Magyar Hírlap, 1991. augusztus (24. évfolyam, 179-191. szám)

1991-08-14 / 190. szám

1991. augusztus 14., szerda Szakma nélkül állás sincs — Kallódó tizenévesek • Folytatás az 1. oldalról CSONGRÁD MEGYE: Szegeden legalább 300, a 14-ik életévét betöltött gyermek marad a periférián, Csongrád megye más tele­pülésein pedig összesen ezres nagy­ságrendre számítanak. Az idén csu­pán 60 gyermek számára jelent meg­oldást egy Szegeden működő, ha­zánkban egyedülálló, alternatív, spe­ciális, kísérleti iskola, amelynek kon­cepcióját Földes Sándor igazgató dolgozta ki nyugati tapasztalatok alapján. De mert Pécsről, Győrből, az Alföld és a borsodi iparvidék sok-sok településéről is óriási az érdeklődés, a szegedi önkormányzat által 10 millió forinttal támogatott intézmény iránt, sőt három szakminisztérium is párfo­gásába vette az iskolát, remény van rá, hogy a kallódó tizenévesek segíté­sének hatékonyabb módszere csiszo­lódik a Tisza partján. A mintegy 300 tanuló nagy több­sége halmozottan hátrányos helyzetű, átirányított, „túlkoros”. Bár a tanterv­ben úgynevezett közismereti tárgyak is helyet kaptak, a meghatározó a ma­­nualitás. Két év alatt a nebulók több fa-, fém- és építőipari, mezőgazdasá­gi szakma alapfogásait sajátíthatják el, majd maguk döntenek remélt elő­rehaladásuk irányáról. Valamennyiük számára kötelező az alapfokú vállal­kozói ismeretek elsajátítása is. A be­tanítást igazoló passzus birtokában később szakmunkásképző intézetek­ben folytathatják a stúdiumot. Az igazgató elmondotta: gyakran egye­nesen megdöbbentő azoknak a diá­koknak a kézügyessége és ötletessé­ge, akik kudarcot vallottak az általá­nos iskolában. Tanműhelye ugyan még nincs a szülők és a szakemberek által egyre keresettebb intézménynek, megrendelései azonban már igen. A társadalom által „leírt” gyermekek szeptembertől tolókocsikat készíte­nek a mozgássérült kicsinyeknek... HAJDÚ-BIHAR megye: A nyolcadik osztályt idén elvég­zett 3300 gyerek mintegy tíz százalé­ka nem tud továbbtanulni Debrecen­ben. Az önkormányzat kulturális iro­dája és a pályaválasztási intézet egy köztes képzési formát gondolt ki szá­mukra: a fiatalok ősztől két éven át közismereti és bizonyos szaktárgya­kat tanulhatnak majd az egyes szak­munkásképző iskolákban, a dolgozók általános iskolájában, esetleg általá­nos iskolákban is. Akik az eladói és a büfésszakmát választják, végzettsé­gükről hivatalos okmányt is kapnak, ám a kertészetet, építőipari és szén­megmunkálással kapcsolatos, ruhai­pari, villanyszerelői ismereteket elsa­játítok, a teknővájást, a kosárfonást megtanulok csak egy igazolással bi­zonyíthatják tudásukat a két esztendő elteltével. Természetesen ezek az ifjú betanított munkások így is több eséllyel indulhatnak majd munkát ke­resni, mint teljesen képzetlen társaik. A többnyire délutáni oktatásra a pá­lyaválasztási intézetben még augusz­tus végén is lehet jelentkezni debre­cenieknek és a megyében élőknek egyaránt. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE: Ezernél jóval több nyolcadik osz­tályt végzett gyerek nem lehet ősztől elsős egyetlen középiskolában sem. Köztük olyanok, akik nem is igen bírnák a továbbtanulás megpróbálta­tásait, de olyanok is, akik — ha sze­rencsésebb évjárathoz tartoznak — minden gond nélkül vennék a közép­fokú akadályokat. A pedagógiai inté­zet és a megyei önkormányzat végzi a szervezőmunka javát, de a helyi le­hetőségektől is nagymértékben függ, hogy mennyi gyerek tanulhat valamit mégis az ősztől. A központi normatív támogatás biztosított arra, hogy elinduljanak a speciális tanfolyamok, készen állnak a különböző foglalkozások oktatására a tantervek is. Ám nem mindegy, hogy mikor érkezik meg a pénz, mi­vel a legtöbb helyi önkormányzat képtelen megelőlegezni a szükséges összeget. Hogy végül is milyen szakmák­ban, melyik településeken kezdődhet­nek a tíz hónapos tanfolyamok, az jó­részt a helyi lehetőségektől függ. A szakemberek úgy számolnak, hogy e képzés segítségével is lesznek olyan gyerekek, akik mindenféle további képzésből kimaradnak — számukat 600 körülire becsülik. TOLNA MEGYE: A múlt napokban összesített ada­tok szerint jelenleg 672 munkanélküli pályakezdőt tartanak nyilván. Az ál­talános iskolát végzett, 14-16 éves korosztályból összesen 66-an jelent­keztek munkára a megye területén. Sajnos munkalehetőséget egyiküknek sem tudtak fölajánlani. A 17-18 éves szakmunkások közül 253-an várnak munkára. Szakközépiskola után 145- en, gimnáziumi érettségivel 134-en kerültek — mint munkanélküli pálya­kezdők — nyilvántartásba. A végzett főiskolások közül 18-an, az egyetemi végzettségűek közül 4-en keresnek Szombathelyen a városnak 650 ezer forintjába kerül, hogy a Dózsa és az Úttörő Utcai Általános Iskolában továbbképzési osztályokat indítanak annak a 68 gyereknek a számára, akik sem munkahelyet nem találtak maguknak, sem továbbtanulni nem volt módjuk. Ezt az iskolaév vége fe­lé közölték a szülőkkel, akik kedve­zően fogadták a továbbképzési lehe­tőséget. Ezekben az osztályokban közismereti tárgyakkal, valamint ház­tartási ismeretekkel foglalkoznak a fi­atalok. A tanfolyam elvégzéséről írást kapnak a diákok, ám az a legjobb esetben a következő évi felvételiknél, esetleg munkába állásnál jelenthet némi előnyt. VESZPRÉM MEGYE: A hivatalosan még tanköteles fiúk, lányok számára a megyei munkaügyi központ, összefogva a városi önkor­mányzatokkal, egy-két éves speciális továbbképzéseket szervez. Pápán, Aj­kán, Veszprémben két-két osztályt, Várpalotán, Zircen egy-egy osztályt indítanak a nehéz helyzetbe került fi­atalok részére. Ezeken mezőgazdasá­gi, egészségügyi, géptechnikai elő­képzést nyújtanak. Figyelemre méltó az úgynevezett parkolóosztályok in­dítása is, ahol egy éven át iskolai ke­retben az életre készítik fel a gyereke­ket, főként a lányokat, varrásra, fő­zésre tanítva őket. Összesen hat vá­rosban indulnak ilyen speciális szak­iskolai osztályok. Az eddigi összesítések alapján mintegy háromszáz fiatal számára kí­nálkozik ily módon valami megoldás gondjaik enyhítésére. Ám a felméré­sek szerint még mintegy négyszáz 14-15 éves gyerek sorsa, foglalkozta­tása továbbra is megoldatlan. ZALA MEGYE: Zalaegerszegen a júniusi adatok szerint 90 lány és 17 fiú nem tudott to­vábbtanulni a nyolcadik osztály elvég­zése után, ám a pillanatnyi helyzet szerint szeptembertől valamennyien tanulhatnak mégis. A helyi szakmun­kásképző iskolában a hiányszakmák­ban indítottak osztályokat. A fiúk első­sorban az építő- és a gépiparban he­lyezkedhetnek majd el három év múl­va, a lányok vagy bőrdíszművesként, vagy a mezőgazdasági gazdaasszonyi képzés keretében szerezhetnek szak­munkás-bizonyítványt. A pótosztályok elindításához, működtetéséhez szüksé­ges költségeket az önkormányzat vál­lalta magára Zalaegerszegen. A