hangot adtunk e hasábokon. Ezért nem is kívánok vele foglalkozni — új szempontot nem tudnék hozzátenni. Van azonban más is, ami némi aggodalommal tölt el. És ez nem más, mint maga a meglepetés. Ha a megegyezés híre csak bennünket, újságírókat ért volna váratlanul, leg-feljebb annyit tennék hozzá — ezúttal jól konspiráltak a pártok. Végre sikerült elérniök, amit Magyarországon politikai, kormányzati erőnek csak ritkán, vagy tán soha: titoko í ban tartani a terveket. De, hogy így történt, az azért azt is jelzi: rendkívül szűk körben folyt a párbeszéd, igyekeztek a minimumra csökkenteni a kiszivárogtatók számát. És ez így van rendjén, mondanám, ha egy ilyen horderejű megegyezés néhány ember, két kis csoport belügye lenne. De nem az. Legalább annyira tartozik a párt tagságára, vagy legalábbis képviselőire, a frakció tagjaira. Információim szerint viszont az alku gyorsasága és tartalma a szűk vezetéshez nem tartozókat is meglepte. A döntés előkészíttésébe éppúgy nem vonták be őket, mint hajdanán az egyes pártrendszer idején a párt tagjait, középvezetőit. Hogy a koalíciós partnerekről már ne is szóljak. Akkoriban hozzászoktunk a módszerhez, s bár időnként berzenkedtünk ellene, végül is beletörődtünk, hogy a döntések tőlünk elidegenítve születtek — mi a végrehajtásra vagyunk kárhoztatva. Mondom, akkor hozzászoktunk ehhez, de — többek között — épp az ilyen jelenségek elleni harcra bontott 1 1 zászlót, lett egyre bátrabb az ellenzék. Az az ellenzék, amely ma a hatalmat gyakorolhatja. Akár kormányzóként, akár legitim ellenzékként. Természetesen nincs arról szó, hogy követelném a társa-dalmi vita megtartását. Ezek a vitáink többnyire álviták ig voltak, fölülről vezéreltek, ezáltal terméketlenek is persze. 1. A véleményformálásnak nem ez az útja, kiváltképp működőképes parlamenti demokráciában. De vajon hordozza-e magában a működőképesség ígéretét az az Országgyűlés, ahol lényeges kérdéseket készként, lefutott, lefuttatott ügyként tárnak a képviselők elé? Tudom, az előkészítésből kihagyottak — és most már tudjuk: ők voltak többen is — még mindig szavazhattak volna az előterjesztés ellen, ám• a szavazáskor már köti őket a frakciófegyelem. Még akkor is, ha deklaráltan nincs ilyen, mindenki voksolhat lelkiis- s merete alapján. Ez azonban — egyelőre, ahogy hallottam — csak elv, a valóság ennél sokkal szigorúbb; szemrehá- ,nyás, feddés, bírálat illeti azokat, akik kilógnak a sorból. S ha ez igaz, akkor az Országház padsoraiban helyet foglalók döntő többsége statisztaszerepre kényszerül ; szavazógépként kell működnie; kezét a frakció vezetői irál nyitják. Ismerősöm szerint ehhez fölösleges a teljes parlament; elég lenne, ha a pártok illetékesei összedugnák fejüket és -- határoznának. Elképzelhető persze, hogy az itt vázoltakat rémképként fogják értékelni a parlamenti pártok irányítói. Fölösleges hangulatkeltésnek és aggályoskodásnak minősítik, mondván , az egyszeri megegyezésből nem szabad messzemenő követe tkeztetéseket levonni. Kiváltképp nem a sajtónak, amely amúgy is ki lett volna rekesztve a tárgyalásokból, illetve a tájékoztatásból. Mint ahogy a tervek szerint a bizottsági íj ülésekről is ki lesz, nyilván abból a megfontolásból, hogy : a parlamenti műhelymunka nem tartozik a széles nyilvá- | ;; nosságra. Ám épp ez az újabb értesülés, amely azt sugallja: | ' nem egyedi esettel állunk szemben, hanem egy módszerrel, | * úgy is fogalmazhatnék: koncepcióval. Azzal a koncepcióval, ( amely ugyancsak nem újkeletű, tudniillik, amikor helyetttünk döntenek, hogy mi tartozik az olvasóra, és mi nem. . . ,S hogy ez reális veszély, azt jól mutatja, hogy most, az első lépés megtételekor jóval messzebbre merészkedtek: 1 ; kihagyták a koalíciós partnereket és a képviselőtársakat. Ismétlem: engem nem a megegyezés tartalma, hanem a módja aggaszt. Törékeny, igazában még ki sem próbált de- ■ mokráciánkat félteni. Féltem, ha az új demokratikus pár- |ratok úgy indulnak neki ennek az útnak, hogy megfojtják belső demokráciájukat. NÉMETH PÉTER M A Csemege Kereskedelmi Vállalat üzemeltetésre meghirdeti a Törökbálint (Kazinczy u. 105.) (Flóra Kemping) sz. alatt lévő ABC-kisáruházat, melynek alapterülete 551 m2. Az egységre vonatkozó információk, valamint az üzemeltetés elnyerésének feltételeit tartalmazó tájékoztató átvehető a vállalat hálózatfelügyeletei osztályán, 1990. május 15-ig. Cím: Bp. V., Szép u. 6. II. em. 2. Telefon: 117-3086,117-3568.