Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)
1992-10-10 / 239. szám
4 MAGYAR HÍRLAP_______________ A liberális politika offenzívában van, legalábbis a Fidesz mindenképpen, és a választások megnyerésére készül — jelentette ki Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján a Fideszszékházban. A frakcióvezető kifejtette: a jelenlegi helyzetben fontos a demokratikus erők összefogása, ez azonban önmagában kevés, a pártoknak programjaik készítésével kell felkészülniük a kormányzásra. Az antifasiszta koalíció szorgalmazása helyett vissza kell terelni a vitát a pragmatikus kérdésekre, s a programokra kell helyezni a hangsúlyt. Nem fordulhat elő még egyszer, hogy a kormány — amely Orbán reményei szerint a polgári liberális erők kabinetje lesz — ideológiai alapon és nem a programok összeegyeztethetősége alapján jöjjön létre. A Fidesz kongresszusáig elkészül a párt átfogó kormányzati programja. Ez azért is szükséges, mert a korhatár várható feloldása jelentős dilemma elé állíthatja a Fideszt. A korhatár feloldásakor ugyanis vigyázni kell arra — fejtegette a Fidesz-politikus —, hogy ne sikerre vágyó emberek csatlakozzanak egy sikeres párthoz, hanem olyanok, akik azonosulnak a fiatal demokraták programjával. A korhatár feloldása ugyan okozhat vitákat, ám Orbán szerint ez a kérdés nem drámai, hiszen elsősorban a beállt szociológiai helyzet formalizálásáról van szó. Ezt jelzi, hogy az önkormányzatokban és a szakértők között is nagy számban dolgoznak már 35 évnél idősebb emberek. A Fidesz csütörtöki budapesti nagygyűlése egyébként egy programismertető sorozat nyitánya volt: a következő két hétben ugyanis hétfőtől kilenc megyeszékhelyen tartanak gyűlést, s mindenhol más-más kérdés lesz a vezető téma. Kérdésekre válaszolva a Fidesz-politikus elmondta: az MSZP a demokráciáért való kiállásban lehet partner, ám gazdasági és társadalmi programjaik lényegesen eltérnek a Fideszétől. További távolodást jelent Kiss Péter BIT-es vezető delegálása a parlamentbe. Bár ezt a Fidesz nem tekinti jóvátehetetlen lépésnek, de mindenképpen „casus belli”, amely beárnyékolja a Fidesz—MSZP-viszonyt. Orbán egyúttal eloszlatta azt a híresztelést, hogy a Fidesz nem fog szavazni az új MSZP-képviselő beiktatásakor. Az SZDSZ—Fidesz-viszonyt elemezve Orbán Viktor rámutatott: nincs a két párt között nézeteltérés, sőt számára úgy tűnik, a szabaddemokraták tudomásul veszik a tényt, hogy Magyarország legnagyobb liberális pártja a Fidesz. Megismételte, vannak ugyan zavarok a kapcsolatokban, amit az okoz, hogy az SZDSZ informális és formális vezetése nem esik egybe. Egy újabb kérdésre — Pető Iván és Tölgyessy Péter elnökjelöltek közül melyik megválasztása lenne kedvezőbb a Fidesznek? — Orbán kijelentette: „akkor se nyilvánítottak véleményt erről, amikor fordítva tették föl a kérdést”. Az MDF nemzeti liberálisai kapcsán úgy vélekedett: ők két éven keresztül csak a gondolatok fölvetésének szintjén voltak jelen a fórumban, és reményteli, legalábbis a most megindult szerveződésből ítélve, hogy megpróbálnak tényleges politikai erővé válni. •F. A. Offenzívában a Fidesz Programkörút kilenc megyeszékhelyen Gál Zoltán: a Fidesztől szokatlan a kicsinyesség Reagálni fognak Kiss Péter parlamentbe kerülésére A Fidesz csütörtöki nagygyűlésén Orbán Viktor frakcióvezető kijelentette: a jövő héttől megromlik a Fidesz és az MSZP viszonya, mivel a szocialisták megüresedett parlamenti helyükre