Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)

1992-10-10 / 239. szám

4 MAGYAR HÍRLAP_______________ A liberális politika offenzívában van, leg­alábbis a Fidesz mindenképpen, és a választá­sok megnyerésére készül — jelentette ki Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján a Fidesz­­székházban. A frakcióvezető kifejtette: a jelenlegi hely­zetben fontos a demokratikus erők összefogása, ez azonban önmagában kevés, a pártoknak programjaik készítésével kell felkészülniük a kormányzásra. Az antifasiszta koalíció szorgal­mazása helyett vissza kell terelni a vitát a prag­matikus kérdésekre, s a programokra kell hely­ezni a hangsúlyt. Nem fordulhat elő még egy­szer, hogy a kormány — amely Orbán reményei szerint a polgári liberális erők kabinetje lesz — ideológiai alapon és nem a programok össze­egyeztethetősége alapján jöjjön létre. A Fidesz kongresszusáig elkészül a párt átfo­gó kormányzati programja. Ez azért is szüksé­ges, mert a korhatár várható feloldása jelentős dilemma elé állíthatja a Fideszt. A korhatár fel­oldásakor ugyanis vigyázni kell arra — fejte­gette a Fidesz-politikus —, hogy ne sikerre vá­gyó emberek csatlakozzanak egy sikeres párt­hoz, hanem olyanok, akik azonosulnak a fiatal demokraták programjával. A korhatár feloldása ugyan okozhat vitákat, ám Orbán szerint ez a kérdés nem drámai, hiszen elsősorban a beállt szociológiai helyzet formalizálásáról van szó. Ezt jelzi, hogy az önkormányzatokban és a szakértők között is nagy számban dolgoznak már 35 évnél idősebb emberek. A Fidesz csütörtöki budapesti nagygyűlése egyébként egy programismertető sorozat nyitá­nya volt: a következő két hétben ugyanis hétfő­től kilenc megyeszékhelyen tartanak gyűlést, s mindenhol más-más kérdés lesz a vezető téma. Kérdésekre válaszolva a Fidesz-politikus el­mondta: az MSZP a demokráciáért való kiállás­ban lehet partner, ám gazdasági és társadalmi programjaik lényegesen eltérnek a Fideszétől. További távolodást jelent Kiss Péter BIT-es ve­zető delegálása a parlamentbe. Bár ezt a Fidesz nem tekinti jóvátehetetlen lépésnek, de minden­képpen „casus belli”, amely beárnyékolja a Fi­desz—MSZP-viszonyt. Orbán egyúttal eloszlat­ta azt a híresztelést, hogy a Fidesz nem fog sza­vazni az új MSZP-képviselő beiktatásakor. Az SZDSZ—Fidesz-viszonyt elemezve Or­bán Viktor rámutatott: nincs a két párt között nézeteltérés, sőt számára úgy tűnik, a szabadde­mokraták tudomásul veszik a tényt, hogy Ma­gyarország legnagyobb liberális pártja a Fidesz. Megismételte, vannak ugyan zavarok a kapcso­latokban, amit az okoz, hogy az SZDSZ infor­mális és formális vezetése nem esik egybe. Egy újabb kérdésre — Pető Iván és Tölgyessy Péter elnökjelöltek közül melyik megválasztása lenne kedvezőbb a Fidesznek? — Orbán kijelentette: „akkor se nyilvánítottak véleményt erről, ami­kor fordítva tették föl a kérdést”. Az MDF nemzeti liberálisai kapcsán úgy vé­lekedett: ők két éven keresztül csak a gondola­tok fölvetésének szintjén voltak jelen a fórum­ban, és reményteli, legalábbis a most megindult szerveződésből ítélve, hogy megpróbálnak tényleges politikai erővé válni. •F. A. Offenzívában a Fidesz Programkörút kilenc megyeszékhelyen Gál Zoltán: a Fidesztől szokatlan a kicsinyesség Reagálni fognak Kiss Péter parlamentbe kerülésére A Fidesz csütörtöki nagygyűlésén Orbán Viktor frakcióvezető kijelen­tette: a jövő héttől megromlik a Fi­desz és az MSZP viszonya, mivel a szocialisták megüresedett parlamen­ti