kommunikációs készségük fejletlen... végzettségüknek megfelelő munkát Tolna megyében. VAS MEGYE/ FOTÓ: LENGYEL MIKLÓS BELFÖLD Még nem tudják, hányan vannak Magyarországon törvény úja elé, hogy kötelező biztosítani 16 éves korig a továbbtanulást, erre a költségvetésben normatívan rendelkezésre áll a megfelelő fedezet. A települési önkormányzatok e kötelező feladat teljesítésére társulhatnak, illetve ha mégis képtelenek megoldani a továbbtanulás problémáját, akkor a megyék vállalják magukra ezt, megállapodás alapján — tudtuk meg Szűcs Miklóstól, a Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályának vezetőjétől. Jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy hol nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, hiszen még az adatszolgáltatással is gondok vannak. A minisztérium saját költségvetéséből fizet a megyéknek, hogy lássák el őket a megfelelő adatokkal. Ezek az adatok a szeptember 15-ei állapotokat tükrözik majd, ám összesítésükre csak október közepén kerül sor. A legnagyobb probléma, hogy a kötelező feladatok ellátását pillanatnyilag senki nem ellenőrzi, nem kéri számon. Akadt olyan önkormányzat, amely az adatszolgáltatás jogosságát is kétségbe vonta. Bár az önkormányzati hatásköri törvény említést tesz erről, de a viták elkerülése végett a kormány rendeletet készül alkotni a neveléssel és oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről. Felmerült a Művelődési Minisztériumban az is, hogy a tankötelezettség teljesítésére, koordinációjára területi oktatásügyi központokat hoznának létre. A továbbtanulási gondok a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben jelentkeznek tömegesen. Még mindig érinti a demográfiai csúcs az általános iskolákból most kikerülőket, akiket egy régi rugalmatlan iskolarendszer és egy ugyanilyen gazdaság fogad. Két dolgot lehet tenni. Olyan szakmai képzésre kényszerítjük a gyerek egy részét­, amely előtt nem áll jövő, ami nem érdekli őket és ahonnan nagy eséllyel ki is hullanak rövid idő alatt, vagy más megoldásokban gondolkodunk. Egy-két éves képzési formában, úgynevezett felzárkóztató, speciális szakiskolába járhatnak azok, akik gyenge tanulmányi eredménnyel végeztek, illetve kommunikációs készségük is fejletlen. Ezeket meg a különböző tanfolyamokat rengeteg jogos kritika éri, bár minden gyengeségük ellenére mégiscsak emelik a tanulók általános műveltségi színvonalát, alapozó ismereteket adnak és orientálhatnak a jövendő szakmaválasztásra is. Annál mindenképpen jobbak, mint hogy az utcán csellengjenek ezek a gyerekek. Egyébként hasonló jelleggel működnek iskolák Ausztriában és az egykori NSZK területén is. Előbb utóbb Magyarországon el kell érni, hogy a közoktatás a gyerekek 15-16 éves koráig tartson. Most vagyunk a legnehezebb időszakban. A demográfiai hullám levonulásával, illetőleg a gazdaság konszolidálódásával mindenképpen javulni fog a helyzet. Kárpótlási levelezési sarok Amint azt korábban jeleztük, a kárpótlási sarok - a törvény hatályba lépése után - átalakul levelezési rovattá. A szerkesztőségünkhöz érkezett levelekre e rovat hasábjain, illetve az esettől függően személyre szólóan válaszolunk. Munkánkat az Igazságügyi és Földművelésügyi Mi­nisztérium jogi szakértői segítik, akik szeptember közepétől — az igényektől függően —ingye­nes jogi tanácsadással is állnak olvasóink rendelkezésére. K. Tiborné, bényei