Kiss Pétert, a BIT elnökét kívánják ültetni. Miért nem helyeslik a fiatal demokraták a BIT-es vezető parlamentbe kerülését? — kérdeztük Rockenbauer Zoltántól. A Fidesz parlamenti képviselője elmondta, pártja nehezményezi, hogy az 1990- es választások idején a BIT nyíltan Fidesz-ellenes plakátokat ragasztgatott, a párt számos plakátját pedig lefújták szórópisztollyal. A baloldali ifjak ezen cselekedete a szabad választások lejáratására irányult. Mindehhez Kiss elnökként asszisztált, s azóta sem határolta el tőle magát. Rockenbauer hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a nagygyűlésen leszögezte: a pártokhoz programjaik alapján fognak viszonyulni. Kiss Péter mandátumigazolása azonban rontana az MSZP-hez fűződő viszonyukon, s erre a lépésre a Fidesz valamilyen formában reagálni fog. Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezetője rámutatott, hogy Orbán Viktor az utóbbi időben többször foglalkozott az MSZP-vel és más pártokkal egyaránt, láthatóan a Fidesz pártkapcsolatait elemezve. Gál Zoltán mindezt úgy értékelte, hogy egy természetes politikai taktika jegyében történt. Ezeket a minősítéseket pedig a szocialisták helyén kezelik. Arra a kifogásra, hogy Kiss Péter BIT-elnök parlamentbe kerülésével romlik a Fidesz-MSZP-viszony, Gál Zoltán úgy válaszolt: ezt a Fidesztől szokatlan kicsinyességnek tartja. Az ügy ugyanis nem tartozik a politika terébe. Orbánék támadása mögött olyan megfontolás is húzódik, hogy Kiss Péter megjelenésével egy létező és működő, gyarapodó ifjúsági szervezet kerül be a parlamentbe, ami a fiatal demokraták számára vetélytársnak tűnik. Láthatóan annak is tekinti a BIT-et a Fidesz — vélte Gál Zoltán, aki hozzátette: a BIT-re vonatkozó 1990-es kampánybeli vádakat a bíróság kivizsgálta, és azok nem bizonyultak igaznak. • Sz. P. — Szü. L. Debreczeni József Orbán Viktor kijelentéséről MTI ----------------------------------Mint ismeretes, a fideszes politikus kijelentette: az MDF nemzeti liberálisainak tevékenységére a 94- es választások után is szükség lesz, s „nem engedhető, hogy az MDF veresége esetén eltűnjenek a politikai közéletből”. Ezt a helyzetértékelést Debreczeni nem tartja megfelelőnek. Ezzel szemben hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum nemzeti-liberális, konzervatívliberális értékeket felmutató programmal nyerte meg a választásokat. A nemzeti liberálisok célja az, hogy az MDF találjon vissza az eredeti céljaihoz, hiszen így az 1994-es választásokon a siker reményében indulhat — fogalmazott az MDF-politikus. Ha ellenben a jobboldali radikális irányzat győzne az MDF országos gyűlésén, akkor az MDF olyan párttá válna, amelyikkel a nemzeti liberálisok már nem tudnak azonosulni. Ezt a verziót azonban Debreczeni valószínűtlennek tartja, és bízik a centrum egyre erősödő fellépéseiben. A nemzeti liberális körök létrehozásával az azonos elveket képviselő MDF-politikusok azt a lehetőséget is meg kívánják teremteni: ha egy nem várt kedvezőtlen változás következik be, akkor „legyen hová távozni”. Hack: az SZDSZ szociálliberális párt Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagja egyetért abban Orbán Viktorral, hogy a következő választások után polgári középerő vegye át a kormányzást a mostani koalíciótól. Ennek gerincét a Fidesz és az SZDSZ alkothatja, amit megkönnyít, hogy a két párt programja alapján szövetséges lehet. Ami az SZDSZ önazonosságra vonatkozó Orbán-megállapítást