helyükre Kiss Pétert, a BIT elnö­két kívánják ültetni. Miért nem helyeslik a fiatal de­mokraták a BIT-es vezető parla­mentbe kerülését? — kérdeztük Rockenbauer Zoltántól. A Fidesz parlamenti képviselője elmondta, pártja nehezményezi, hogy az 1990- es választások idején a BIT nyíltan Fidesz-ellenes plakátokat ragasztga­­tott, a párt számos plakátját pedig le­fújták szórópisztollyal. A baloldali ifjak ezen cselekedete a szabad vá­lasztások lejáratására irányult. Mindehhez Kiss elnökként asszisz­tált, s azóta sem határolta el tőle ma­gát. Rockenbauer hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a nagygyűlésen leszögezte: a pártokhoz programjaik alapján fognak viszonyulni. Kiss Pé­ter mandátumigazolása azonban rontana az MSZP-hez fűződő viszo­nyukon, s erre a lépésre a Fidesz va­lamilyen formában reagálni fog. Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezetője rámutatott, hogy Or­bán Viktor az utóbbi időben több­ször foglalkozott az MSZP-vel és más pártokkal egyaránt, láthatóan a Fidesz pártkapcsolatait elemezve. Gál Zoltán mindezt úgy értékelte, hogy egy természetes politikai takti­ka jegyében történt. Ezeket a minő­sítéseket pedig a szocialisták helyén kezelik. Arra a kifogásra, hogy Kiss Péter BIT-elnök parlamentbe kerülé­sével romlik a Fidesz-MSZP-vi­­szony, Gál Zoltán úgy válaszolt: ezt a Fidesztől szokatlan kicsinyesség­nek tartja. Az ügy ugyanis nem tar­tozik a politika terébe. Orbánék tá­madása mögött olyan megfontolás is húzódik, hogy Kiss Péter megjele­nésével egy létező és működő, gya­rapodó ifjúsági szervezet kerül be a parlamentbe, ami a fiatal demokra­ták számára vetélytársnak tűnik. Láthatóan annak is tekinti a BIT-et a Fidesz — vélte Gál Zoltán, aki hoz­zátette: a BIT-re vonatkozó 1990-es kampánybeli vádakat a bíróság ki­vizsgálta, és azok nem bizonyultak igaznak. • Sz. P. — Szü. L. Debreczeni József Orbán Viktor kijelentéséről MTI ----------------------------------­Mint ismeretes, a fideszes politi­kus kijelentette: az MDF nemzeti liberálisainak tevékenységére a 94- es választások után is szükség lesz, s „nem engedhető, hogy az MDF veresége esetén eltűnjenek a politi­kai közéletből”. Ezt a helyzetérté­kelést Debreczeni nem tartja meg­felelőnek. Ezzel szemben hangsú­lyozta: a Magyar Demokrata Fó­rum nemzeti-liberális, konzervatív­liberális értékeket felmutató prog­rammal nyerte meg a választáso­kat. A nemzeti liberálisok célja az, hogy az MDF találjon vissza az eredeti céljaihoz, hiszen így az 1994-es választásokon a siker re­ményében indulhat — fogalmazott az MDF-politikus. Ha ellenben a jobboldali radikális irányzat győz­ne az MDF országos gyűlésén, ak­kor az MDF olyan párttá válna, amelyikkel a nemzeti liberálisok már nem tudnak azonosulni. Ezt a verziót azonban Debreczeni való­színűtlennek tartja, és bízik a cent­rum egyre erősödő fellépéseiben. A nemzeti liberális körök létreho­zásával az azonos elveket képvise­lő MDF-politikusok azt a lehetősé­get is meg kívánják teremteni: ha egy nem várt kedvezőtlen változás következik be, akkor „legyen hová távozni”. Hack: az SZDSZ szociálliberális párt Hack Péter, az SZDSZ frakció­vezetőségi tagja egyetért abban Or­bán Viktorral, hogy a következő választások után polgári középerő vegye át a kormányzást a mostani koalíciótól. Ennek gerincét a Fi­desz és az SZDSZ alkothatja, amit megkönnyít, hogy a két párt prog­ramja alapján szövetséges lehet. Ami az SZDSZ önazonosságra vo­natkozó Orbán-megállapítást