Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 202-214. szám)
1993-09-01 / 202. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Izetbegovic és Karadzic öt pontban megegyezett Hírügynökségek jelentéseiből Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Radovan Karadzic, a szerbek vezetője kedden öt pontban megegyezésre jutott Genfben egy kétoldalú találkozón. A muzulmán fél az öt pontot technikai jellegűnek nevezte. Izetbegovic szerint azonban ez is elősegítheti az előrelépést a békefolyamat egészében. A DPA hírügynökség megítélése szerint ez az egyetértés mégsem ad okot optimizmusra, legfeljebb a muzulmán küldöttség megegyezési készségét mutatja. Amíg ugyanis erről az öt pontról folytak tárgyalások, addig a területi kérdésekkel kapcsolatos egyeztetés folytatása fel sem merülhetett. A szerb és a muzulmán fél egybehangzó közlése szerint a két vezető a következő öt pontban jutott azonos álláspontra: 1. Az ellenségeskedések beszüntetése 2. Az összes hadifogoly cseréje 3. Közvetlen telefon-összeköttetés létesítése Izetbegovic szarajevói és Karadzic palei főhadiszállása között 4. Közös bizottság létrehozása a szarajevói áram-, gáz- és vízellátás helyreállítására 5. A kölcsönös sajtótámadások megszüntetése. Bár a boszniai konfliktusban szemben álló három fél képviselői között kedden nem rendeztek plenáris ülést, csupán kétoldalú egyeztetések zajlottak, bosnyák illetékesek azt közölték, hogy Izetbegovic muzulmán elnök felvetette területi követeléseit. Izetbegovic azt követelte, hogy egy esetleges muzulmán többségű köztársaság további csaknem hat százalékkal nagyobb területet kapjon Boszniából az eddigi megállapodások szerinti 30 százaléknál. Konkrétan azzal a tervvel állt elő, hogy teljes területi kapcsolódás jöjjön létre az egymástól elszigetelt három, muzulmán többségű térség között a jelenlegi béketervtől eltérően, amelynek értelmében ezeket a területeket csupán közutak kötnék össze. Izetbegovic ezen túlmenően egyfelől több földet követelt az északnyugati Bihac térsége körül, másfelől pedig azt kérte, hogy az egyébként tengerparttal nem rendelkező muzulmán köztársaságnak legyen kijárata az Adriára. A boszniai horvátok szóvivője visszautasította Izetbegovic igényét Neum kikötőjére, mondván, hogy a muzulmán követelés egyszerűen nevetséges. A vita tárgyát képező térkép — amelyet 11 nappal ezelőtt, a tárgyalások elnapolása előtt terjesztettek elő a közvetítők — Bosznia területének 52 százalékát adná a szerbeknek, 30 százalékát a mohamedánoknak és 18 százalékát a horvátoknak. A szerbek, akik jelenleg Bosznia 70 százalékát tartják kezükben, elfogadták a felosztást, a horvátok korábban bejelentették, hogy bizonyos módosításokat akarnak keresztülvinni, a muzulmán parlament viszont elutasította, mondván, hogy a tengertől elzárt töredék Bosznia életképtelen volna. A találkozó előtt Owen felszólította a feleket, hogy fogadják el a felosztást, és azt ígérte, hogy a Nyugat elegendő ENSZ-katonát fog biztosítani a béketerv megvalósításához, illetve a mohamedánok megvédéséhez. Ez volt ugyanis a boszniai muzulmánok fő aggodalma. „Tragédia lenne ennek a lehetőségnek az elszalasztása, mivel most úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok és a NATO kész katonai erőt adni a béketerv megvalósításának biztosítására” — mondta Owen újságíróknak. Ugyancsak Genfben, de egy másik rendezvényen tegnap Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter közölte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, hogy ha megállapodás születik, akkor Oroszország hajlandó további, egyelőre meg nem határozott számú katonát küldeni Boszniába. Újságírók előtt kijelentette: Oroszországra már amúgy is nagy terhet rónak az exszovjet területeken folyó békefenntartó műveletek, de azért valahogy meg fogja találni a módját, hogy Boszniába újabb csapatokat küldjön. David Owen felhívta a figyelmet, hogy ha a muzulmánok elutasítják a