illeti, Hack Péter úgy gondolja, hogy nem az a meghatározó, hogy egy adott párt minek mondja magát, hanem a programja, hiszen hiába vallja magát egy párt jobboldali konzervatívnak, miközben gazdasági programja baloldali, szocialisztikus elemeket tartalmaz. Hack szerint az SZDSZ szociálliberális pártként definiálja magát, és ezt tartalmilag alátámasztja programja is. Míg a Fidesz és az SZDSZ gazdasági programja közel áll egymáshoz, az MSZP júliusban meghirdetett gazdaságpolitikai koncepciója nagyban különbözik ettől, tehát jelenleg nem összeegyeztethető. A BIT tiltakozik a Fidesz és a HVG vádjai miatt Értesüléseink szerint a Baloldali Ifjúsági Társulás válaszolni kíván a HVG-ben nemrég megjelent írásra, amely az 1990-es választási kampányban a Fidesz ellen elkövetett cselekményekkel vádolja a szervezetet. A lapok akkor bőven cikkeztek arról, hogy BIT-es aktivisták tépkedték a Fidesz plakátjait, illetve „Zsidesz” átfestéseket alkalmaztak. A BIT most a Kiss Pétert ért újabb támadások nyomán fizetett hirdetésben akarja közölni azt a dokumentumot, amely az ügyben a nyomozás megszüntetését bizonyítja. 1990 májusában a Fidesz II. kerületi csoportja ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a fent leírt cselekmények miatt. Az ügyben akkor három BIT-es aktivistát is kihallgatott a rendőrség mint tanút. A szervezet a nyomozást megszüntető határozatot elkérte a rendőrségtől, ám az írásos megkeresésre a nyomozó szerv úgy válaszolt: a határozatot — érdekeltség hiánya miatt — nincs módjában a BIT-nek átadni. • Sz. P. KDNP: Orbán sem tud kiutat Nagy mínuszjelnek minősítette Orbán Viktor beszédét Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke tegnapi rádiónyilatkozatában. Varga azt várta, hogy a fiatal demokrata vezető végre választ ad például a munkanélküliség kérdésére. Úgy látszik, erre a pártja nem képes, hiszen akkor bizonyára előválasztást is sürgethetne a Fidesz, a kormányzástól azonban szemmel láthatóan félnek a liberálisok is. A szélsőségekről szólva a KDNP alelnöke leszögezte: nem kell félni attól, hogy Magyarországon a szélsőjobb vagybal mellé állnának az emberek, hiszen a történelem bizonysága szerint ilyenre eddig mindig idegen nyomásra került sor. •D V.J. Csoóri lett a Hungária Televízió kuratóriumának elnöke MTI Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét választotta elnökül pénteki alakuló ülésén a Hungária Televízió Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium tagjai: Csoóri Sándor, Dux László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, Illés György operatőr, Jankovics Marcel rajzfilmrendező, Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi egyetem rektorhelyettese, Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, Kovács K. Zoltán agrárszakíró, Kőhalmi Ferenc, a Magyar Mozgókép Alapítvány főtitkára, Makovecz Imre építész, Molnár József jogász, Szabados György zeneszerző, Szakály Ferenc történész és Tőkéczky László politológus. Az alapítvány pénteki tájékoztatása szerint az ülésen valamennyi kuratóriumi tag részt vett, s megbeszélték azokat a legfontosabb célokat, amelyek az alapítvány előtt állnak. Valamennyien úgy értékelték: az első magyar műholdas csatorna létrehozása rendkívüli fontosságú és egyben megvalósítható feladat. A tagok, miután kifejtették gondolataikat a magyar műholdas adásról, megegyeztek további munkafeladataikban. Haraszti: vissza MTI------------------------------------Haraszti