lakos azt kérdezi, hogy nagy­apjának, akinek korábban cséplőgépe, olajütője és traktora, valamint 8 kataszteri hold földje volt, me­lyik adatlapot töltse ki. Válaszunk: A levélírónak, mint minden kárpótlási igénybejelentőnek először is ki kell töltenie az „A” jelű adatlapot. Ezen túlmenően ki kell még tölteni a 8 kataszteri hold föld után az „F” jelű adatlapot is. Eh­hez szükséges, hogy a levélíró a földhivataltól besze­rezze a föld aranykorona értékére vonatkozó igazo­lást is. Nem nélkülözhető az a nyilatkozat sem, ame­lyen megnevezi, hogy termőföldjét mikor és milyen jogcímen vették el. Az „F” jelű adatlapon ezekre a kérdésekre az adatlap 29-32. pontjaiban kell vála­szolni. A levélírónak­ mindezeken kívül, ki kell még töltenie a „V” jelű adatlapot is a cséplőgép, az olajü­tő és a traktor után is. Sz. I.-né, tiszaföldvári lakos, egyszerre több kér­désre is szeretne választ kapni. A levélíró első kér­dése az, hogy még 1960-ban az öröklött földjével pártoló tagként belépett a szövetkezetbe, de mivel ott munkát vállalni nem tudott, földjét jelentéktelen összegért megváltották. Az erre vonatkozó kérdés az, hogy kaphat-e földjéért kárpótlást, valamint hogy a kárpótlási jegyét férje kárpótlási jegyével összevonva, be lehet-e fektetni. Válaszunk: A megváltott föld után a levélíró jogo­sult a kárpótlásra, azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kapott megváltási összegről, bármilyen csekély volt is az, az „F” jelű adatlapon nyilatkoznia kell. Az elfogadott törvény szerint ugyanis ezt az összeget a kárpótlás összegéből levonják. Annak nincs akadálya, hogy a levélíró által kapott kárpótlási jegyet férje kárpótlási jegyével összevonva fektessék be. A levélíró a következő problémafelvetésben meg­említi, hogy annak idején férjével közösen vettek egy szőlőingatlant, amelyen apósának a haszonél­vezeti joga is rajta volt. Később apósát bekényszerí­­tették a termelőszövetkezetbe, a területet pedig bir­tokba vették, majd az ingatlant úgymond csereföld­ként értékesítették. Ezzel összefüggésben levélírónk kérdezi, mi a teendője a föld visszaszerzésére, illetve a kárpótlásra vonatkozóan, mivel csak a tulajdonát tudja igazolni, de az elvételnél már nem a levélíró neve szerepel. Válaszunk: A korábbi szövetkezeti földhasználati szabályozásban érvényesült az az általános elv, hogy az úgynevezett beviteli kötelezettség kiterjedt a ha­szonélvezettel terhelt földekre is. Az eredeti tulajdo­nos tulajdonjoga mindaddig fennállt, ameddig a ha­szonbérlő tagsági viszonyát fenntartották a szövetke­zetnél. Amennyiben a tagsági viszony bármilyen ok­ból megszűnt, és a föld eredeti tulajdonosai nem lép­tek be a szövetkezetbe, akkor tőlük ezt a földet meg­váltották. A kárpótlási törvény, miután elveti a reprivatizációt, ezért arra nem biztosít lehetőséget, hogy ezt a földet úgymond visszaszerezze. Kárpótlá­si jegyet kaphat a levélíró, a megváltást a föld után, amelyet többek közt földvásárlásra is felhasználhatja. A következőkben olvasónk arról ír, hogy férje szabályos örökösödési tárgyalás megtételével ingat­lan vagyont örökölt. Jelenleg férje tsz-tag, de nem abban a városban és tsz-ben, ahol az ingatlan van. Ezzel összefüggésben kérdezi, hogy kell-e kárpótlá­si igényt beadni az ingatlan fekvése szerinti illeté­kes kárpótlási hivatalnál, valamint az, hogy a kár­pótlási jegyet be lehet-e fektetni a