kompromisszumos béketervet, akkor a háború folytatódni fog, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az erősebb szerbek kettészakítják Boszniát. A szerbek, a horvátok és ENSZ-tisztviselők világosan jelezték, hogy Bosznia felosztása kérdésében csak minimális manőverezési lehetőség maradt, és a muzulmánoknak nem sok reményük van arra, hogy jobb feltételeket verekedjenek ki maguknak Genfben. A tervek szerint ugyancsak Genfben ma fog találkozni Manfred Wörner, a NATO főtitkára és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, hogy megbeszéljék a boszniai béketerv megvalósításából fakadó feladatokat arra az esetre, ha a boszniai harcoló felek végül is megegyeznek országuk felosztásában. NATO-források szerint továbbra is napirenden van a légicsapások lehetősége arra az esetre, ha a három boszniai fél nem jut egyezségre. Ehhez olasz bázisokon NATO-repülőgépek bevetésre készen állnak, de csak akkor lépnek akcióba, ha erre az ENSZ felkérést ad. Az utolsó orosz katona is távozott Litvániából Moszkvai tudósítónktól_______ Oroszország és Litvánia kapcsolatai visszatértek a normális mederbe, így értékelték Moszkvában azt a megállapodást, amelyet telefonon kötött a két ország államfője hétfőn, és amelynek nyomán kedd estétől nincs több orosz katona Litvániában. Litvániában este hét órakor tegnap országszerte megszólaltak a harangok a távozók búcsúztatására, és elsősorban a végleges függetlenség örömére. A TASZSZ helyi keltezésű tudósítása szerint Kaunasban a helyiek melegen búcsúztak a 108-ik deszantezred utolsó katonáitól, Vilniusban pedig a két ország védelmi minisztériumának képviselői írták alá az utolsó katona távozását igazoló jegyzőkönyvet, majd sajtóértekezleten értékelték a kialakult helyzetet. Litvánia védelmi minisztere, Andrius Butkiavicus az esemény alkalmából a következőképpen nyilatkozott: „Az orosz hadsereg távozik. Ugyanakkor a litvánoknak már arra kell gondolniuk, mi legyen a továbbiakban. Litvánia nem válhat válaszfallá, sokkal inkább híd kell legyen Kelet és Nyugat között”. Moszkvában a hivatalos szervek szinte tudni sem akarnak a témáról, a Reuter hírügynökség érdeklődésére a védelmi minisztériumban úgy tettek, mintha nem is értenék, hogy miről van szó. „Csapatkivonás? Honnan? Nekünk ebben a pillanatban nincs erről információnk” — szól a válasz a tudósító szerint. A múlt héten még rosszul álltak a dolgok, és Moszkva nem is akarta felújítani az augusztus 18-án leállított csapatkivonást. Változást csak az hozott, hogy Jelcin és Brazauskas litván államfő semmiképpen sem akarta a viszonyok végleges elromlását, és a fennálló kompenzációs és egyéb viták ellenére is úgy egyezett meg, hogy a csapatkivonást az eredetileg meghatározott időpontig, azaz tegnapig befejezik. Ezzel Litvánia az első balti állam, ahonnan végleg távoztak az 1940 óta, a Molotov—Ribbentrop paktum alapján ott lévő szovjet-orosz katonák. Az általuk okozott kár térítése ügyében feltehetően később kezdődnek tárgyalások. • Izbéki Gábor Moszkva: komplex biztonsági rendszert Moszkvai tudósítónktól A kelet-európai országoknak szuverén joguk belépni a NATO- ba, ám Moszkva ennek nem nagyon örül. Ez derült ki Mihail Demurin orosz külügyi szóvivő tegnap elhangzott szavaiból. A szóvivő a NATO-tagság igenlése mellett azt ajánlotta, hogy az Európa egyes részein ténylegesen meglévő biztonságpolitikai vákuumot az érintettek ne egy zárt, a múltból örökölt szervezet, a NATO bővítésével töltsék ki, hanem egységesen munkálkodjanak komplex európai biztonsági rendszer létrehozásán. Ez esetben senkinek sem lenne olyan érzése, hogy a többiek kiközösítik őt. A szóvivő nem mondta, hogy Moszkva ténylegesen tart attól, hogy a NATO-ba mindenki belép, csak őt nem veszik be, de szavait így is lehetett érteni. Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjának munkatársai épp a napokban tesznek látogatást Kijevben és Moszkvában is, ami azt jelenti, hogy a NATO- val Oroszország is a korábbinál szorosabb kapcsolatokat akar fenntartani. •I.G. R. KÜLFÖLD Huszonnégy embert öltek meg hétfőn csuklyát viselő fegyveresek Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében. Az értelmetlen mészárlás egyik áldozatát siratják hozzátartozói FOTÓ: REUTER A NATO elengedi Shalikashvilit MTI ----------------------------------Az Észak-atlanti Szövetség szervezetének (NATO) védelmi tervbizottsága kedden bejelentette, hogy elfogadja a NATO európai szövetséges haderejének főparancsnoki tisztét betöltő John Shalikashvili felmentését. A tábornok elengedését Bill Clinton amerikai elnök kérelmezte a szervezettől. Shalikashvili távozásának pontos dátuma egyelőre még nem tisztázott. A bizottság a szervezet valamennyi tagja nevében sajnálatát fejezte ki Shalikashvili távozása miatt, és biztosította a tábornokot, hogy az európai NATO-haderők főparancsnokaként elért eredményeit a legmesszebbmenőkig elismerik. A bizottság egyben felkérte az amerikai elnököt, hogy Shalikashvili helyére jelöljön ki másik magas rangú tisztet az európai NATO-csapatok élére. Ezt a pozíciót — a NATO alapszabályának megfelelően — mindig amerikai tábornoknak kell betöltenie. HEWLETT PACKARD Hewlett-Packard, a leading multinational company in the field of computer systems and products, peripherals, analytical, medical, test and measurement equipment, is looking for a MARKETING COMMUNICATIONS SPECIALIST for the Computer Products Organization of its entity in Budapest. The responsibilities of the job include organizing exhibitions, trade fairs and events for our customers, implementing our advertising campaigns, and running partner programs. We are looking for a flexible, creative and self-confident person with good communication skills, who is good at working in a team. Applicants should have at least one year of work experience in a similar job, and be fluent in English. College degree is an advantage. Part-time (4 or 6 hours per day) work is also possible. We offer a competitive compensation package and good opportunities for development. If you are interested in working in a dynamic environment, and this position fits your skills and experience, please send your resume and application in English to Judit Galambos, Personnel Specialist, at the following address: HEWLETT-PACKARD MAGYARORSZÁG 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c A katalánok feltételei Madridi tudósítónktól A kormányozhatóság érdekében a spanyol szocialisták hajlandóak egyezségre jutni a katalánokkal. Jordi Pujol, a katalán autonóm kormány elnöke a személyi jövedelemadó visszaosztását szeretné elérni, vagyis azt, hogy az autonóm kormány közvetlenül rendelkezhessen a Katalóniában befolyt adó 15 százalékával, ahelyett, hogy az teljes egészében a központi kormányhoz kerüljön, mint eddig. Pujol ettől teszi függővé, hogy támogatja-e a kormányt a költségvetés közeljövőben kezdődő parlamenti vitájában. A júniusi választásokon győztes, de addigi abszolút többségét elvesztő Spanyol Szocialista Munkáspártnak — politikája megvalósításához — szüksége van a katalánok és a baszkok parlamenti támogatására. „A kormánnyal való együttműködésnek elengedhetetlen feltétele az autonóm területekkel kapcsolatos politika átértékelése” — figyelmeztet Pujol, aki egyben a katalán nacionalista pártokat egyesítő Konvergencia és Unió (CIU) vezetője is. Jordi Pujol „ultimátuma” jelzi, hogy a katalánok, akik nem voltak hajlandók részt venni a választások után megalakult új kormányban, egyre nehezebb feltételekhez kötik a támogatást. A Néppárt főtitkárhelyettese szerint nem lehet úgy engedményeket adni a katalánoknak, hogy előbb ne konzultálnának a többi autonóm területtel. Cáfol a Bundeswehr Berlini tudósítónktól A bonni védelmi minisztérium szóvivője tévesnek nevezte a Welt am Sonntag című lap jelentését, mely szerint pénzügyi nehézségei lennének a Bundeswehrnek. Az újság úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy októberjétől a tervezettnél kevesebb sorkötelest tud csak behívni a hadsereg, mert előre nem látott financiális gondok jöttek közbe. Sokkal inkább az a helyzet — hangzik a cáfolat —, hogy ez idő szerint majd mindegyik sorköteles pontosan jelentkezik szolgálatra. Egyre kevesebb az alkalmatlanok és a katonai szolgálatot megtagadók száma. A minisztérium a továbbiakban leszögezi, hogy szemben a korábbi időszakkal jelenleg már nem hívnak be több embert katonának, mint az ténylegesen szükséges. A személyi állománnyal kapcsolatos tervekben napjainkban is döntő szerepet játszik, hogy 1994 végéig fokozatosan 370 ezerre csökkentik a Bundeswehr létszámát. Miközben az SPD sorai közé éket ver a német kéksisakosok Szomáliái és más NATO-területen kívüli esetleges missziója, Günther Verheugen pártigazgató élesen kritizálja a bonni kormányt. Nehezményezi, hogy a kabinet nem megfelelően támogatja az ENSZ békeakcióit. Amerikai diplomáciai misszió Kolozsváron? (MTI) A Szabad Európa Rádió kedd reggeli híradása bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya kész diplomáciai missziót nyitni Kolozsváron, amely a bukaresti amerikai nagykövetséget képviselné Erdélyben, de nem csupán kisebbségi, hanem kulturális és általános emberjogi kér Világhíradó désekben is. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja megerősítette a hírt, mondván: az amerikai kormányzat tanulmányozza a misszió megnyitásának lehetőségét. Volt albán kormányfő elítélése (MTI) Wilson Ahmetit, Albánia az 1992-ben tartott demokratikus választások előtti utolsó, négy hónapig hivatalban lévő átmeneti kormányának vezetőjét kedden kétévi börtönre ítélték a hatalommal való visszaélés vádjával. Iliescu Szlovákiába látogat (MTI) A TA SR szlovák hírügynökség azt jelentette, hogy Ion Iliescu román elnök szeptember 23-án kétnapos hivatalos látogatásra a Szlovák Köztársaságba utazik. A szlovén védelmi miniszter Kucan elnököt vádolja Clinton csapatokat küldene Újvidéki tudósítónktól Rábírja-e Izetbegovic bosnyák elnököt a genfi dokumentumok aláírására Clinton elnök legfrissebb kijelentése, hogy az USA kész csapatokat küldeni Boszniába a béketerv betartásának ellenőrzésére? Tudjman horvát elnök szerint már csak a muzulmánok gördítenek akadályt a békeszerződés elfogadása elé, ám a horvátok nem teljesítik követelésüket, hogy kijáratot kapjanak a „horvát tengerre”. Mosztarban még mindig fogva tartják a spanyol kéksisakosokat. A horvát elnök már Genfbe való elutazásakor jelezte, hogy nem hajlandók újabb engedményekre a muzulmánokkal szemben és elvetette azt a követelésüket, hogy kijáratot kapjanak mint mondta, a, horvát tengerre”. Alija Izetbegovic kijelentéséből ítélve nem nagy reményekkel utazott Genfbe: indulásakor azt mondta, hogy „igazságot megy keresni a muzulmánoknak és az ország minden polgárának”, ám úgy érzi magát, „mint akit a Szaharába küldtek vízért”. Belgrádban felfigyeltek Clinton amerikai elnök kijelentésére, hogy amennyiben a bosnyák fél is elfogadja a béketervet, és az valóban megfelelőnek bizonyul, Washington kész csapatokat küldeni Boszniába, a terv végrehajtásának ellenőrzésére. Ez az amerikai készség — belgrádi kommentátorok szerint — valószínűleg jobb belátásra búja majd Izetbegovic elnököt. A boszniai frontokról csak szórványos harcokról érkeznek jelentések. A szarajevói rádió azt jelentette, hogy a szerbek aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték a védett övezetet képező Gorazdét, ezt azonban a szerb parancsnokság cáfolta. Közleményük szerint a muzulmánoknak a genfi tárgyalás idejére időzített, megrendezett akciójáról van szó. A szerbeknek úgymond nincs okuk támadni, mert már elfogadták a béketervet. Szerb források szerint a muzulmánok diverzánsokat vetettek be Cajnicénél, ahol egy szerb katona elesett, kettő megsebesült. Mosztarban a Biztonsági Tanács határozata ellenére sem engedték szabadon a spanyol