illeti, Hack Péter úgy gondolja, hogy nem az a meghatározó, hogy egy adott párt minek mondja magát, hanem a programja, hiszen hiába vallja magát egy párt jobboldali konzervatívnak, miközben gazda­sági programja baloldali, szocia­­lisztikus elemeket tartalmaz. Hack szerint az SZDSZ szociálliberális pártként definiálja magát, és ezt tartalmilag alátámasztja programja is. Míg a Fidesz és az SZDSZ gaz­dasági programja közel áll egy­máshoz, az MSZP júliusban meg­hirdetett gazdaságpolitikai koncep­ciója nagyban különbözik ettől, te­hát jelenleg nem összeegyeztethe­tő. A BIT tiltakozik a Fidesz és a HVG vádjai miatt Értesüléseink szerint a Baloldali Ifjúsági Társulás válaszolni kíván a HVG-ben nemrég megjelent írásra, amely az 1990-es választási kam­pányban a Fidesz ellen elkövetett cselekményekkel vádolja a szerve­zetet. A lapok akkor bőven cikkez­tek arról, hogy BIT-es aktivisták tépkedték a Fidesz plakátjait, illet­ve „Zsidesz” átfestéseket alkal­maztak. A BIT most a Kiss Pétert ért újabb támadások nyomán fize­tett hirdetésben akarja közölni azt a dokumentumot, amely az ügyben a nyomozás megszüntetését bizo­nyítja. 1990 májusában a Fidesz II. kerületi csoportja ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a fent leírt cselekmények miatt. Az ügyben akkor három BIT-es aktivistát is kihallgatott a rendőrség mint tanút. A szervezet a nyomozást megszün­tető határozatot elkérte a rendőr­ségtől, ám az írásos megkeresésre a nyomozó szerv úgy válaszolt: a határozatot — érdekeltség hiánya miatt — nincs módjában a BIT-nek átadni. • Sz. P. KDNP: Orbán sem tud kiutat Nagy mínuszjelnek minősítette Orbán Viktor beszédét Varga Lász­ló, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke tegnapi rádiónyilatkozatá­ban. Varga azt várta, hogy a fiatal demokrata vezető végre választ ad például a munkanélküliség kérdé­sére. Úgy látszik, erre a pártja nem képes, hiszen akkor bizonyára elő­választást is sürgethetne a Fidesz, a kormányzástól azonban szemmel láthatóan félnek a liberálisok is. A szélsőségekről szólva a KDNP alelnöke leszögezte: nem kell félni attól, hogy Magyarországon a szél­sőjobb vagy­­bal mellé állnának az emberek, hiszen a történelem bi­zonysága szerint ilyenre eddig mindig idegen nyomásra került sor. •D­ V.J. Csoóri lett a Hungária Televízió kuratóriumának elnöke MTI Csoóri Sándort, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnökét választotta elnökül pénteki alakuló ülésén a Hungária Televízió Alapítvány kura­tóriuma. A kuratórium tagjai: Csoóri Sándor, Dux László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, Illés György operatőr, Jankovics Marcel rajzfilm­rendező, Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi egyetem rektorhelyet­tese, Kodolányi Gyula címzetes állam­titkár, Kovács K. Zoltán agrárszakíró, Kőhalmi Ferenc, a Magyar Mozgókép Alapítvány főtitkára, Makovecz Imre építész, Molnár József jogász, Szabados György zeneszerző, Szakály Ferenc tör­ténész és Tőkéczky László politológus. Az alapítvány pénteki tájékoztatása sze­rint az ülésen valamennyi kuratóriumi tag részt vett, s megbeszélték azokat a legfontosabb célokat, amelyek az alapít­vány előtt állnak. Valamennyien úgy ér­tékelték: az első magyar műholdas csa­torna létrehozása rendkívüli fontosságú és egyben megvalósítható feladat. A ta­gok, miután kifejtették gondolataikat a magyar műholdas adásról, megegyeztek további munkafeladataikban. Haraszti: vissza MTI------------------------------------­Haraszti