termelőszövetke­zete gazdasági területén. Válaszunk: A levélíró pontosan nem írja meg, hogy mit ért ingatlan alatt, de feltehetően földterület­re gondol. Ez a föld, mint ahogy a kérdésfeltevésből kikövetkeztethető, jelenleg egy másik szövetkezet használatában van, de úgy, hogy férje tulajdonjoga továbbra is fennmaradt. Ebben az esetben kárpótlási igényt nem lehet érvényesíteni, mert tulajdoni sére­lem nem történt. Ebből viszont az is következik, hogy tárgytalannak kell tekinteni az esetleges kárpót­lási jegy felhasználására vonatkozó kérdést. Tájékoz­tatásul a kárpótlási jegyek felhasználásáról azért annyit elmondhatunk, hogy viszonylag széles fel­használási lehetőséget biztosít a jegy tulajdonosai­nak. Vélhetően sokakat érdekel, ezért ki kell hangsú­lyozni, hogy a kárpótlási jegyek közvetlenül kész­pénzre úgy nem válthatók át, hogy ezért az átváltá­sért az állam garanciát is vállaljon. Ugyancsak nem lehet ezeket a jegyeket adófizetésre, vagy OTP-la­­káskölcsön törlesztésre sem felhasználni. Mire hasz­nálható fel a kárpótlási jegy? Meghatározom feltéte­lek fennállása esetén termőföld, önkormányzati tulaj­donú lakás vásárlására. Továbbá, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak megvásárlására, ideértve részvé­nyek, üzletrészek tulajdonának a megszerzését is. Egzisztencia Hitel, valamint privatizációs hitel felvé­tele esetén saját erőként is figyelembe lehet venni. A felhasználhatósággal függ össze a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletének az a kitétele is, amely sze­rint pld. termőföld vásárlása esetén az árverésen több jogosult magát meghatalmazottal is képviseltetheti. Ezen túlmenően annak sincs akadálya — mint ahogy olvasónk e kérdés iránt is érdeklődött , hogy állami vagyon vásárlásakor a férj és a feleség a kapott kár­pótlási jegyét összevonva használja fel, figyelemmel arra is, hogy a kárpótlási jegy átruházható értékpapír. Dr.M.Z. A Budapest Főváros Kárrendezési Hivatal te­lefonszámai 1991. augusztus 14-én 10 órától megváltoznak. Az ügyfelek közvetlenül fordul­hatnak az ügyfélszolgálati irodához a 117-9707 telefonszámon. A központi hívószámok: 118- 6033 és 118-6066. Postacímük: 1364 Budapest Pf. 177., a telefax száma: 117-7259. , • L. L. J. Ifjúságpolitikából elégtelen Szakmailag és politikai szem­pontból is elfogadhatatlannak tart­ja a kormány hároméves ifjúság­­politikai programtervezetét az Ifjú Demokraták Szövetsége (IDE) — közölte Eperjesi Tamás ügyvivő az SZDSZ ifjúsági szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Hivatal ifjú­ságpolitikai titkársága által kidol­gozott koncepció leginkább az egykori KISZ-akcióprogramokra emlékeztet, szétszabdalja, átte­kinthetetlenné teszi az ifjúsággal összefüggő feladatokat. Az appa­rátusi tolvajnyelven íródott anyag tárcafeladatokkal van teletűzdel­ve, ám nélkülözi a konkrétumokat — jegyezték meg az IDE képvise­lői. Ennek példájaként említették, hogy a tervezett intézkedések mellől hiányzik a végrehajtáshoz szükséges költségvetési előirány­zat. Eperjesi Tamás sajnálatosnak tartja, hogy a koncepciót nem vagy nem kielégítően egyeztették például a különféle szervezetek­kel. Az SZDSZ ifjúsági szervezete ezért javasolni fogja a parlament gyermek- és ifjúsági bizottságá­nak, hogy szorgalmazza: a kon­cepciót bocsássák vitára a gyer­mek- és ifjúsági érdekképviseletek egyeztetési fórumán. Az IDE bírálta