Magyar Hírlap, 1991. március (24. évfolyam, 51-63. szám)
1991-03-01 / 51. szám
1991. március 1., péntek POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 11,50 FORINT MA A populisták veszélybe sodorhatják az MDF-et. „Azt reméltem, hogy egy sokszínű MDF lép a nyilvánosság, a társadalom elé, amely bírál, önkritikus... Ehelyett sajnos egy túlcentralizált, defenzív, védekező kongresszus zajlott.” 4. oldal A Szamuely-vérengzés szemtanúja „Az ő házukban laktak a hóhérok, vitték a padlásról a kötelet és akasztották végig a főutcát ártatlan emberekkel...” 5. oldal A geopolitika alkonya „Mi lett volna, ha 56-ban, amikor szintén kiléptünk a Varsói Szerződésből, és amikor a brutális szomszéd a geopolitika előnyeit kihasználva beözönlött Magyarországra, efféle — cselekvésre kész — koalícióval találja szembe magát?” 7. oldal HOLNAP A demokrácia már működik is Mikorra várható az amerikai vízumkényszer eltörlése, hogy végre a magyarok is szabadon utazhassanak az USA-ba? — kérdezte munkatársunk Charles H. Thomastól, az USA budapesti nagykövetétől, aki sok más, számunkra fontos kérdésről is kifejti álláspontját. (MH-Extra interjú, szombat, 7. oldal.) Irakon múlik a végleges fegyvernyugvás Washingtoni tudósítónktól Pontosan hat héttel a Sivatagi Vihar hadművelet és 100 órával a szárazföldi offenzíva kezdete után Bush elnök parancsára a kuvaiti fronton elhallgattak a fegyverek. George Bush magyarországi idő szerint csütörtökön hajnali 3 órakor érzelmektől fűtött hangon és nagyon mosolygósan bejelentette: „Kuvait felszabadult. Az iraki hadsereg vereséget szenvedett”. George Bush hozzátette: „Egyetlen ország sem vallhatja magáénak ezt a győzelmet. Ez nemcsak Kuvait győzelme volt, de valamennyi szövetséges államé, ez az ENSZ, az egész Emberiség, a törvényesség és a jó diadala”. George Bush ezek után jelentette be a szövetséges támadó hadműveletek felfüggesztését, mondván: „Most már csak Irakon múlik, hogy ebből állandó fegyvernyugvás legyen”. Ha Irak többé nem támad, nem lő ki egyetlen SCUD-rakétát sem és ha teljesíti a koalíció feltételeit, akkor a háborúnak vége. A feltételek a következők: valamennyi szövetséges hadifogoly azonnali szabadon engedése, az elhurcolt kuvaiti állampolgárokkal együtt. Iraknak át kell nyújtania a tengeri és szárazföldi aknák műszaki leírását és elhelyezkedését. Alá kell vetnie magát mind a tizenkét ENSZ-határozatnak. És végül, de nem utolsósorban, 48 órán belül ki kell jelölnie azokat a katonai parancsnokokat, akik a szövetséges hadvezetéssel megtárgyalják a fegyverletételt. Nem sokkal később Norman Schwarzkopf tábornok elmondta: 4230 iraki tankból 3700 megsemmisült vagy a szövetségesek kezére jutott, csakúgy mint a 3110 tüzérségi lövegből 2140. A szövetséges katonák közül, mondta a tábornok „szinte csodával határos módon” csak 79 esett el. Az irakiak vesztesége óriási. • Folytatása a 2. oldalon A kuvaiti hölgy úgy érzi, már győztek mit külföldi képszolgálat Vitray Tamás másképpen gondolja Szerdán, február 27-én aláírta Vitray Tamás is intendánsi kinevezését. Tavaly, azon a december elejei napon, amikor intendánsjelöltként bemutatkozott, derűs volt és tettrekésznek látszott. Az aláírás napján — amikor interjúnk készült — gondterheltnek és fáradtnak tűnt... • Interjúnk a 6. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Félreértett járműbiztosítás A rádióban elhangzottakkal ellentétben nem hozott határozatot szerdán a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás ügyében az országgyűlés gazdasági bizottsága. Ezt nem is tehette volna, hiszen a Pénzügyminisztérium — a biztosítók és a biztosítottak érdekképviseletei között lezajlott társadalmi vita után — a gazdasági bizottságnak csupán a véleményét kérte, ezért a hozzászólások után szavazásra sem kerülhetett sor. Nem felel meg tehát a valóságnak az a rádióban elhangzott kijelentés sem — bár a hozzászólások között elhangzott ilyen vélemény —, hogy a parlament a bizottság határozata alapján tárgyalja az ügyet. Ez ügyben a kormány határozhat. Hozzá kell tenni, hogy az országgyűlés ősznél előbb valószínűleg nem képes napirendre tűzni a vitát, holott a döntés nem várhat, a költségvetés ugyanis csak az első három hónapra szavazott meg e célra pénzt. Király Péter, a PM közigazgatási államtitkára beszámolt róla, hogy tavaly a benzin árához kapcsolt 1,20 forint kötelező biztosításból 2,7 milliárd forint folyt be, a költségvetésnek ezt az összeget 5,6 milliárddal kellett kiegészítenie. Mint az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a szerződéses biztosítás mellett van, többek között azért, mert nem a benzinfogyasztás mértéke befolyásolja a károkozást. Véleménye szerint a biztosítók díjkalkulációja túlzó. Ezzel minden hozzászóló egyetértett. • Folytatása a 3. oldalon Sikamlóssá válhat a telefon tender MH-információ A kormány döntött a telefon tender sorrendjében! A Parlament ad-hoc bizottságának megállapítása szerint a szakmai zsűri más sorrendet állapított meg, mint három tárca minisztereinek aláírásával a kormány elé került előterjesztés. Ugyanakkor az ad hoc bizottság álláspontja szerint a tender a felhasználó szempontjait vette elsősorban figyelembe. A gazdaság egészének érdekeit tekintve ez helyeselhető is, de így a hazai iparpolitika szempontjai semmiképpen nem befolyásolhatták. A bizottság munkájában részt vett az interpelláló képviselő, Pál László is, aki bár elfogadta a megállapításokat, de szükségesnek tartotta különvéleménye hangoztatását. Ebben úgy fogalmaz, hogy „Az elbírálás folyamatában számos, tendenciózusan a hagyományos magyar híradástechnikai ipar érdekei ellen ható lépéssel találkoztunk. Ennek részletes kivizsgálása meghaladja egy parlamenti vizsgálat lehetőségeit, ezért szükséges, hogy a kormány saját hatáskörében folytassa le az elbírálási eljárások vizsgálatát.” Horváth Pál, a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a tender nyerteseivel a magánjogi keretszerződéseket már megkötötték. A döntések esetleges megváltoztatása a presztízsveszteségen túl, a megkötött szerződés megszegését jelentené, ennek összes jogi és anyagi konzekvenciájával együtt. A legnagyobb gond azonban, hogy egy mostani módosítás nyomán már hatalmas időzavarba kerülne a hazai telekommunikáció fejlesztése." • H. Z. M. Magyar kormánynyilatkozat a tűzszünetről A Magyar Köztársaság kormánya nagy örömmel fogadta a Kuvait felszabadulásáról szóló bejelentést és megelégedéssel nyugtázta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazás sikeres végrehajtása, a BT vonatkozó határozatainak Irakkal való elfogadtatása lehetőséget teremtett a hadműveletek felfüggesztésére. Ismételten leszögezi: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai melletti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nemzetközi erőknek nyújtott magyar támogatás a jó üggyel való azonosulást jelentette. Nem lesz leértékelés Az idegenforgalmi szakma berkein belül már néhány hete suttogják, hogy küszöbön a forint újabb leértékelése. Erre már csak azért is számítanak, mert — mint hangoztatják — szezon előtt szokásos a nemzeti valutánk devalválása. Tavaly