Miklós, a szabaddemokraták médiumpolitikusa üdvözli Kulin Ferenc nyilatkozatának azt a kitételét, melyben a demokrata fórum képviselője ismét megerősítette: kétharmados többséggel kell elfogadni a médiumtörvényt. Kulin állításával ellentétben azonban szerinte nem az ellenzék egybehangzó álláspontja, hanem a kormánypártok megosztottsága miatt nem állt össze eddig a szükséges kétharmados többség. Haraszti Mikós elmondta: eleinte azért volt kétséges, hogy meglesz-e a törvény elfogadásához szükséges kétharmadnyi szavazat, mert hiány a konszenzushoz jött a hat párt kulturális bizottságbeli megegyezése. Miután másfél évi munkával ez a kompromisszum megszületett, a kormány lépett viszsza a beterjesztett törvényjavaslat kulcspontjaiban az elért konszenzustól. Haraszti szerint Kulin Ferencnek illúziók és illúziókeltés nélkül szembe kell néznie azzal a kérdéssel: adott esetben a kormánypártok hajlandók-e egységesen megszavazni a kompromisszumokat tartalmazó tervezetet. A megoldás az lenne, ha a konszenzushoz való visszatérést célzó kulturális bizottsági indítványokat a hat párt frakciói hivatalosan megerősítenék. Tűz volt az Athenaeumban Csütörtökről péntekre virradó éjjel tűz ütött ki a budapesti Athenaeum nyomda géptermében. Mint Vajda József vezérigazgatótól megtudtuk, a tűzesetnek „nagyobb volt a füstje, mint a lángja”, nem okozott nagyobb fennakadást a nyomda működésében. Tegnap az ott készülő Magyar Nemzet is teljes példányszámban megjelenhetett. A napilap azonban várhatóan a jövő hét elejéig a szokásos mellékletek nélkül kerül az olvasókhoz, ugyanis az egyik nyomógép még javításra szorul. A tüzet az okozta, hogy a gépek mosásához használt benzint a kannákból történő kitöltése során keletkezett szikra lángra lobbantotta. • Szü. L. BELFÖLD Letartóztatások Törökbálinton Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégium helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint, november 9-éig letartóztatásba helyezték a néhány napja a törökbálinti alakulatnál őrizetbe vett négy sorkatonát. Az „öreg” katonák alaposan gyanúsíthatók az alárendeltek aljas indokból történő megsértésével, valamint szolgálati vétség elkövetésével. Mint tegnapi számunkban beszámoltunk róla, ismét súlyos bűncselekmény gyanújára derült fény a törökbálinti alakulatnál, Székely György ezredestől, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjétől megtudtuk, hogy a törökbálinti laktanyában kirívóan gyenge a katonai fegyelem. Jelenleg is zajlik a sértettek kihallgatása, ami hosszabb ideig is eltarthat, mivel több tíz, augusztusban szolgálatra bevonult fiatal szerepel közöttük. A vizsgálat befejeződésig kérték a tanúkat és sértetteket, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól, miután a tapasztalat azt mutatja, hogy eltérő módon ismertetik az eseményeket, ha szabadon beszélhetnek, s másként, ha eskü alatt teszik meg vallomásukat. •G.Z. Erőszakos közösülés miatt indított bűnügyben nyújtott be vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség K. Attila tartalékos honvéd ellen. A vádlott július 19-én 22.30 óra körüli időben a Budapest XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasorban lévő szolgálati helyén az objektum területére hívta a kutyáját sétáltató fiatalkorú A. Katalint és barátnőjét. A lányok bementek a legénységi körletbe. A lány bement a zuhanyozóba, de nem vetkőzött le. Ekkor a vádlott kiment az egyik őrhöz, s