Bárdos Balázst, az ifjúsági munkával kapcsolatos kormányteendőkért felelős állam­titkárt. Szerintük a kisgazda-poli­tikus alkalmatlan feladata ellátás F.A. Módosítani kell a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletét? MTI ------------------------------------------­Nem elképzelhetetlen, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján rö­videsen sor kerül a kárpótlási tör­vény végrehajtási rendeletének mó­dosítására. Az sem kizárt, hogy ma­gát a törvényt is a társadalom igé­nyeihez kell igazítani — értesült a Magyar Távirati Iroda az Igazságü­gyi Minisztériumban. Különösen a külföldieket érintő jogszabályrész­letek tisztázatlanok, és a végrehaj­tási rendelet is több nyitott kérdést hagy e területen. Furcsa helyzetet teremt várható­an az, hogy a kárpótlásra jogosult devizakülföldi az őt megillető kár­pótlási jegyet privatizációs célra, tehát állami vagyon megvásárlásá­ra, illetőleg ingatlan, lakásvásárlás­ra devizahatósági engedély nélkül használhatja fel. Ugyanakkor, ha egy ingatlan értékének egy részéig, akár 95 százalékáig terjed ki a kár­pótlási igény, a maradék 5 százalék készpénzzel történő vásárlásához mégis szükséges a devizahatósági engedély. A termőföld megszerzé­sét illetően a kárpótlásra jogosult devizakülföldi nincs hátrányban a devizabelföldivel szemben — fej­tette ki a tárca illetékese. A világon példa nélküli módon, az árverés során nem az adott föld­területre kell majd, licitálni. A kár­pótlási jegyeket a föld aranykoro­na értékének megváltására fordít­hatják az érintettek, az arany­koro­na értékre licitálnak. Készpénz ez esetben nem használható. Az árve­rés után derül ki véglegesen, hogy kinek, hol, mekkora földet sikerült megvásárolnia. Várhatóan ellent­mondásos lesz a kárpótlási jegyek másodlagos forgalmazása is, amennyiben külföldi is bekapcso­lódik az ügyletbe.Természetesen az senkinek sem érdeke, hogy a külföldiek jóval olcsóbban jussa­nak különféle vagyontárgyakhoz — fejtették ki a szaktárcánál. A visszás helyzet elkerülésére az ÁVÜ-nek több lehetősége is van, így például javaslatot tehet arra, hogy a kormány időlegesen füg­gesszen fel egy-egy kárpótlási­­jegy-sorozatot. Ezen kárpótlási jegyek átmene­tileg nem használhatók vásárlásra. Lehetőség van arra is, hogy az ÁVÜ kikösse: csupán 10 százalék­nyi kárpótlási jegyet fogad el. MAGYAR HÍRLAP Szigorítások a buszközlekedésben • Folytatás az 1. oldalról több, elsősorban a volt keleti blokk­ból származó autóbusz az alpesi uta­kon technikai- vagy vezetési hiba mi­att felborult, ami eddig 24 külföldi turista, köztük 16 magyar állampol­gár halálát okozta. Mivel Ausztriában a közúti forga­lom felügyelete nem a belügy hatás­körébe tartozó központi kérdés, ha­nem az egyes szövetségi tartományi kormányokhoz tartozik, a bécsi köz­ponti kormány kedden felszólította a tartományok illetékes szerveit, hogy „kellő szigorral hajtsák végre” a kö­zúti felügyeletet. Osztrák közlekedésügyi szakem­berek kiszámították, hogy egy többé­­kevésbé hatásos technikai vizsgálat legalább félóráig tartana és ha a felül­vizsgálók pontosan betartanák az elő­írásokat, akkor rövidesen teljesen fel­borulna a közlekedés rendje. A sta­tisztika szerint ugyanis a több mint 100 osztrák határállomáson óránként és egyenként 200 külföldi autóbusz halad át. Feltehető tehát, hogy a hatá­rokon legfeljebb csak szúrópróbákra lesz lehetőség, amelyeknél