kéksisakosokat, akiket a muzulmán lakosság ejtett túszul, horvát tüzérségi támadástól tartva. Az ügyükben folytatott tárgyalások nem jártak eredménnyel. • J. Garai Béla Hírügynökségek jelentéseiből Janez Jansa szlovén védelmi miniszter Milan Kucan szlovén elnököt a Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába irányuló fegyverszállításokban való részvétellel vádolta meg. Nyílt levelében Jansa azt állította, hogy a maribori repülőtéren keresztül bonyolított, több millió német márka értékű fegyverkereskedelemben Kucan közvetített Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnöknek. Az Európai Közösség elvben hajlandó arra, hogy kedvező választ adjon a délszláv békeközvetítők javaslatára, miszerint vállalja el Mosztar felügyeletét — jelentette ki Willy Claes, az EK külügyminiszteri tanácsának soros elnöke. A volt Jugoszlávia területéről származott az a háborús fegyverekből álló arzenál, amelyre a dél-olaszországi Lecce közelében, Nardóban bukkant keddre virradóra az olasz csendőrség egy büntetett előéletű személy házában. Tel Aviv jóváhagyta az izraeli E PFSZ egyezmény tervezetét Hazamehet 200000 palesztin Tel Aviv-i tudósítónktól Közel hétórás ülés után hétfőn éjfél után az izraeli kormány rendkívüli ülése egyhangúlag jóváhagyta a palesztinokkal kötendő egyezmény tervezetét, melynek lényege: autonómia „előbb Gázában és Jerikóban”. Két miniszter, Sitri és Déri tartózkodott a szavazástól. Miközben a kormány tárgyalt, a miniszterelnökség előtt az esti órákban körülbelül tizenötezer jobboldali tüntető torlaszolta el az utakat, máglyákat gyújtott és kormányellenes jelszavakat hangoztatott. Az engedély nélkül tartott tüntetést a rendőrség egy ideig tolerálta, de később nagy erők bevetésével feloszlatta azt, és hapritoc tüntetőt letartóztatott. Két ellenzéki képviselő az éjszakát a jerikói ősrégi zsidó templomban töltötte, hogy így tiltakozzon a város átadása ellen „a gyilkos Arafat bandájának”. A kneszetben Rabin és Peresz történelmi jelentőségűnek nyilvánította a most megnyílt lehetőséget. Rabin azt mondta, hogy „a horizont nyitva áll a béke előtt”. Peresz még lelkesebb volt: „Száz év terror után most száz év béke és megbékélés következik”. Benjamin Natanjahu (Likud), az ellenzék vezérszónoka azt mondta: „Ez közönséges csalás. A kormány megveti a palesztin állam alapját.” Tuniszból érkező hír szerint Haszan Abu Serif, Arafat egyik tanácsadója, a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy érvénytelen a „Palesztin Charta”, amely kétségbe vonja Izrael legitimitását. Izraelben kétkedve fogadták a hírt, mert a chartát kizárólag a Palesztin Nemzeti Tanács (parlament) változtathatja meg, és az is csak kétharmados többséggel. Tegnap délután megnyílt Washingtonban a béketárgyalások tizenegyedik fordulója. Jeruzsálemben remélik, hogy már ma vagy holnap aláírják az egyezményt és a PFSZ deklarálja afegyveres harc (Intifada) végét A „őrületeken” azonban tegnap a palesztin ellenzék és a szélsőséges iszlám szervezetek általános sztrájkot hirdettek, amit a palesztin lakosság több mint 90 százaléka vallásos odaadással betartott. Kérdés, hogyan egyeztethető ez össze azzal a felméréssel, amely szerint a „területeken” élő palesztin lakosság 74 százaléka támogatja az egyezményt. Ugyanez a közvélemény-kutató intézet azt is megállapította, hogy a zsidó telepeseknek mindössze két százaléka mondta, hogy aktívan, fegyverrel fog az egyezmény megvalósításának ellenállni. További 44 százalék aktív ellenállásról beszél , de fegyvertelenül (tüntetések, úttorlaszok stb.). Husszein jordániai király kedden váratlanul Damaszkuszba utazott, ahol bezárkózott Háfez Asszad elnökkel, hogy megtárgyalják a két ország számára nem a legkedvezőbb fejleményt. Mind Szíria, mind Jordánia ellenzi a palesztin—izraeli egyezményt. Husszein a saját érdekeit véli veszélyeztetve, míg Asszad attól tart, hogy most már nem lesz Izraelnek sürgős a vele való