elkérte a géppisztolyát, amit lőszerek nélkül meg is kapott. Visszament a zuhanyozóba, a lányra fogta a fegyvert, s így ismételten felszólította a levetkőzésre, majd a közösült a fegyverrel történt fenyegetés hatása alatt álló lánnyal. Európa Nostra: jövőre nálunk Ma fejeződik be Csongrádon a város- és faluvédők országos közgyűlése és találkozója, amelyen a 200-ból mintegy 70 egyesület képviselője vesz részt. A csütörtök délutáni beszámoló nyomán és a tegnapi szekcióüléseken számos olyan vélemény hangzott el, amely bizonyosan elősegíti majd településeink arculatának megőrzését vagy újjávarázslását. A legnagyobb gondot manapság az okozza — mondotta el több résztvevő — hogy a privatizáció miatt veszély fenyegeti a műemléki szempontból értékes épületeket vagy épületrészeket, ezért a jelenlévők biztatást kaptak arra, hogy regisztrálják az ilyen objektumokat, és igyekezzenek közbenjárni az illetékes tárcáknál, az önkormányzatoknál a történelmi szempontból értékes városrészek, épületek megőrzése, az utcanevek rehabilitálása érdekében. Nagy visszhangot keltett a tanácskozáson az ismert városvédő és szabaddemokrata parlamenti képviselő Ráday Mihály felszólalása, amely szerint a törvénykezésnek nem volna szabad „szétdarabolnia” a környezet-, a Föld- és a műemlékvédelem problematikáját, hanem ezeket egységes kódexben kellene szabályozni. Jövőre hazánkban tartják a városvédők Európa Nostra konferenciáját. • L. A. Gy. 1992. október 10., szombat Megalakult a Történelmi Független Kisgazdapárt Október 6-án megalakult a Történelmi Független Kisgazdapárt, s október 7-én a párt alakítói benyújtották bejegyzési kérelmüket a Fővárosi Bíróságnak — erősítette meg a Magyar Hírlap információját Pártay Tivadar, az újonnan alakult párt vezetőségi tagja. Mint Pártay Tivadar elmondta, csak ideiglenesen vállalta el a vezetőségi tagságot. Értesülése szerint, a párt megyei irányító testületei már megalakultak Budapesten és a vidéki városokban is. A Történelmi Független Kisgazdapárt a tervek szerint felajánlja majd együttműködését és támogatását a 36-os képviselőcsoportnak. A Magyar Hírlap információi szerint Balogh György országgyűlési képviselő és néhányan a 36-os frakcióból, a közelmúltban szerettek volna létrehozni egy történelmi kisgazdapártot, mely botrányoktól mentesen, tiszta lappal indult volna. Baloghék terve meghiúsult, s ezzel lehetőség nyílott arra, hogy mások hozzák létre a Történelmi Független Kisgazdapártot. Torgyán reménykedik a kiutalás folyósításában Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész válaszlevele, úgy látszik mégsem volt döntő fontosságú a pénzügyminisztérium illetékesei számára, mert az FKGP-nek járó állami támogatás kiutalását mégsem kezdik el — nyilatkozta Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a Magyar Hírlapnak. Torgyán kijelentette, hogy a párt nevében határozottan követelni fogja Kupa Mihály pénzügyminiszeter eltávolítását, s helyére új pénzügyminiszter kinevezését. Bártfai Béla, pénzügyi államtitkár Torgyán szerint „elképesztő szakmai járatlanságot árult el, amikor zagyva magyarázkodás közepette arra hivatkozott, hogy azért nem kezdik meg a járandóság folyósítását, mert a Fővárosi Bíróság egyik végzésének indoklási része nem elég egyértelmű”. Torgyán, elmondása szerint felvilágosította Bánfait, miszerint is „egy bírósági végzésnek nem az indoklási része kerül be a jogi annáleszekbe, hanem a rendelkező része”. A