Miklós, a szabaddemok­raták médiumpolitikusa üdvözli Ku­lin Ferenc nyilatkozatának azt a kité­telét, melyben a demokrata fórum képviselője ismét megerősítette: két­harmados többséggel kell elfogadni a médiumtörvényt. Kulin állításával ellentétben azonban szerinte nem az ellenzék egybehangzó álláspontja, hanem a kormánypártok megosztott­sága miatt nem állt össze eddig a szükséges kétharmados többség. Haraszti Mikós elmondta: eleinte azért volt kétséges, hogy meglesz-e a törvény elfogadásához szükséges kétharmadnyi szavazat, mert hiány­­ a konszenzushoz jött a hat párt kulturális bizottságbeli megegyezése. Miután másfél évi munkával ez a kompromisszum megszületett, a kormány lépett visz­­sza a beterjesztett törvényjavaslat kulcspontjaiban az elért konszenzus­tól. Haraszti szerint Kulin Ferencnek illúziók és illúziókeltés nélkül szem­be kell néznie azzal a kérdéssel: adott esetben a kormánypártok haj­­landók-e egységesen megszavazni a kompromisszumokat tartalmazó ter­vezetet. A megoldás az lenne, ha a konszenzushoz való visszatérést cél­zó kulturális bizottsági indítványokat a hat párt frakciói hivatalosan meg­erősítenék. Tűz volt az Athenaeumban Csütörtökről péntekre virradó éj­jel tűz ütött ki a budapesti Athe­naeum nyomda géptermében. Mint Vajda József vezérigazgatótól meg­tudtuk, a tűzesetnek „nagyobb volt a füstje, mint a lángja”, nem okozott nagyobb fennakadást a nyomda mű­ködésében. Tegnap az ott készülő Magyar Nemzet is teljes példány­számban megjelenhetett. A napilap azonban várhatóan a jövő hét elejéig a szokásos mellékletek nélkül kerül az olvasókhoz, ugyanis az egyik nyomógép még javításra szorul. A tüzet az okozta, hogy a gépek mosá­sához használt benzint a kannákból történő kitöltése során keletkezett szikra lángra lobbantotta. • Szü. L. BELFÖLD Letartóztatások Törökbálinton Hildenbrand Róbert hadbíró ezre­des, a Fővárosi Bíróság Büntető Kol­légium helyettes vezetőjének tájé­koztatása szerint, november 9-éig le­tartóztatásba helyezték a néhány napja a törökbálinti alakulatnál őri­zetbe vett négy sorkatonát. Az „öreg” katonák alaposan gya­­núsíthatók az alárendeltek aljas in­dokból történő megsértésével, vala­mint szolgálati vétség elkövetésé­vel. Mint tegnapi számunkban be­számoltunk róla, ismét súlyos bűn­­cselekmény gyanújára derült fény a törökbálinti alakulatnál, Székely György ezredestől, a Budapesti Ka­tonai Ügyészség vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a törökbálinti lakta­nyában kirívóan gyenge a katonai fegyelem. Jelenleg is zajlik a sértet­tek kihallgatása, ami hosszabb ideig is eltarthat, mivel több tíz, augusz­tusban szolgálatra bevonult fiatal szerepel közöttük. A vizsgálat befejeződésig kérték a tanúkat és sértetteket, hogy tartóz­kodjanak a nyilatkozatoktól, miután a tapasztalat azt mutatja, hogy elté­rő módon ismertetik az eseménye­ket, ha szabadon beszélhetnek, s másként, ha eskü alatt teszik meg vallomásukat. •G.Z. Erőszakos közösülés miatt indított bűnügyben nyújtott be vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség K. Attila tartalékos honvéd ellen. A vádlott július 19-én 22.30 óra körüli időben a Budapest XII. kerület Szilá­gyi Erzsébet fasorban lévő szolgálati helyén az objektum területére hívta a kutyáját sétáltató fiatalkorú A. Kata­lint és barátnőjét. A lányok bementek a legénységi körletbe. A lány bement a zuhanyo­zóba, de nem vetkőzött le. Ekkor a vádlott kiment az egyik őrhöz, s el­kérte