béke. Rabin valóban mondta hétfőn, hogy „könnyebb lemondani Jerikóról, mint a Golanról”. Izraeli tudósítók jelentik Washingtonból, hogy az amerikai adminisztráció közel-keleti szakértői bizonyú aggodalommaltekintenek a „Gáza és Jerikó előbb" gyakorlati megvalósítása elé. Ezek attól tartanak, hogy a PFSZ nem lesz képes rendet tartani Gázában, ahol a Hamasz befolyása erős, és egy látványos kudarc végzetes lehet a békefolyamat sorsára. Tegnap délután az izraeli rádió jól értesült politikai körökre hivatkozva közölte, hogy Izrael hajlandó visszaengedni a megszállt területekre 200 ezer arab menekültet, akik 1967 (a hatnapos háború) után hagyták el otthonukat. A rádió szerint ez szerves része az egyezménynek. • Naftali Kraus Döntő szakaszban az osztrák EK tárgyalások Jövőre népszavazás a csatlakozásról Reuter ---------------------------------Ausztriának az Európai Közösséghez való csatlakozásáról folyó tárgyalások ezen az őszön döntő szakaszba lépnek — jelentette ki tegnap újságíróknak Manfred Scheich, Ausztria brüsszeli nagykövete Alpbachban, egy szimpózium szünetében. Február óta, amikor megkezdődtek a hivatalos csatlakozási tárgyalások egyfelől Ausztria, Norvégia, Svédország, Finnország, másfelől az Európai Közösség között, a 29 tárgyalási témakör közti ötben született megállapodás. Most ősszel kerül sorra a mezőgazdaság, a vagyonjogi kérdések ügye és a tranzit tárgyköre. Scheich nagykövet szerint október elejére megoldhatóak mindazok a fontos kérdések, amelyek az egységes európai piac majdani létrehozásával kapcsolatosak. Szakértői szinten már folytak előzetes tárgyalások az említett problémákról az EK Bizottságával, de minél előbb meg kell kezdeni az „igazi”, bonyolultnak ígérkező megbeszéléseket, nemcsak a bizottsággal, hanem az EK egyes tagállamaival is — tette hozzá. Az év első fele leginkább a problémák feltárásával telt el. Scheich nem volt hajlandó megjósolni, hogy mikor érnek véget a tárgyalások, de kijelentette: Ausztria abban bízik, hogy jövőre megtarthatják a népszavazást az EK-csatlakozásról és 1995 elején már beléphetnek az Európai Közösségbe; ezek a határidők arra is alkalmasak, Tranzitügyekben Ausztria nem szándékozik kedvezőtlenebb tranzitszerződést elfogadni annál, mint amelyet tavaly aláírt az EK- tagállamokkal. Ez a szerződés korlátozza az osztrák területen áthaladó (áruszállító) járművek számát, bár az egységes piacra vonatkozó szabályozás kifejezetten rögzíti az áruk, termékek szabad mozgását is. 1993. szeptember 1., szerda Központi kérdéssé vált a korrupció Bukaresti tudósítónktól A magas rangú kormánytisztviselők esetében jelzett visszaéléseket csupán szigorúan vett jogi értelemben kell megvizsgálni, vagy a politikai és erkölcsi vetületeket is figyelembe kell-e venni? Utóbbi esetben levonva a megfelelő következtetéseket, ami csakis az érintettek önkéntes távozását, vagy elmozdítását jelentheti. Voltaképpen ez a kulcskérdése a pénzügyőrök leváltott főbiztosa, Gheorghe Florica tábornok jelzései alapján létrejött parlamenti vizsgálóbizottság jelentését megvitató rendkívüli parlamenti ülésszaknak. A kormánypárt nyilván az első elgondolás híve, annál is inkább, mivel a „feketelistán” szerelő 18, magas funkciót betöltő személy közül a főügyészség tízet megfelelő bizonyítékok hiányában máris felmentett. A kérdéspár körül zajlottak a viták kedden, a rendkívüli ülésszak második napján is, amikor a törvényhozási frakciók kaptak szót. Abban mindenki egyetértett, hogy a jelenkori román társadalomban virágzik a korrupció, s azt ki kell irtani. Közben újabb korrupciós botrány körvonalazódik. Ezúttal a Román Fejlesztési Hivatal elmozdított elnöke, Emilian Ijdelea tárt fel sajtóértekezletén terhelő adatokat újabb magas rangú kormánytisztviselők ellen. Listáján többek között ott szerepel Vacaroiu kormányfő, a szállítási, a turisztikai és az egészségügyi tárcavezető, valamint a kormányfőtitkár, Viorel Hrebenciuc. • Bogdán Tibor