Fővárosi Bíróság szeptember 4-i végzése — amelyre Bártfai hivatkozott — elutasította Németh Béla azon kérelmét, hogy ruházzák rá az FKGP képviseleti jogát. Torgyán annál is inkább reménykedik a kiutalás folyósításában, mert Kupa Mihály ígéretett tett arra, hogy a kormányülésen konzultál a kérdésről Antall József miniszterelnökkel. ajándékba kapták Némethék nem Fekete Györgyi, a Németh Béla vezette kisgazdaelnökség sajtószóvivője a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva cáfolta, hogy új ideiglenes központjukba, az öregek napközi otthonának kijelölt hűvösvölgyi villába jogtalanul költöztek be. Mint elmondta, Rostás Ákos, a II. kerületi önkormányzat képviselőjének állítása — miszerint az épület önkormányzati kezelésben van — tévedés lehet. A Németh Béla-féle csoport ugyanis, teljesen törvényesen, a Kincstári Vagyonkezelő Vállalattól kapta, mint bérleményt. Ezért a kisgazdák rendszeresen bérleti díjat fizetnek majd, tehát szó sincs ajándékról. Cseh Sándor, a Németh Béla vezette elnökség alelnöke az október 6-án alakult Történelmi Független az új központot Kisgazdapárttal kapcsolatban elmondta: nem tud a magalakulásról, annak körülményeiről, de az a véleménye, hogy nincs jelentősége az új kisgazdapárt megalakulásának, hiszen várhatóan működésképtelen lesz, vagy csak nagyon nehéz körülmények között tud majd működni, a szűkös anyagiak miatt. • Csuhaj Ildikó Soros: a miniszterelnök nem élt a lehetőséggel A személyemet és az alapítványt ért támadásokkal a továbbiakban nem kívánok foglalkozni, az ügyet lezártnak tekintem — mondta Soros György tegnap a Hotel Duna Intercontinentalban tartott sajtótájékoztatóján. Soros György a számok tükrében ismertette az alapítvány magyarországi tevékenységét 1984-től napjainkig. Ebből kiderült: az alapítvány ez idő alatt csaknem 3 millió dollárt és 165 millió forintot költött az itteni támogatásokra, ebben nem szerepelnek az 1992. évi költségek. A magyar kormánnyal 1989-ben megkötött (és nemrégiben felbontott) szerződésből következően a kormányzat 207 millió forinttal járult hozzá az alapítvány tevékenységéhez, ez az összeg nem éri el Soros György beruházásainak a 10 százalékát. Soros György elmondta: az egész ügyet néhány szélsőséges személy kreálta, akik az ő rágalmazásával próbálnak tőkét kovácsolni maguknak. Az alapítvány működése nyitott, a tények pedig megcáfolják a rágalmakat. Soros szerint a róla szóló szélsőséges hangvételű írások angol fordítása megrázta az ottani közvéleményt is, a civilizált világ nem tűri az ilyen megnyilvánulásokat. A miniszterelnökkel lezajlott levélváltásról Soros kifejtette: meggyőződése, hogy Antall Józseftől távol állnak ezek a szélsőséges nézetek, ugyanakkor válaszában nem élt a felkínált lehetőséggel, nem határolta el magát az őt rágalmazóktól. „Örültem volna, ha a miniszterelnök tisztázza az ügyet, de a választ tudomásul veszem és az ügyet lezártnak tekintem” — hallhattuk. Soros visszautasította azt a feltételezést, hogy ő és Tom Lantos ártanak Magyarországnak azzal, hogy ezeket az ügyeket a nemzetközi közvélemény elé tárják. Szerinte a miniszterelnök okozott kárt azzal, hogy nem adott kielégítő választ levelére. Soros szerint a szélsőjobboldali erők ennél nagyobb befolyásra nem tesznek szert, mert a közvélemény visszautasítja ezeket a nézeteket. Az alapítvány jövőbeni terveiről megtudtuk: Soros György a legtöbb pénzt, időt és energiát a Közép-Európa Egyetemmel