a géppisztolyát, amit lőszerek nélkül meg is kapott. Visszament a zuhanyozóba, a lányra fogta a fegy­vert, s így ismételten felszólította a levetkőzésre, majd a közösült a fegy­verrel történt fenyegetés hatása alatt álló lánnyal. Európa Nostra: jövőre nálunk Ma fejeződik be Csongrádon a város- és faluvédők országos köz­gyűlése és találkozója, amelyen a 200-ból mintegy 70 egyesület képvi­selője vesz részt. A csütörtök délutá­ni beszámoló nyomán és a tegnapi szekcióüléseken számos olyan véle­mény hangzott el, amely bizonyosan elősegíti majd településeink arculatá­nak megőrzését vagy újjávarázslását. A legnagyobb gondot manapság az okozza — mondotta el több résztve­vő — hogy a privatizáció miatt ve­szély fenyegeti a műemléki szem­pontból értékes épületeket vagy épü­letrészeket, ezért a jelenlévők bizta­tást kaptak arra, hogy regisztrálják az ilyen objektumokat, és igyekezzenek közbenjárni az illetékes tárcáknál, az önkormányzatoknál a történelmi szempontból értékes városrészek, épületek megőrzése, az utcanevek rehabilitálása érdekében. Nagy visszhangot keltett a tanácskozáson az ismert városvédő és szabadde­mokrata parlamenti képviselő Ráday Mihály felszólalása, amely szerint a törvénykezésnek nem volna szabad „szétdarabolnia” a környezet-, a Föld- és a műemlékvédelem proble­matikáját, hanem ezeket egységes kódexben kellene szabályozni. Jö­vőre hazánkban tartják a városvédők Európa Nostra konferenciáját. • L. A. Gy. 1992. október 10., szombat Megalakult a Történelmi Független Kisgazdapárt Október 6-án megalakult a Tör­ténelmi Független Kisgazdapárt, s október 7-én a párt alakítói benyúj­tották bejegyzési kérelmüket a Fő­városi Bíróságnak — erősítette meg a Magyar Hírlap információ­ját Pártay Tivadar, az újonnan ala­kult párt vezetőségi tagja. Mint Pártay Tivadar elmondta, csak ide­iglenesen vállalta el a vezetőségi tagságot. Értesülése szerint, a párt megyei irányító testületei már me­galakultak Budapesten és a vidéki városokban is. A Történelmi Füg­getlen Kisgazdapárt a tervek sze­rint felajánlja majd együttműködé­sét és támogatását a 36-os képvise­lőcsoportnak. A Magyar Hírlap információi szerint Balogh György országgyű­lési képviselő és néhányan a 36-os frakcióból, a közelmúltban szeret­tek volna létrehozni egy történelmi kisgazdapártot, mely botrányoktól mentesen, tiszta lappal indult vol­na. Baloghék terve meghiúsult, s ez­zel lehetőség nyílott arra, hogy má­sok hozzák létre a Történelmi Füg­getlen Kisgazdapártot. Torgyán reménykedik a kiutalás folyósításában Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész válaszlevele, úgy látszik mégsem volt döntő fontosságú a pénzügymi­nisztérium illetékesei számára, mert az FKGP-nek járó állami támogatás kiutalását mégsem kezdik el — nyi­latkozta Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke a Magyar Hírlapnak. Torgyán kijelentette, hogy a párt nevében határozottan követel­ni fogja Kupa Mihály pénzügymi­­niszeter eltávolítását, s helyére új pénzügyminiszter kinevezését. Bártfai Béla, pénzügyi államtitkár Torgyán szerint „elképesztő szak­mai járatlanságot árult el, amikor zagyva magyarázkodás közepette arra hivatkozott, hogy azért nem kezdik meg a járandóság folyósítá­sát, mert a Fővárosi Bíróság egyik végzésének indoklási része nem elég egyértelmű”. Torgyán, elmon­dása szerint felvilágosította Bánfa­it, miszerint is „egy bírósági vég­zésnek nem az indoklási része ke­rül be a jogi annáleszekbe, hanem a rendelkező