ugyanis az 1989. évi decemberi 10 százalékos leértékelést január-februárban három lépésben újabb 5 százalékos devalválás követett. Az osztrák Trend gazdasági magazin márciusi számában már le is írja Magyarországon a januári 15 százalék után a következő hónapokban további 20 százalékos leértékelés várható. Mivel a leértékelések egyik kezdeményezője általában a kereskedelmi tárca, Szatmári Tamástól az NGKM közgazdasági főosztályvezetőjétől érdeklődtünk a hír valóságtartalmáról. Ő határozottan cáfolta, hogy a tárca a közeljövőben újabb leértékelést sürgetne, s szerinte kormányzati szinten sem terveznek most ilyen lépést. Először meg kell pontosan ismerni az első negyedév, félév kereskedelmi forgalmának eredményeit. Az évkezdetről már rendelkezésre álló adatok kedvezőek, nem indokolnák, hogy a januári 15 százalékos leértékelést rögtön az év elején további 15 százalék kövesse — mondta a főosztályvezető. Egy közeli újabb leértékelés ellen szól az is, hogy a pénzügyminiszter és stábja által elkészített antiinflációs hatású program vitája még folyik, ennek befejezte előtt a kereskedelmi tárca nem kíván egy újabb devalválást szorgalmazni. Ma amúgy sem az export jövedelmezősége okozza a legnagyobb gondot, hanem a szovjet piac fizetésképtelensége és a piacváltással járó problémák. A Magyar Nemzeti Bank végképp nem pártolja a leértékelést. Tarafás Imre első elnökhelyettes úgy fogalmazott: nem ismer ma olyan komoly embert, akinek a fejében ez megfordult. Megerősítette, hogy a fizetési mérleg és a külkereskedelem is a vártnál jobban alakult az év első hónapjaiban, így nem érti, miért terjednek ilyen pletykák. A legfőbb ellenség ma az infláció, az ellene folytatott harc is kizárja, hogy a közeli hónapokban leértékelésre kerüljön sor. Persze, arra nem lehet biztosítékot adni, hogy negyed év, fél év múlva nem kerülhet szóba a forint árfolyamkorrekciója — mondta az MNB első elnökhelyettese. (Az árfolyampolitikáról szóló cikkünk a 8. oldalon.) • P. E. Emelik az IMF-kvótát MTI--------------------------------------------------- A kormány tárgyalási alapként csütörtöki ülésén elfogadta a Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett négyéves gazdasági-politikai programot, amelynek célja a gazdaság stabilizálása és a konvertibilitás kialakítása. A testület azonban úgy döntött, hogy legközelebbi ülésén ismét visszatér a témára, s addig a Pénzügyminisztérium képviselői — pénteken — egyeztethetik a programot az Érdekegyeztető Tanács részvevőivel, észrevételeiket pedig a Gazdasági Kabinet szombati ülésén beépíthetik az anyagba, így a kormány a következő, csütörtöki ülésén már az érdekvédelmi szervezetek véleményével kiegészített program kerülhet terítékre. A testület foglalkozott a kötelező gépjárműbiztosítás kialakítandó új rendszerével is. A kormány úgy döntött, hogy a kötelező felelősségbiztosításban is a szerződéses rendszert kell kialakítani. Mivel az áttérés időt igényel, így április 15-től július 1-jéig a benzinbe fogják beépíteni a biztosítás árát. Arról még nem született döntés, hogy ebben az időszakban mennyivel lesz drágább az üzemanyag. Július 1 -je után bevezetik a szerződéses kötelező felelősségbiztosítási rendszert. A kormány elfogadta Magyarország IMF-kvótájának emeléséről szóló javaslatot, ez az emelés után 754,8 millió SDR lesz. A nagyobb kvóta lehetővé teszi, hogy hazánk jelentősebb összegű pénzügyi támogatásban részesüljön a Nemzetközi Valutaalaptól. A kormány foglalkozott a vasúti közlekedés helyzetével is. Ez azért vált szükségessé, mert a