elsősor­ban a fékberendezések és a gumiab­roncsok állapotát fogják tüzetesen megvizsgálni. Osztrák jogászok véleménye sze­rint, ha bebizonyosodik a súlyosan sérült magyar buszsofőr vétkessége, amennyiben túléli a katasztrófát , nem lenne szabad őt kiadni a magyar hatóságoknak, mert ezzel hátrányos helyzetbe kerülne. Az osztrák törvé­nyek szerint legfeljebb öt év elzárást kaphatna, míg a magyar bíróságok ugyanezért akár nyolc évre is ítélhet­nék. • Pogány Jenő Géza Amint az ausztriai autóbusz-bale­set részletes elemzése elkészül, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezni fogja a közhasznú személyszállító járművek üzemeltetési feltételeinek, illetve a gépkocsivezetők kiválasztásának is­mételt szabályozását — tudtuk meg Császár György főosztályvezető-he­lyettestől. Változásra elsősorban a ha­zánkat elhagyó autóbuszok üzemelte­tői számíthatnak, de elképzelhető, hogy a balesetet szenvedett jármű vizsgálata olyan eredményekkel is szolgál, amelyek a teljes hazai autó­buszparkot érithetik. Az autóbuszok üzemben tartásáról szóló jogszabályok még akkor szület­tek, amikor kizárólag állami vállala­tok tulajdonában lehettek személy­­szállító járművek. Néhány magánvál­lalkozó azonban eddig is vásárolt au­tóbuszt, s a privatizáció kapcsán akár teljes vállalatok is magánkézbe kerül­hetnek, a szabályozást tehát az új helyzethez kell igazítani. Ma ugyanis egyetlen kötelező előírás létezik: a közhasznú autóbuszokat évente ható­sági műszaki vizsgára kell vinni... A Gázművek Ausztriában szeren­csétlenül járt buszát korábban a Volán üzemigazgatóságánál ellenőrizték. Ezzel kapcsolatban Kutasi Jenőt, a Volán járműfenntartási szakosztály­­vezetőjét a vállalatuknál alkalmazott belső gépjárművizsgálati rendszerről kérdeztük. A szakember elmondta, hogy a Volánbusznak mintegy 1100 busza van, szinte mind IKARUS 200-as változat. Karbantartásukra pontos előírások vannak és ez vonat­kozik a szerződéses, vagy bérbe adott járművekre is. Első fokon a napi vizsgálat áll, melyet ötnaponként ak­­nás vizsgálat bővít. A műszaki elle­nőrök már ennek betartását is szigo­rúan ellenőrzik. Ezt követi az I. szá­mú műszaki szemle 5000 kilométe­renként. Ekkor nem bontják meg a járművet, ám a fő veszélyforrásokat (fék, gumik, kormány) tüzetesen elle­nőrzik. Egy ilyen munka 6-8 órát vesz igénybe. Félévenkénti kiemelt I. szemle (fékmegbontással) után kö­vetkezik az éves II. szemle. Ez már bőséges megbontással, teljes (beleért­ve a karosszériát, az esztétikát is) vizsgálattal jár és eltart 50*80 órát is. Ez a karbantartási rendszer a válla­lat saját járműveinek műszaki vizsgát is jelent, amelyet az autófelügyelet elfogad. Természetesen bérmunkában az üzemegységek idegen buszokat is ja­vítanak (Andor utcai legnagyobb te­lephelyükön havonta átlag 300-at), de ez nem jelent műszaki vizsgát. Kutasi Jenő azt is elmondta, hogy míg az elmúlt években 80-120 új járművet tudtak vásárolni, addig a romló gazdasági körülmények között mostanra 15-20-ra csökkent a szá­muk, így akár 13-15 éves buszokat is kénytelenek üzemeltetni. Az is igaz, hogy a csökkenő érdeklődés miatt idén például pótlás nélkül a 40 leg­rosszabb állapotú buszt le tudták se­lejtezni. Az osztályvezető végezetül hangsúlyozta, hogy anyagi problémá­ik ellenére vállalatuk buszjárművei­nek 25 éve nem volt súlyos műszaki hibából adódó balesete. • L. K.—Sz. P.

Next