része”. A Fővárosi Bíróság szeptember 4-i végzése — amelyre Bártfai hivatkozott — elu­tasította Németh Béla azon kérel­mét, hogy ruházzák rá az FKGP képviseleti jogát. Torgyán annál is inkább reménykedik a kiutalás fo­lyósításában, mert Kupa Mihály ígéretett tett arra, hogy a kormány­ülésen konzultál a kérdésről Antall József miniszterelnökkel. ajándékba kapták Némethék nem­­ Fekete Györgyi, a Németh Béla vezette kisgazdaelnökség sajtószó­vivője a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva cáfolta, hogy új ideig­lenes központjukba, az öregek napközi otthonának kijelölt hűvös­völgyi villába jogtalanul költöztek be. Mint elmondta, Rostás Ákos, a II. kerületi önkormányzat képvise­lőjének állítása — miszerint az épület önkormányzati kezelésben van — tévedés lehet. A Németh Béla-féle csoport ugyanis, teljesen törvényesen, a Kincstári Vagyon­kezelő Vállalattól kapta, mint bér­leményt. Ezért a kisgazdák rendszeresen bérleti díjat fizetnek majd, tehát szó sincs ajándékról. Cseh Sándor, a Németh Béla ve­zette elnökség alelnöke az október 6-án alakult Történelmi Független az új központot Kisgazdapárttal kapcsolatban el­mondta: nem tud a magalakulásról, annak körülményeiről, de az a vé­leménye, hogy nincs jelentősége az új kisgazdapárt megalakulásának, hiszen várhatóan működésképtelen lesz, vagy csak nagyon nehéz kö­rülmények között tud majd működ­ni, a szűkös anyagiak miatt. • Csuhaj Ildikó Soros: a miniszterelnök nem élt a lehetőséggel A személyemet és az alapítványt ért támadásokkal a továbbiakban nem kívánok foglalkozni, az ügyet lezártnak tekintem — mondta So­ros György tegnap a Hotel Duna Intercontinentalban tartott sajtótá­jékoztatóján. Soros György a szá­mok tükrében ismertette az alapít­vány magyarországi tevékenységét 1984-től napjainkig. Ebből kide­rült: az alapítvány ez idő alatt csaknem 3 millió dollárt és 165 millió forintot költött az itteni tá­mogatásokra, ebben nem szerepel­nek az 1992. évi költségek. A ma­gyar kormánnyal 1989-ben megkö­tött (és nemrégiben felbontott) szerződésből következően a kor­mányzat 207 millió forinttal járult hozzá az alapítvány tevékenységé­hez, ez az összeg nem éri el Soros György beruházásainak a 10 száza­lékát. Soros György elmondta: az egész ügyet néhány szélsőséges személy kreálta, akik az ő rágalma­zásával próbálnak tőkét kovácsolni maguknak. Az alapítvány működé­se nyitott, a tények pedig megcá­folják a rágalmakat. Soros szerint a róla szóló szélsőséges hangvételű írások angol fordítása megrázta az ottani közvéleményt is, a civilizált világ nem tűri az ilyen megnyilvá­nulásokat. A miniszterelnökkel lezajlott le­vélváltásról Soros kifejtette: meg­győződése, hogy Antall Józseftől távol állnak ezek a szélsőséges né­zetek, ugyanakkor válaszában nem élt a felkínált lehetőséggel, nem határolta el magát az őt rágalma­zóktól. „Örültem volna, ha a mi­niszterelnök tisztázza az ügyet, de a választ tudomásul veszem és az ügyet lezártnak tekintem” — hall­hattuk. Soros visszautasította azt a feltételezést, hogy ő és Tom Lantos ártanak Magyarországnak azzal, hogy ezeket az ügyeket a nemzet­közi közvélemény elé tárják. Sze­rinte a miniszterelnök okozott kárt azzal, hogy nem adott kielégítő vá­laszt levelére. Soros szerint a szél­sőjobboldali erők ennél nagyobb befolyásra nem tesznek szert, mert a közvélemény visszautasítja eze­ket a nézeteket. Az alapítvány jövőbeni terveiről megtudtuk: Soros György a leg­több pénzt, időt és energiát a