korábbi finanszírozási rendszer már nem tartható fenn tovább, a pályák állapota nagymértékben leromlott. A költségvetés Magyarországon csupán 11 százalékát fedezi a vasúti közlekedés költségeinek. A kormány döntött arról, hogy a jövőben a pályaépítés és a fenntartás állami feladattá válik. A vasutaknak ugyanakkor a pálya használatáért díjat kell majd fizetni. Az állam és a vasutak pénzügyi kapcsolatának újraszabályozásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek július 31-ig előterjesztést kell készítenie. Október 31-éig pedig elkészül a vasutakról szóló törvényjavaslat is. Végül az ülésen döntöttek több tárca pótlólagos költségvetési támogatásáról is. Ezt a döntést természetesen még a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kormány úgy tervezi, hogy a 7 milliárd forint értékű központi tartalékból pótköltségvetési támogatást biztosít a tankönyvek újranyomásához. Sasad, tsz vagy rt.? Jávor Károly MDF-es, és Ómolnár Miklós kisgazda képviselők sajtótájékoztatón elmondták, hogy a 4500 hektárnyi területtel rendelkező Sasad Tsz a tulajdon rendezését szolgáló törvények késését kihasználva részvénytársasági formában kívánja átmenteni földjeit, amire egyébként a joghézagok miatt megvan a törvényes lehetősége. Az idő előtti privatizálás ellen az érintett 12 önkormányzat is tiltakozik, de a tsztagság sem járna jól — fogalmazták meg a képviselők. • Háttérinformációnk a 6. oldalon Torgyán a kormányról Eleve bukásra kárhoztatták Tegnap késő délután a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Dohány utcai pártközpontjának vendége volt Torgyán József. A kéthetenkénti szabad pártnap kisgazda frakcióvezető vendége kétszáz főt meghaladó hallgatóság előtt pártja földprogramjának ismertetése mellett néhány sokakat érdeklő politikai kérdésről is kifejtette álláspontját. „Szociáldemokrata testvéreim mindketten történelmi párt vagyunk, csak a rendszerváltás után kisgazdáknak jobban kedvezett a szerencse, nem nehezítette és nem is nehezíti annyi ügynök aknamunkája politikai ténykedésüket” — kezdte előadását Torgyán József a szocdemek székházában. A frakcióvezér a kormánykoalíció tevékenységét értékelve elmondta hogy „tulajdonképpen a hatalom átvétele utáni első héten rendezni lehetett volna az összes politikai kérdést, ha a kormány nem követ el súlyos hibákat. A hibás lépések azonban eleve bukásra kárhoztatták az első szabadon választott kormányt” — hangzott a kritika. „Hogy ez mennyire így van?” — a frakcióvezér kifejtette: egyszerre megváltoztatni mindent borzasztóan súlyos politikai hiba volt, majd hozzátette: önkormányzati választásokat kiírni csak azután lett volna szabad, hogy leváltva a középkádereket „a mi embereinket tesszük kulcspozíciókba, ezzel stabilizálva a politikai hatalmat, és megakadályozva, hogy a stratégiai fontosságú fővárosban az SZDSZ vegye át a hatalmat , majd hozzáfűzte: a kommunisták által felvett kölcsönöket nem kellett volna visszafizetni, hiszen Lenin sem fizetet a kapitalistáknak”. Rátérve a földkérdésre Torgyán doktor ismét egy történelmi analógiát vett elő. „Rákosi elvette, Antall eladja?” MH-kommentár Az előadás lapzártakor még tart. Természetesen az elhangzott nem mindennapi kijelentések után sok mindenre kíváncsiak lettünk volna, például arra is, hogy milyen stádiumban vannak, és milyen eredménnyel kecsegtetnek a koalíciós egyeztető tárgyalások. Torgyán József ígéretet is tett arra hogy, válaszol a szocdemekkel történt kapcsolatfelvétel során felmerülő kérdésekre. Ezekről következő lapszámunkban olvashatnak. • B.P.P.