kapcsolatos munkálatokra fordítja, de nagy hangsúlyt fektet a térség országai közti kapcsolatok elmélyítésének ösztönzésére (East—East program). • Sz. Sz. Soros állja az újságírók rohamát is FOTÓ: ISZA FERENC Balsai: marad a munkaügyi bíróság A bíróságok szervezeti átalakítása befejeződött, jelentősebb változásra az elkövetkezendő években nem kell számítani. Minden optimizmus nélkül kijelenthetjük: az elmúlt két évben megszületett jogszabályok is segítettek abban, hogy az igazságszolgáltatás presztízse növekedjék — mondotta dr. Balsai István igazságügyminiszter azon a kaposvári igazságügyi napon, amelyen részt vettek a dunántúli megyék bírósági elnökei, rajtuk kívül horvát és szlovén igazságügyi szakértők. Balsai elmondta, hogy a szervezeti átalakítások ugyan befejeződtek, de néhány elmaradt feladat még hátra van, így szeretnék az ügyészségeket a kormány fennhatósága alá vonni. Kérdésre válaszolva a miniszter hozátette, nem az a baj, hogy az ügyészségekben politizálnak, erről sem most, sem pedig az elmúlt két évben nem volt szó. Azonban a kormány felelős az ország közbiztonságáért, az igazságszolgáltatás alá tartozó ügyekért. Ehhez viszont eszközök kellenek. A leghatékonyabb eszköz az ügyészi szervezet, amely korábban Magyarországon is a kormányzat fennhatósága alá tartozott. Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy mégis megtartják a munkaügyi bíróságokat, de a közigazgatási ügyeket, így a társadalombiztosítással kapcsolatos pereket a polgári bíróságok tárgyalják majd. Jövőre egy kaposvári kezdeményezés kapcsán talán bevezethető lesz az is, hogy a bírák nyáron egy hónapra szabadságra menjenek. • F.L. Szociálliberalizmus: kiút a káoszból? Az 1989-90-ben lezajlott változások eufóriája után elérkeztünk a kijózanodás időszakához, térségünkben felerősödtek a nacionalista, populista, jobboldali radikális, etatista jelenségek, és csökkent a liberális, illetve szociálliberális erők befolyása — állapították meg tegnap a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén. Ahol arról volt szó, a diktatúra utáni káoszból milyen módon lehet ma liberális és szociális alternatívákat érvényre juttatni. Volker Haus, Frankfurt szociáldemokrata polgármestere szerint a térség országai választhatnak a nemzeti keretek közé bezárkózó fundamentalizmus és a nyitott demokratikus berendezkedés között. Jaroslav Sabata cseh parlamenti képviselő, a Charta '77 alapító tagja a csehszlovákiai folyamatokat elemezve megállapította, hogy a legutóbbi választásokon az értelmiségi liberális erők komoly vereséget szenvedtek a radikális liberálisoktól és a nemzeti populistáktól. Podkoniczky István, az SZDSZ szociálliberális platformjának szóvivője úgy vélte, hogy a térségben zajló, példa nélkül álló átalakulás során a hagyományos politikai kategóriák érvényüket vesztik, új fogalmakkal (például szociálliberalizmus) kell megismerkednünk. •Sz. Sz. Rába Tímea nyerésre áll A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokon döntést hozott a tavalyi Miss Hungary-választások második helyezettjének címétől megfosztott Rába Tímea ügyében — tájékoztatta lapunkat dr. Strasszer Tibor ügyvéd, Rába Tímeát jogi képviselője. Rába Tímea személyiségi jogainak, illetve jó hírnevének megsértése miatt beperelte a Multimédiát, mondván, a magyar versenykiírásban ez a kitétel nem szerepelt. Miután ez a tény bizonyítást nyert, a bíróság helyt adott Rába Tímea keresetének. • Sz. Sz.