Kö­­zép-Európa Egyetemmel kapcsola­tos munkálatokra fordítja, de nagy hangsúlyt fektet a térség országai közti kapcsolatok elmélyítésének ösztönzésére (East—East prog­ram). • Sz. Sz. Soros állja az újságírók rohamát is FOTÓ: ISZA FERENC Balsai: marad a munkaügyi bíróság A bíróságok szervezeti átalakítása befejeződött, je­lentősebb változásra az elkövetkezendő években nem kell számítani. Minden optimizmus nélkül kijelenthet­jük: az elmúlt két évben megszületett jogszabályok is segítettek abban, hogy az igazságszolgáltatás presztízse növekedjék — mondotta dr. Balsai István igazságügy­­miniszter azon a kaposvári igazságügyi napon, amelyen részt vettek a dunántúli megyék bírósági elnökei, rajtuk kívül horvát és szlovén igazságügyi szakértők. Balsai elmondta, hogy a szervezeti átalakítások ugyan befejeződtek, de néhány elmaradt feladat még hátra van, így szeretnék az ügyészségeket a kormány fennhatósága alá vonni. Kérdésre válaszolva a minisz­ter hozátette, nem az a baj, hogy az ügyészségekben politizálnak, erről sem most, sem pedig az elmúlt két évben nem volt szó. Azonban a kormány felelős az ország közbiztonságáért, az igazságszolgáltatás alá tartozó ügyekért. Ehhez viszont eszközök kellenek. A leghatékonyabb eszköz az ügyészi szervezet, amely korábban Magyarországon is a kormányzat fennható­sága alá tartozott. Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy mégis megtartják a munkaügyi bíróságokat, de a közigazga­tási ügyeket, így a társadalombiztosítással kapcsolatos pereket a polgári bíróságok tárgyalják majd. Jövőre egy kaposvári kezdeményezés kapcsán talán bevezet­hető lesz az is, hogy a bírák nyáron egy hónapra sza­badságra menjenek. • F.L. Szociálliberalizmus: kiút a káoszból? Az 1989-­90-ben lezajlott válto­zások eufóriája után elérkeztünk a kijózanodás időszakához, térségünk­ben felerősödtek a nacionalista, po­pulista, jobboldali radikális, etatista jelenségek, és csökkent a liberális, il­letve szociálliberális erők befolyása — állapították meg tegnap a Fried­rich Ebert Alapítvány rendezvényén. Ahol arról volt szó, a diktatúra utáni káoszból milyen módon lehet ma li­berális és szociális alternatívákat ér­vényre juttatni. Volker Haus, Frank­furt szociáldemokrata polgármestere szerint a térség országai választhat­nak a nemzeti keretek közé bezárkó­zó fundamentalizmus és a nyitott de­mokratikus berendezkedés között. Jaroslav Sabata cseh parlamenti képviselő, a Charta '77 alapító tagja a csehszlovákiai folyamatokat ele­mezve megállapította, hogy a legu­tóbbi választásokon az értelmiségi li­berális erők komoly vereséget szen­vedtek a radikális liberálisoktól és a nemzeti populistáktól. Podkoniczky István, az SZDSZ szociálliberális platformjának szóvi­vője úgy vélte, hogy a térségben zaj­ló, példa nélkül álló átalakulás során a hagyományos politikai kategóriák érvényüket vesztik, új fogalmakkal (például szociálliberalizmus) kell megismerkednünk. •Sz. Sz. Rába Tímea nyerésre áll A Pesti Központi­ Kerületi Bíró­ság elsőfokon döntést hozott a ta­valyi Miss Hungary-választások második helyezettjének címétől megfosztott Rába Tímea ügyében — tájékoztatta lapunkat dr. Strasszer Tibor ügyvéd, Rába Tí­meát jogi képviselője. Rába Tímea személyiségi jogainak, illetve jó hírnevének megsértése miatt bepe­relte a Multimédiát, mondván, a magyar versenykiírásban ez a kité­tel nem szerepelt. Miután ez a tény bizonyítást nyert, a bíróság helyt adott Rába Tímea keresetének. • Sz. Sz.

Next